Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1955-1956

1956. május 31., tanácsülés - Napirend: - 1. A Módszertani Bizottság munkájának elvi kérdései és a 3 éves főiskolai képzés néhány problémája. - 2. Bejelentések. - 1. Tájékoztató az 1956. május 26-i rektori-dékáni értekezlet fő témáiról: az állami irányítás új formájáról és a XX. kongresszus után elindult ideológiai elméleti problémák tisztázásáról. - 2. Beszámoló a Főiskolai Napokról és köszönetnyilvánítás a közreműködőknek. - 3. Beszámoló a Szegedi Főiskolai Napokról. - 4. A Főiskolai Évkönyv kiadásának ütemterve.

- 8 határozata az egyetemi iktatás egyik legfőbb hibáj'»ak a közéiis- koaar. nődsserek elterjedését tártja, és feladatul a hallgatok öaal.

tüH Sane* szellemében készült as

OL 854/8551-3o/1954.sz.utasitas az egyetemi oktatás módszertani alapelveirol.

^ az útmutatás a következők t szögezi les ivarúini kell az u.n.kisvizsgakatéo vilíamzárihclylstaííinket, amelyek a hallgatók felkészültségéről nem ódnak hü képet«

A human jellegű karokon, illetve tantá gyakban az oktaté a gyakor— lati foglalkozások kér tében /külön ellenőrző jellegű feladatok ki- dolgoztatása- nélkül/ ellenőrzi a hat Igátdk munkáját.•

í\z utasít s ugyan a továbbiakban utal arr* , hogy a természet— tudom nyí as wfezaki korokon lehet időnként külön feladatokat -dal, de ezek nem az elméleti anyag kiakollokvium-sz^rU ellen rző dolgozatai, hanem elsősorban a holIge. t dk készségeit ellenőrző gyakorlati feladatok /r jz, szerkesztés/«

Az elmúlt évben a módszertani munka h? rét éhen a szegedi Főiskola Módszertani Bizottsága dolgozta ki a hallgatók évközi tanulása ellenőrzés nek Módszertani probléa'lt. Ez a munka n félévközi ellenőrzés alkali;:Suli a sz-mináriumokat, a gyakorlatokat, a hospitálásokat és a konzultációkat jelöli meg*.

Llinuezeket figyelembe v ve, a MB egységesen arra az álláspontra helyezkedett% hagy a félév folyam'» az elméleti órák anyagából külön ellenőrző dolgozatot Íratni helytelen. Ez^ain tanképp; a visszatérést jelentene a régi kis-k ollokviumokhoz* Lzeknek helytelensége viszont egészen nyilvnvaló«

'A sok közül néhányat hozunk fel indokolásul*

Az évközi ilyen ellenőrzés egyenesen akadályozója a rendszeres tanulásnak. Ha egyurgy tanszék egy egy naivabb anyagrész után dolgozatot irat, akkor pillanatnyilag a saját tárgyából megfeszített tanulásra kényszeríti a hallgatókat, Lz azonban erre az időre a többi tárgy háttérbe szorítás hoz vezet« Az átfogó eliai őrzésnek az előadások közben ugyanis nincsenek meg az időbeni feltételei.-Máska helyzet fél vfcor• és elvégén, amikor szünetel az oktatás a vizsgák alatt* Félév közben haladnak előre az előadások vaiajjennyl tárgyról. A kis- kolle3cviu»3serü ellenőrzés megbontja a munka természetes rendjét ez hol ebből, hol abból a tárgyb '1 kampányszerű tanulásra kénysteriti a hallgatókat. Közben a többi tárgyból még az el 'adások anyagának nyo- moakövetése is problematikussá válik.- Vagyis a hallgatók arunké ja kapkodóvá renissertejflenné válik.

A B-uek az az én -apontja, ho y félév köz .en a gv korlati fog- lalkizásoko. lehet és kell a hallgatók taaulás't ellenőrizni. Felesleges és káros versengéshez vezet és megbontja a rendszeres munkát9 ha félév közben azxelroéleti anyagból külön ellenőrző dol^zatot iratunk. Az ellenőrzés igazi alkalmai a főiskolán különben maguk a kollokviumok, a szigorlatok és a vizsgák. Uem mondhatja erre senki sem, hogy ez *r kée^i ellenőrén hisz a kollokvium aég csak kisebb anyag, részek ellenőrzése. Utána még jön a szigorlat es az Államvizsga.

Különben az ellenőrzés kérdését nem a piltsa/atnyi eredmények^ szempontjából kell csak náani, hanem távlatok, a nevelés szempontjából is. Lehet, hogy a kiskollokviuir. hatására egy anyagrészt tényleg me/r tanulnak a hallgatók és jobban tudják mintha nem lett volna kis» kollokvium. A mi feladatúéi azonban a főiskolán nem csupán pillanatnyi eredinények be vasal's;;, háti er« Ónálló, öntudatos, emberek novelese.