Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1953-1954
1954. május 7., kari ülés - Napirend előtt: - Napirend: - 2. Pedagógushivatásra való nevelés. - 3. II. Varga István testnevelés szakos hallgató fegyelmi ügye.
-a eltelt pedagógus el bud Igazodni a mindennapi nevelői aprómunkája között la, és a részletfeladatok és a közvetett nevelési célok elérésekor is mindenkor a végső nevelési -^élok lebegnek szemel előtt, olyan végső nevelési célok, melyek « szocialista emberré nevelésnél elengedhetetlenül szükségesek. Hivatásának állandó tudata és szeretető elhárítják utjukól szókat a gátló tényezőket, melyekkel ”az emberi lélek mérnökeiM mindennapom nevelői munkájukban állandóan összeütköznek, és amelyek a munkájukat akadályoz Ebben a gondolatmenetben erőteljesen fel kell vetnünk a szaktárgyi ée a pedagógiai képzés mellett a hivatásra való nevelés kérdését la* A rendelkezésemre álló pedagógiai iroda lójában nem találtam egyetlen olyan müvet, vagy fejezetet aea, amely a tanári hivatástudatra való nevelés kérdéseivel foglalkozna* Különben is meggondolandó olyan hivatásra nevelő módszerekről beszélni, amelyek az általános nevelés problémái-között fedve, vagy elrejtve találhatók, Így pl, az erkölcsi nevelés, az akarat nevelése, az érzelmek nevelése atb. ke rétéin belüj.* Mindenekelőtt tisztáznunk kell azt, hógy a pedagógus hivatásra való nevelés kérdése nem egy speciális módszer problémája, nem Valami! éle különleges nevelési eljárások, fogások, vagy csalogató mód- . szerek összegyűjtésének kérdése, hanem olyan állandó jellegű nevelői feladatok teljesítése, amely nem egy bizonyos módszerrel, hanem a módszeres eljárások .egész rendszerével, a nevelői munka egészével fejezhető ki. A óevelői hivatásra való előkészítés kérdésére a feleletet és a főirányéÍveket a pedagógiai főiskola egészének nevelőmunkája adja meg* Sz a munka pedig az oktatásban, a képzésben és a.nevelésben egyaránt megnyilvánulhat* Nyilvánvaló, hogy a főiskolán a hallf ötöséé képzésének és nevelésének sikerét nem csupán egyes jólképzett 3 kivaló tanárok adják meg, hanem az egész pedagógus kollektíva, az oktatói kar összessége* 1 következőkben meg kell tehát vizsgálnunk azt, hogy a főiskolai oktatásunkban és nevelésünkben milyen hivatásra nevelő mozzanatok rejlenek, továbbá az elméleti ás gyakorlati képzésen '-"Ívül milyen hivsfeésfejleszt# mozzanatokat talOhatuak főiskolai oktató-nevelő munkánkban még .-ezeken kívül? •' Minthogy a hallgatókat a szaktudományokon keresztül készítjük fel a jövendeThíva sásukra, ezért a tanszékeink egyik főkárdóse a szfcktárgy megkedvelt«fcése, illetőleg megismertetése kell, hogy legyen-a hivatásra nevelésben. Mz utóbbi ugyanis ettől különválasztható, de nem külön válasz fcandó probléma# Bz a két feladat? a szaktárgy megkedvel- • tefeése és a hivatásra való előkészítés szorosan összefügg egymással* de nm ugyanezt jelenti. Két különböző dolog valamit tudni és valamit átadni másnak. azaz megtanítani* $em azonosítható ugyanis a szaktudomány megszerelésej és a tanításának szeretet©, valamint a gyermekekkel való foglalkozás és a gyermekek szeretet« sem, kedvelheti valaki pl. a fizikát, kémiát stb. és életfeladatául tűzheti ki az ezekkel a tárgyakkal való foglalkozást, és amellett ldegenkedhetik a pedagógus pályától. Viszont azt is meg kell látnunk, hogy a szaktárgy megszerettetésén keresztül eljuthatunk a tárgy átadásának, tanításának megkedveltet séhez is? és itt van a hivatásra való nevelés egyik kézenfekvő kulcsa, amely minden főiskolai oktató birtokában van, csak elővenni és alkalmazni kell. A fentiek szerint a tanári hivatásra való előkészítés munkájának alapját a tanszékek munkájában,® szaktárgyi ismeretek tartós és mólyfáta- aáöában találhatjuk meg. A hivatásra való nevelés kérdését ezek szerint legjobban az oktató munka fő alkalmain? az- előadásokon, továbbá a gyakorlatokon és szemináriumokon lehet megoldani. Ezt a feladatot pedig csak úgy lehet eredményesen megváló..!tani, ha a mi főiskolai