Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1958-1959

1958. november 29., tanácsülés - Napirend: - 1. Az új vizsgaszabályzat megvitatása. A félévi vizsgákkal kapcsolatos időszerű kérdések. - 2. A közösségi nevelés. - 3. Bejelentések. - 3/a. Személyi változások a főiskolai kollégiumok vezetésében. - 3/b. Temesi Mihály köszöntése 25 éves pedagógusi működése, valamint Rónay Béla köszöntése az egyetemi doktori cím megszerzése miatt. Rizner Dezső KISZ-titkári kinevezésének bejelentése. - 3/c. December 6-ra rendkívüli tanácsülés bejelentése, melynek témája a Pedagógiai Tudományos Intézet hároméves munkatervébe való bekapcsolódás lehetőségei. - 3/d. A legutóbbi tanácsülés óta megjelent fontosabb rendeletek. - 3/e. Más egyetemekről kibukott hallgatók felvételi kérvényeinek ismertetése. - 3/f. A külföldi könyvek beszerzésére rendelkezésre álló devizakeret felosztása. - 3/g. Az oktatók ideológiai továbbképzése következő időpontjának bejelentése.

Ezért o^yan társadalmi nevelést! követelt,emely nek célja ez ellentéteket áthidald társad«Imi tudat kifejlesztése* "Az & probléma,emely felé gondol- kodásunk,kivánságunk, és reménységünk, kiváltképpen fordul,« "szociális kérdés’** Perese íalndcnki tudj#, - mondja í*#torp hogy es égésé csomó kérdést foglal «eg- ban. A magja »»önben nm mán,mint az a kérdés, hogyan lehet megtalálni a lehetőséget annak,hogy az összetartó»ás tudata újból visszaálljon a kor gazdasági küzdelmeiben belsőleg is széts«aggatott né- pisikben." 0 tehát nem a birtok-viszonyokat .hanem a kulturális ellentéteket tekintette a társadalom osztályokra való szakadása okának, és azt kivén te, hogy "az egyeseknek és az osztályoknak az önzését,amely ma a közéletben sajnálatosan uralkodik,erős közösségi tudattal ellensúlyozni kell" rtA gzooiálpedögógifí Így fogta fel a “közönség** érdekeinek szemelő tt tartását és azt,hogy az iskola a társadalom megbízásából s társadalom számára nevel*Bgy*éfíte társadalmi tudatra való nevelést hirdetett egy olyan korszakban, a?; ikor az imperialista re fid ant »goals a tikos ellentmondásai végletesen kiéleződtek, támogatta az osztályhamónia teáét,» ezzel ellene dolgozott a proletér osztály öntudat kifejlődésének, a Így az uralkodó osztály céljait szolgálta.

Bzrflzaaan a nevelés célját a biológiából vezeti le, a a közösséget biológiailag értalmozi.Erkölcs tanáuek #1#pelves jó as, ami a faj f«úttartását zlőmozditja és tökéletesedéséhez hozzájárul*

lírást ürieck. a német nemzeti szocialista pedagógia representássa, azintln mindöns olkövet ma illúzió felkeltése és ébrentartás# érdekében, hogy a burssoa állam lényeges funkciója az ellentétes érdekek magasabb szinten való ősszebékitése.özerlnte a közösség alaptörvénye az asszimiláció, mivel a nevelés " a tagok kölcsönhatás ének eredi lénye." A nevelés, képzés utján akarja megteremteni a szociális ellentétek kiegyonlitéséaek előfeltételeit, a ezért a következőképpen fűzi gondolatát* "A* illám lényege a hatalom, a nép vagy a nép egyrészt akaratának politikai cselekvőképességre való megszervezése* A hatalom az a kötelék, amely az egyént akaratokat egy fölérendelt éa cselekvőképez közakarattá fűzi össze." Ez » kötelék azonban lényegében nevelés utján jön létre, ezért # neveld funkció az állam lényegének szüfccégszerü tartozéka.

á bursooa pedagógiai el,«életeknek egy másik irányzat# a gyermeket teszi a nevelő «unka középpontjába*

pewey a eytemak szociális ösztönére, a valakit alkotás ösztönére, a kutatási és kifejező ösztönre akarja kizárólagosan felépíteni az oktatás- neveién munka jónak rendszerét. Ügy akarja megszervezni a tanulók életét, hogy az. mint tükör, a nagy társadalom életet tükrözze.hogy embrionális társadalmi közösséggé váljon. Mz természetese;, a f erm aló ^társadalmi rend szellemének é. gyakorlatának a gyermeki lélekbe való mély beágyazását jelentette.

Foersfcer szintén a gyermekek szociális Ösztönére épit a ''közösségi" neveleeeeh« Szerinte két fő-tényezővel kell ez molni.á tanulók között vannak vezére^éniségek, született veaértermészetok,ezeknek a társadalmi ösztöne arra irányul,hogy szociális befolyásra tegyenek assert. A gyerrne- kek zömének. a hordának, pedig kollektiv szervezkedésre irányul ezen ösztöne. Főzzetér a régi pedagógia sikertelenségének fő okát abban látta, hogy nm tudta ezeket a vezéregyéniségeket megnyerni $ maga számár«, s ellenvezérből segédvezérré tenni őket,s ezáltal megszerezni a kulcsot « hordához, .ppen ezért az uj pedagógiának az önkora uayzatokban ezeket a vezóregyéaisegeket kell felhasználnia arra,hogy a tanulók zömét segítsenek megfelelő irányba korsunyózni.az önkormányaatoknak a célja korántsem csupán az,hogy engedőéiért tegyenek a népekéretn«k, hanem sokkal inkább az - üllaarend Ugye érdekében való megnyerés. A népnek átadnak bizonyos felelősségteljes feladatokat,hogy gyakorol ja magát e r end t erem tésben,s hogy megtanul ja,mily an nehézségekkel jár a kormányzás auvészöte. Itt tehát a vezérek parancsolni, a tanulók engedelmeskedni tanulnak aeg. az ilyen ön-2-