Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1958-1959
1958. szeptember 4., kibővített tanácsülés - Napirend: - 1. Az 1958/59. tanév munkatervének megvitatása. - 2. Pályázatok elbírálása (Kémiai, Növénytani, Állattani, Német és Fizikai Tanszékekre tanársegédi, ill. adjunktusi állások). - 3. Rizner Józsefné Csehszlovákiában szerzett oklevele honosítása iránti kérelme. - 4. Bejelentések. A nyáron érkezett fontosabb rendeletek ismertetése.
dr.Kplta Ferenc: Köszönöm Baranyai elvtárs javaslatait, a dekoráció r5I5grEas5r57”Sajnos az emigráns forradalmi irók és költők arcképeit nem sikerült eddig megszerezni. Mihelyt ez lehetséges lesz, szemináriumi helyiségünket az ő képeikkel fogjuk díszíteni. VaS-Károly» A gyakorló iskolai tanárok szakmai és ideológiai tovább- kepzesnéJE legjobb formája az, ha a mindennapi oktató- nevelő munkához tudjuk a továbbképzést szervesen hozzákapcsolni. Hozzászólásomban azt a formát szeretném ismertetni, amelyet a gyak.iskolai történelem tanárokkal együtt állapítottunk meg. fudvalévő, hogy a Vili»osztályos történelem tanítása a legnagyobb problémát jelenti jelenleg az általános iskolai történelem tanításban. A jelenlegi tananyag ugyanis az utolsó száz év története» Ennek az anyagnak óriási eszmei, politikai nevelőhatása van,ezt a nevelőhatást azonban a nevelők nem tudják kiaknázni mégpedig elsősorban azért, mert a tankönyv mechanikus beosztását veszik tanmeneteik alapjának és igy egy-egy órára olyan sok anyag együtt hogy annak elvégzése a legnagyobb erőfeszítésekkel sikerül csak* Rohanniok kell az órán, s mint ahogy egy német kollega kifejezi a yn percmutató válik az óra legfőbb irányit ójává. Ilyen körülmények között nyilván nem tudják olyan részletesseggel tanítani a tananyagot, hogy annak nevelőhatása is érvényesüljön» Ezért határoztam el, hogy készítek egy tervezetet, amely kiemeli az anyag leglényegesebb részeit és lehetőséget fd e részek beható elemzésére és nevelő hatásuknak kiaknázására» A nem lényeges részek tanítását pedig vázlatosan végezzük el. Ebbe a munkába bekapcsolom a gyak.iskola valamennyi történelem tanárát, az egyes tanítási egységek tematikus tervének elkészítését kiosztom a kollektíva tagjai között s igy szinte rákényszerit- jük egymást arra, hogy ezzel a fontos anyaggal szakmai és módszertani szempontból egyaránt behatóan foglalkozzunk. Mondanom sem kell, hogy ha tervünk sikerül nemcsak a gyak.iskolai, hanem országos viszonylatban is igen sokat segíthetünk a történelem tanításon különösen eszmei politikai vonatkozásban. dr»Iemesi Mihály: A főiskolai munkaterv részletekbe menő alapossága, mindenre kitérjedő figyelme feltétlen elismerést érdemel, viszont ugyanakkor éppen tuldifferenciált voltánál fogva néhány olyan átfedést tartalmaz, amelyek megszüntetése az erők szétfor- gácsolása helyett az eredményesebb szervezést biztosítaná. így szerintem szükségtelen az, hogy a hallgatók szakmai és ideológiai továbbképzését a rendes előadásokon túlmenően szakcsoport esteken rendezett vitákon, a Kulturális Bizottságtól megszervezett klubesteken és a KISZ.szervezettől irányított Diákkör-esteken is biztosítsuk. Helyesebb, ha e háromféle szervezés erőit egységbe fogva alaposabb és eredményesebb szakmai-ideológiai eseteken rendeznénk* A munkaterv utal arra, hogy Szakcsoport értekezleteken” foglalkozzunk a hallgatók túlterhelésének veszélyére, midőn pl» a szakcsoportokon belül un. "évfolyam felelős" oktatók kijelölését javasolja. Ez a sok szakcsoporttal érintkező szakokon /pl.magyar nyelv és irodalom szakon/ vagy azt jelenti, hogy a magyar tanszékek dolgozóit kell kijelölnünk erre a feladatra az egész évfolyam összefogására vagy az érintkező szakok dolgozóira bízva oly kis létszámú csoportokat hozna létre, amelyek irányítása csak a régi és a hallgatok önállóságra nevelését nem szolgáló osztályfőnöki intézmény visszaállítását jelentené»