Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1958-1959
1959. május 23., kibővített tanácsülés - Napirend előtt: - Napirend: - Az év végi vizsgákkal kapcsolatos észrevételek. - A főiskolai kultúrcsoportok országos eredményei. - A marxizmus-leninizmus esti egyetemre pályázati felhívás bejelentése. - Nyilvános pártnap bejelentése. - Felhívás az év végi jelentések elkészítésére.
V3n ezen a területen, szervezettebbé, irányitottabbá kell tenni a klubéletet. A koll.tanácsa egyik ülésén értékelte a klubbizottság munkáját. Az erről szóló jegyzőkönyv megjegyzi: A klubbizottságnak legyen világos programja, és e program alapja© minden hónap második napjára készítse el a munkatervet. A klubbizottságban végzett munka Kisz munka. A rendszeres klubélet kibontakozását a jogászok sok esetben tanusitott nem odaillő magatartásán kanr kivül gátolta az is, hogy nem volt a klub vezetőinek programjuk, a tárgyi lehetőségeket nem használták ki megfelelően, a nevelés érdekében, bár történtek kísérletek egy színvonalas Heine-est megtartására, azonkívül az űrhajózásról is tartottak egyet. A megtartott rendezvények azon törekvéseink kifejezői, mely szerint leggőbb óhajunk a tárgyilag adta lehetőségek között a diákotthonaink életét tartalmasabbá, színesebbé, vonzóbbá tennünk, hogy ezzel is e^y lépéssel közelebb kerüljünk kitűzött célunkhoz, a koll. megvalósításához. Az elvégzett feladatok és hiányosságok ismertetése után szólni kívánok még a hallgatók politikai, erkölcsi magatartásáról, nevelőmunkánk módszereiről, és az ezen a téren jelentkező problémáimról. Főiskolánk hallgatói közül a félév óta történt változásokat nem tekintve, négyszázharminckét fő részesül kollégiumi elhelyezésben j ebből munkásszármazásu százharmincnégy, mintegy harmincegy százalékban parasztszármazású, sházhuszonhatj huszonkilenccel, értelmiségi származású nyolcvan fő, tizenkilenc százalékban, alkalmazott harminchat, nyolc százalékban, egyéb ötvenhat, tizenhárom százalékban. Az elhelyezett hallgatók szociális összetétele tehát kielégítő, a munkás-paraszt származásúak túlsúlya hatvan százalékkal biztosítottnak mondható. E statisztikáinál talán az egyéb származásúak magas számát talán észrevételezhetjük* Kívánatos lenne ezeknek a számát csők-, kenten! a munkás-paraszt hallgatók javára. A beiskolááskor feltétlenül figyelembe kell vennünk. Ezért tartottam szükségesnek elöljáróban e statisztikai ismertetést, mert a hallgatók politikai, erkölcsi magatartásának megítélése szempontjából döntő fontosságú a szociális összetétel. A hallgatók politikai megnyilatkozásai között nem volt hallható, és nem hallható ellenséges hang, de tapasztalható még nem egy esetben kételkedés, ami sokaknál a szülői otthon erős hatását jelzi, másoknál viszont főképpen ezt, hogy a jelenségek megítélésekor nem elég differenciált gondolkodásuk. Áthallgatok döntő többségénél azonban tapasztalható a fejlődés vá^ya. Fontos feladatunknak tekintjük ezen a téren a múlt haladó hagyományainak megbecsülésén és ápolásán,túl jelent építő szocialista munkánk megbecsülését, a kétkedés", a meditál ás eloszlatását. Mi nem azt mondjuk, csak hinni szabad hallgatóinknak, és ne gondolkozzanak. Ellenkezőleg: minden igyekezetünk az, ho^y a konkrét ismeretek birtokában gondolkodásra késztessük hallgatóinkat és a józan ész szabályait, követve óhajtjuk ítéletalkotásukat. A már említett előadások megtartásán kivül a faliújságon közölt cikkekkel a személyes, beszélgetések során folytatott eszmecserékkel sefeitjük a hallgatókat ehhez. A félévkor beadott kollégiumi jelentésem erre vonatkozólag konkrét esetet is közölt. Legfőbb elvünk politikai nevelésünkben az egyén megközelítése a személyes beszélgetésekkel,.a kisebb szakmai közösségekben történő politikai, világnézeti témájú foglalkozásokkal. Az értelemre való hatással az érzelmeket akarjuk alakítani, formálni, Nevelésünk során akarva, akaratlanul fel kellett figyelni egy érdekes jelenségre, ami meghatározója kollégistáink erkölcsi magatartásának.. A tizennyolc-huszonegy életevükben lévő hallgatóink "felnőtt gyerekként" viselkednek. A többé-kevésbé kialakult határozott egyéniségek a jo,^ok__köyetelésében és a jogokkal való éléskor felnőttek, de gyerekekké törpülnek nagyon sokan a kötelességek teljesítésekor. A "felnőtt gyerekek" erkölcsi arculatának alakítása, formálása éppen ezért nagyon nehéz feladat. Sokan nem éreznek még felelősséget a szocialista tulajdonnal szemben. Gyakori jelenség még a nemtörődömség, a rongálás. Az egoizmus és az én szeretete még nagyon is él közöttük. Meg
