Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1953-1954

1954. május 7., kari ülés - Napirend előtt: - Napirend: - 2. Pedagógushivatásra való nevelés. - 3. II. Varga István testnevelés szakos hallgató fegyelmi ügye.

tekintsék, * katedráinkon látva Őket és lelki szemeikkel elképzelve, hogy azok hogyan állják meg a helyüket a jöveú&ő munkahelyükön, az . általános iskola felső tagozatában* A hallgatók a tanszék dolgozói munkáján keresztül lássuk az 6 jövendő hivatásuk távlatait és szépségeit, az ő példamutatásukon és hlvatásszeretetükön keresztül szeressék ás becsüljék meg a szaktárgyukkal való foglalkozást és a növendék nevelésének a vágyát. ezt látják akkor a tanszékeink a szaktudomány elsajátitásén keresztül történő hivatásra nevelés kívánalmait kielégít tették*

Meg kell emlékeznem az önállóságra való nevelésről, mint a pedagógus hivatásra való előkészítés egyik problémájáról a Párthatározat fényében és Srdey-Gxuz üHbor okt.ügyi miniszterünk nyilatkozata alapján* Teljesen eyret értek ^eis De*3Ő akadémikussal, aki azt a meggyőződését fejezte ki, hogy "még az utóbbi évek nem éppen magas színvonalú tanulóanyagával is lényegesen különb eredményeket tudtunk volna elérni ha nem kötettek volna bennünket a szellemi ölbevalóság szintjéhez igazodó pesszimista előírások* ‘"'okaknál bizonyára ki tudtuk volna fejleszteni egy lelki mozgékonya got, amellyel az illetők maguk tudták volna gyarapítani, nevelni magukat* Ellenkezőleg, azt értük el, hogy jó osomó tehetetlen, letargikus személyiségeket szabadi dottunk rá a magyar művelődésre, akik nem tudják, mi a tudomány, mi a valóság, de nem tfttolsó sorban nem tudják, mik ők, vagy mik lehetnének*'*

A Felsőoktatási Szemle idevágó közleménye *zt követeli, hogy "el kell érni, hogy a hallgatók még j© tankönyv esetén is ne csak egy könyvből készüljenek, hanem szokják meg a források használatát, és megfelelő áttekintést kapjanak az adott kérdéssel foglalkozó irodalomról általában. "Továbá el kell hagynunk a tanulókörösdiket és heemléztető szemináriumokat, azon elv alapján, hogy "kórusban tudOEiányt elsajátítani, de főkápen tudományt művelni nem lehet'*« és arra kell töreked* sunk, ho^y a tanítványaink ne aint "homines unlus libri". egykönyvtudású. brossura-szagu emberek hagyják el a főiskolát. Aki az eredeti forrás vizéből nem ivott, annak vajmi kevés köze van a tudományhoz.

Ha mi a jövendő tanszéki munkánkban fő helyet »% elmélyült, magasabb színvonalú előadásoknak és gyakorlatoknak, a kutató és beszámoló jellegű szemináriumoknak biztosítunk nagyobb helyet, akkor a hivatás is jobban elő tudjuk készíteni hallgatóinkat, mint anaakelőtte* A hallgatókkal való egyéni foglalkozás eddigi gyakorlatától eltérően a kiváló és jó hallgatók önkéntes konzultációját is jobban kell szorgal- mázni egyéni feladatok feladásával* A hallgatók túlzott msnkógésának fokozatos megszüntetésével az önállóságra való nevelés módszereit alkalmazzuk és a szakirodalom fokozottabb használatára szorítsuk hallgatóinkat témák kidolgozáséval és beszámoltatással. A tudományos kutatás módszereire mutató és beszámoltató jellegű szemináriumok vitái a tanári hivatás megkedveltetésének eddig nem tapasztalt alkalmait teremthetik meg. mert a tudományom búvárkodás műhelytitkaiba bevezetik a hallgatót, és a tudományos kíváncsiság és felfedezés vágyának kielégítésével az alkotó tevékenység gyönyörűségeivel megismertetik őt* Ez a tanári hivatásra előkészítés jövendő járható útja, amely felé haladnunk kell, különösen a 5 éves képzés bevezetésével* Addig is a fokozatosság elvének betartásával ezt a célt meg kell közelítenünk* Minden- tanszéknek ki kell dolgoznia a maga területén, hogy hol lehet « hivatásra nevelés uj irányára rátérni, ás milyen módszereket lehet alkalmazni.

A szakisai képzésen keresztül történő hivatásra nevelés kérdései közé tprtozlk a tanszékek személyzetének felkészültségének vizsgálati is.

A főiskolán mintegy 80 oktató dolgozik, ezek közu}. 14 tanszékvezető főiskolai tanár, a többi pedig segédszemélyzet* adjunktusok, tanársegédek. Héhány docens is működik, akik tanári munkakört töltenek he,

jiSadAsol»* t.rt»n»k *a vlj«*A»|ata.lc. » tgnszék«k; atmtin»**nek felkészültsége igen különböző és széles skálát mutat, amI veg?£>