Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1955-1956
1955. december 14., kari ülés - Napirend: - 1. A nacionalizmus elleni harc módszerei.
-4eso Fleink^-en.akik elfeledkeztek a legíontosabbról, a Nemzeti Függetlenségről. ^zt megtartotta Hollandia, Dánia. Svédország- mind megannyi kis ország “ “ " Ä ’ ----- ■ * ° v agy nem / Naplók« Uöa kanyarodva vissza, ahonnan ezt a kissé hosszú, bár még Így sem teljes , elemzést elinditdtuk, én azt látnám helyésnek.ha nációnalierausnak csak a haladó, «-.*»«*«,^..0^ vöwi » ucwouu. a feudalizmus megdöntéséért, a nemzeti füg* ellenségért és a nemzetté válásért küzdő burzsoázia hazafias ideológi yját h véznánk, a reakcióssá vált, a proeltáriátusoal szembenálló, ellene harcoló burzsoázia u.n* hazafiasságát pedig a sovinizmus névvel jelölnénk. A magyar burzsoázia és ideológiája további fejlődése u.i. rendkívüli élességgel világítja meg,hogyan vált a .laladó burzsoázia í'i&i l r.on l 4 anman rs *»-5 **. n<•*«*4«; *»•»-» es ország gyu+uswi a nemzetiségei jcoraes.a nemzetisege* képviselőivel való tanácskozás’alkalmával, megmutatkozott,hogy az a nemesség,amelyik- ha nagyobbik résziben imrnel- ómmal is- harcolt a polgári átalakulásért és t a nemzeti függetlenségért 48/49-ben s üldöztetést szenvedett as «ivc k'-n, sajat vezetőszerepének biztosítása érdekében nem volt vérzett 50-: 3 haji lame kérd esel ___ h assa a nemzetiségi és a’magyar dolgozó ce atályok felett* Hazafiassá*~ gabol már ekkor kezd kimaradni a nép, még pedig nemcsak a nemzetiségi, hanem a magyar is, A kiegyezés évtizedeiben pedig kialakították egy olyan tartalmú’ nacionalizmust,amely egyedül, a közjogi sérelmekre és a ne zetiségek ^örnkvéréire veit érzékeny. ^bbőj. a nacionalizmusból kimaradt a aép, éppen úgy,mint a feudális natio Hungarica-ből. Vagyis* a nacionalizmus tartalmilag szegényebb.lett.mint volt a reformkorban efcael mindjárt haauggá is vált. üres. de hatékony lepel lett,amellyel nemzet legégetőbb problémáit takarták el, kizárólag a tőkés-röIdbÍróké s tokos osztály érdeleiért,hogy a föld ne lenessen a paraszttá s a t< szabadon kizsákmányolhassa a proletárt. A paraszt, akiről KoJc sey és Széaheyni annyi meleg együtt érzéssel tudett beszélni s akivel Pető' fi és a Fiatal Magyarország forradalmi demokratái azonosították m gukat,- ebben az idooen vélt "büdös paraszttá" vagy jobb esetben aépszinmUfi- gurává. a munkás pedig "hazátlan bitanggá", a tokés-földesuri osztály viszont “nemzeti", sőt "nemzetfenntartó" osztállyá* Skkor jött szokás- ba,hOFV ást*. ^ birós »hogy "nemzetgyalázást•. sőt "nemzetárulást "helym oziek" dóságainkon ások homlokára, akik nem voltak iia^landck vágj pétién a nemzet fogalmat a vékony uralkodó osztállyal , azonosítani, s akik nem. zeti veszedelaÉt <—*-------------— r““——-*■*— a tbc-ben. az nép- jogf osütöttságában, a munkás- és paraszti pro! ‘tártömegelS- a 3. millió koldus- életproblémáinak, mosgali ainak rendőri üggyé siiányításá* ban, a milliós arányokban folyó kivándorlásban- s ki tu na elősorolni mindazt a bajt, nyomort és szenvedést, arait népünk legjobbjait Táncsics* tói, Farkas Károdtól, Frankel Leótól, Színtó Kovács Jánostól . Vajda Jánosig és Ady ündréig az úri nemzet, a zsíros papok és. grófok nemzetéS ei szemben ádáz haraggal töltötték inegt gyanakkor szinte szédelgő nemzeti gőgöt terjesztett* magasztalta a múltból azt,ami szégyenletes* a hódítást, a dolgozók elnyomását, dicshimnuszt zengett az^állaraalkotásrá képes magyar neme ségről és annak úri életformajárói,Agyarázta, ütszéli módon ócsárolta a szomszéd népeV—t 4« riomr.««,-?«•*> -Jnlr— +._ VH t<5 —„ hflirv a<xn1r Vón+./al »Vu»lr »« n'L'LnrriAllriYfcáa.. két és nemzetiségeinket, hirdetve,hogy azok képtelenek az államalkotás- ra fe ezért nemzetet nem alkothatnak. Megkonstruálta a politikai n mzet fogalmát /1863* XLIV.te/ s ehhez a fbiohoz ragaszkodott aég akkor is /V.ü.Hóraan kultuszminiszter 1941-es nyilatkozatát arról.hogy a történeti magyar állam nem nemzetiségi, hanea nemzeti állam volt es 1 e s i !/,aml kor a szerinte államalapításra képtelen szlávok és románok már, volt \
