Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1953-1954
1954. május 7., kari ülés - Napirend előtt: - Napirend: - 2. Pedagógushivatásra való nevelés. - 3. II. Varga István testnevelés szakos hallgató fegyelmi ügye.
5{■ oktatóink nem csudán szaktudományokat tanítanak és adnak elő, hant® ezeket s tárgyakat az általános iskolai lövendő perspektívájukban is bejutatják és ezen keresztül készítik elő hallgatóinkat későbbi hivatásukra* így az elméleti órákon ©ináig-rá kell matatni arra, hogy hogyan használhatják fel hallgatóink a tárgyéit anya ot tanítási gyakorlatukban. il. a magyar, irodalmi érán az egyes művek tárgyasékor rávilágítanak arra, togy Milyen lényeges a műveket szerkezeti szempontból alaposan elemezni, részint azért, mert est az ált.iskolában is Így kell végezni, másrészt ez is közelebb vezeti a vizsgálódót az eszmei mondanivalóhoz. Vagy az óra eleji összefoglaltató anyagbeszt— moló felelet alkalmával célszerű utalni arra, hogyan alkalmaznák ezt, vagy »st a kérdést a tanítási gyakorlathan, és hogyan világítanák meg a lényegét az általános iskolás tanulóknak. & néhány rövid utalással is érzékeltetni lehet, hogy a főiskolai tanulmányok a tanári munka alapjai. Igen fontos tehát a tárgyi tudás és az általános iskolai tanítás munkája közötti szoros kapcsolat megteremtése* A fizikai tanszék vezetője pl. az anyag tárgyalása közben részletesen kitér a kérdéses részletnek ált.iskolai vonatkozásaira, az ott felve eto szempontokra, vagy megengedhető elhanyagolásokra, az ált.iskolában bemutatható kísérletekre, az anya ot természetesen mindig az ált.iskolai anyagon tttlmenö részletességgel és tudományos szinten tárgyalva. Alkalomadtán a kísérletek alkalmával rövid epizódok.felemlitéaével a as Baját kezdő tanár-korabeli módszerbeli tapogatózásairól is megemlékezik, s az ilyenfajta kitérésekkel az a célja, hogy lássák a tárgyi tudás területe és az iskolai munka közötti kapcsolatot. fény, hogy azokban a hallgatóinkban, akik tartós és mély ismereteket sajátítottak el, - megszűnik a bizonytalanság és aggodalom érzése, Ezek ugyanis annál erősebbek azoknál, akik féItaláét, bizonytalan- ismereteket szereztek. Szükséges. hogy az ismereteken kívül olyan készségekkel és jártasságokkal is feifegyverezzük hallgatóinkat, melyek a jövendő hivatásuk gyakorlásához nélkülözhetetlenek.. Ilyen a nyelvtani elemzés, helyesiÉss, számolási készség, szépírás, táblai irás készsége, a helyes magyar kiejtés éa beszéd, előadói készség, táblai rajzolás készsége stb. &zek közül egyik sem ördöngőa tudomány, mindegyiket el lehet sajátítani gyakorló® utjánt erről azonban tanszékeinknek kell rondoakodnlok. lehetetlen, hogy a gyakorlóiskolában a próbatanít ást végző jelöltet az álfe.lBk.tanulók fígyelmeztessék a helyesírási, 'nyelvtani, vagy számolási tévedéseire, HaJlgatélnk egy kisebb része minden agitociós felvilá- ;ohifeó munka ellenére sem tartja fontosnak a helyesírás elsajátítását, a másik része,-a többségük pedig ne® rendelkezik előadói készséggel, as leendő tanárnál elképzelhetetlen, Kincsen szókincsük, és kifejezési készségük, nem tudnak szóban fogalmazni és a ondol*taikat kifejezni. Hogyan tudják az ilyen tanárok a kérdésekkel hozzájuk forduló, tudásra szomjas gyermekeket megfelelő válasszal kielégíteni, ha a válasz magva ugyan birtokukban van, azonban nem tudják a heatályoa fogalmat érthetően és világosan formába önteni, megmagyarázni. Az ilyen és ehhez hason- ló feladatok megoldása nem csupán a magyar nyelvészeti és irodalmi tan szék, hanem valamennyi tanszék feladatai közé tartozik, és kell, hogy tartozzék a jövőben, mert nem engedhetjük meg azt, hogy megfelelő, vagy elégséges szakmai ismeretekkel, de a tanári hivatáshoz nélkülözhetetlen készségek hiányosságaival oklevelet adjunk hallgatóimtól jövőben, •'*' Sincs arról szó azonban, ogy a Maktanszékek most már, a szaktudományuk közvetítésén kivül főleg metodikai útmutatásokkal és egyéb prakti kus jártasságok elsajátíttatásával foglalkozzanak, azonban * hallgató- lkat mindig agy kell képezniük, hogy azokban mindig a jöendő szaktan''
