Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1955-1956
1955. december 22., kari és tanácsülés - 1. napirendi pont: kari ülés; 2. napirendi ponttól tanácsülés. - Napirend: - A tanácstagok jelenlétében tanácsüléssé alakul át. - 1. Felhívás a félévi vizsgák során az elfogadott, egységes módszertani eljárások alkalmazására és a hallgatók maximális segítésére. - 2. Az 5 éves káderfejlesztési terv készítésének irányelvei és a fejlesztési terv elkészítésének módja. - 3. A Rákosi Mátyás Tanulmányi Érdeméremre pályázó hallgatók anyagának ismertetése. - 4. Kisebb bejelentések.
A tanári egyéniség, magatartás, példamutatás szerepe a főiskolai nevelőmunkában. Uherkovich Gábor dr. tanszékvezető főiskolai tanár^ referátuma a pécsi Pedagógiai Főiskola pedagógiai ankétjén, t * Néhány esztendővel ezelőtt még arról folytak viták felsőoktatási intézményeinkben,hogy az oktatómunka mellett köteles-e rendszeres nevelőmunkát végezni a felsőoktatási intézmény, és ha igen, milyen súllyal, milyen mélységig.Ma már a kérdésnek ilymódon való felvetésén régesrégen túlvagyunk* Mindannyian,akik a főiskolákon oktatunk, világosan kell,hogy lássuk: a nevelőmunka nem esetleges és alkalomszerű velejárója oktatómunkánknak,hanem az oktatás és a nevelés egységes és szervezetten végzett munkánk két elválaszthatatlan főterülete. Hangsúlyozzuk,hogy az oktatási folyamatban egyáltalán nem lényegtelen a szerepe a nevelő személyes tevékenységének# és ha ezt felismertük, még jelentősebbnek kell tartanunk a nevelő személyes tevékenységét a nevelőmunkában. Ez a személyes tevékenység a felsőoktatási intézményeknél sajátos tartalmú és formájú. Mig az általános és részben a középiskolában is a nevelő sok időt tölt tanítványaival és igy a személyes érintkezésnek ez a gyakorisága, - mondhatnánk- folytonossága a nevelési alkalmak önként adódó lehetőségeinek számos kötelékével fűzik egybe a nevelőt tanítványaival, addig ez a főiskolákon egyetemeken szükségszerűen máskép van. A tudományos kutatómunka, a munkatársak és néhány közvetlen tanitvány^pl. szakdolgozó, pályamunkán dolgozó^ irányítása, az a fokozottab közéleti tevékenység,amit a felsőoktatásban dolgozóktól elvárnak stb.a felsőoktatásban dolgozók és különösen 'a tanszékvezetők, docensek munkaidejének tekintélyes hányadát igénybe keszi. így- reálisan szemlélve a tényeket- a hallgatósággal való érintkezésre kevesebb idő juthat, mint az alsóbb iskolákban* A főiskolákon, egyetemeken a nevelői ráhatás lehetősége tehát időbe- lilcg korlátozottabb. t * A másik sajátosság, amit itt figyelembe kell venni, abból adódik,hogy a főiskolára kerülő hallgatók már érettebben gondolkoznak, magasabb szellemi igényeket támasztanak és az eseményekre kritikusabban reá* gálnak, mint a középiskolai tanulók átlaga, már csak azért is, mert idősebbek, átlépték a felnőtt kor küszöbét azért is, mert ismételt szelekció utján kerültek a főiskolára. Régebben éppen ez a két sajátosság- t.i. a nevelési lehetőségek időbelileg szükségképpen korlátozott volta és az,hogy a főiskolákon már felnőttszámba vehető hallgatóság van- váltotta ki azt a gondola-
