Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1955-1956
1955. december 14., kari ülés - Napirend: - 1. A nacionalizmus elleni harc módszerei.
akár Romániában jártak, azok számára azonban, akik nem jártak kint, igen jó lenne, ha napilapjaink több cikket Írnának a szomszédos demokratikus országokban élő magyarság életéről és helyzetéről. A tömegek szarná# ra a konkrét adatok mindig meggyőzőbbek, mind ez elmélet. dr.domlósi ^ánúor? A pedagógia oktatásában is sor kerül a nacionalizmus és a szocialista nazafiság elvi kifejtésére, neveléstörténetben ± a nemzeti oktatási nyelvért való küzdelem, a szabadságharc, a kiegyezés utáni időszak é3 a Horthy-rezsim ismertetése során élesen r mutatunk az előzők haladó, az utóbbiak mélyen reakciós törekvéseire. Fontos azonban, hogy ne csak ilyen történeti anyagot adjunk a hallgatóknak, hanem saját élményeinkből is hozzunk fel péMkat. “á szoktam mutatni pl. a romániai magyar nyelvű filozófiai és pedagógiai irodalom kiadványaira, amelyeket bizonyos példányszómban a Magyar Népköztársaság részére is átküldenék. A Bródi Sándor* Tanítónő c. előad sunak a diákotthonban történt megbeszélésekor a nacionalizmus problémáira rámutattunk, A leendő nevelőket azért is különösen fel kell fegyverezni ezen a téren, mert kikerülve a családok körében harcolniok kell sok régi soviniszta csökevény ellene Az érzelmek nevelésekor ne felejtkezzünk meg arról, hogy érzelmeink polarizáltak, tehát a nép mélységes szeretete mellett a nép ellenségeinek mélységes gyűlöletét is ki kell alakítani hallgatóinkban, nem állhatunk meg o langyosság érzelmeinél. dr.Eolta Ferenc* A nacionalizmus elleni harc elsősorban tartalmi kérdés. Nagyon fontos“Tory a hallgatókkal pontosan tisztázzuk a fogalmat. Nem értik, miért harcolunk a nacionalizmus ellen, ugyanakkor internacionalizmusért, és mindezt az igazi hazafiság jelszavával. Meg kell magyaráznunk, hogy a burzsoázia a nacionalizmus fogalmát egy népellenes álhaza- fiság sz'mór3 sajátította ki. Gömbös tettiCtoc pl. egyszer rendreutasitó módon szólította fel Móricz Zsigmondot, hogy Írjon végre magyar müveket, azt a Móriczot, aki egész életét a magyarságnak, a ma war nepnek szentelte. Gömbös ,’nacionalistá”-nak vallotta magát. Móricz Zsigmondot pedig nem tartotta igazán magyar írónak, ^ekünk nem nehéz választanunk, melyik közülük a hazafiság méltóbb megtestesítője. Amikor tehát a nacionalizmus ellen harcolunk, a magyar nép igazi érdekeit képviselő hazafiságért küzdünk. A múlt t,nacionalizmusá"-ből átveszünk minden időt állót, hiszen , ban pen mert a nép és a nemzet egyesítésére, igazi haz^_iságra törekedtek. Ezt Ady szóvá is tette a "A nációnál izmus alkonya'’ c. cikkében. Ahogyan az ilyen értelemben vett nacionalizmus elleni harcnak gyökerei vannak jfmultbsn^ ugyanúgy az internacionalizmusnak. Ha rávilágítunk arra, hogy pl. már Vörösmarty költészetében is megtel Íjuk ezt, s azóta minden nagy költőnk müvéiben, érzékeltethetjük, hogy az internacionalizmus kiegészíti az igazi hazafiságot. ^iszt znunk kell tehát, hogy a nacionalizmus nem wxgy egyenlő a hazafisággal, ezt az egyenlőségi"jelet a múltba helytelenül vonták meg. Feladatunknak természetesen vannak módszerbeli problémái is. Ezek által nositása azonban nehezen oldható meg, hiszen minden szeknkk más az tárgyi anyaga, s emellett a mindennapi aprófcmunka ezernyi lehetőségének alkalmi felhasznál sán fordul meg az eredmen^. minden esetre fontos az érzelmi ráhatások szükségességének hangsúlyozása, mert az akarat megindításához nemcsak tudás, hanem érzelem is kell. A kettőből együtt fakad a meggyőződés.
