Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1952-1953

1953. június 24., tanácsülés - Napirend: - 1. A gyakorlati kiképzés kérdései. - 2. A kádermunkáról.

A hallgatók űz első félévben hospitálásnak és tanítsanak sz első tagozat» ban, iáért kikerülve as általános iskolákhoz a legtöbb helyen az alsó tagozatban is szakosítva tanítják az éneket * tehát szükséges, hogy megismerje a hallgató sz alsó tagozatban folyó ének tanári munkát annál is inkább, mert sz ének tanitás lényeges anyaga a metodikai és ritmikai elemek tenité z alsó tagozatban történik, másrészt egy pár esztendőig még számolnánk kell azzal, hogy a felső tagozatban is%en sok helyen alsó tagozati anyagot kell tanítani, mert abban az iskolában eddig nem volt énekazakos tar ár,

A Minisztérium megbízásából Kelemen elvtárssal, a pedagógiai tanszék vezetőjével történt tájékozódás után magiefca ®z ének didaktika tematikát. A Ilin is z tórium vizsgáltatta a másik három főiskola ének tanszékével. A bírálatok alapján átjavitott tematikát a minisztérium a né^j fő— iskolára' elfogadta.

4«/ Vas Károly* óefcodikusok beállítása azon a hiányon segített elsősorban, arai”legjobban volt érezhető. Nevezetesen, hogy 4 szerves egységgé tudja tenni a történeírni tanszéket és a gyakorlóiskolai történelem tanárokat.

A módszertani központi tematikákkal kapcsolatban megtett bíráló raegjegyjava ultrám, no gy a heti « jbeszélí ul tegyük

meg a módszertan egy-egj fejeseiét ás a következő heti bemutató tanítás gyakorlatilag világítsa meg' azt a fejezetet. Öhy tervezzük, hogy ezeket a br.mifa tó előadásokat a tanszéken a gyakorló iskolai tanárok kollektívájával együtt tervezzük meg. Ás ilyen, jellegű bemutató tanárok tehát közös munkával egye. á tik a történelmi tanszéket és a gyakorló iskolai tanárokat és biztosítják azt, hogy a legfontosabb módszer taxii kérdésekben egyöntetű elvi és gyakorlati álláspontra jussunk. A metodika« feladata tioztárs s gyakorlati kiképzés vonalúra essék éppen tlegenő fontos— «ága less, ha ezt's sokágú kérdést kezébe akarja tartani.

Véleményem szerint is jó lenne, he a melodikus kevés óraszámban tanítana s gyakorló ált. iskolában is. .íádszertant tudományosán csak « gyakorlóval a legszorosabb, szinte személyi kapcsolatban lehet művelni,

< - ~ - . . .. - ö./ Pataki Lászlói Az elhangzott referátumban a szakfelügyelet kérdése a véleményem szerint nem kapott kellő hangsúlyt, áégkevásíbbá beszélhetünk 1, hogy ez a rdés már eddig kellőmód La átázást nyert. Itt van

pl. az egyes tanszékek közötti aránytalanság. A magyar tan-árok száma egyes . yakhoz viszonyítva kétszeres v*(; i három«z .. . így a azat

felügyeleti münka egyes tanszékeken arány talajul -nagyobb* Kg is lehet azt oka aa^ak, hogy «gyes tárgyakból a tanítások into’patiaéra a tanszékhez tőknek több ideje volt. kind«óképpen fontosnak látszik éppen a szakfelügyeleti munka jelentősége érdekén :o, e feladatkor p—cidll vonatkozásait min«\él alaposabban tisztázni.

A másik ok amelyik speciálisan az irodalmi tanszék munkáját a látogatásod terén befolyásolta az, hogy a módszertani jegyze teket es idén dtdol..óztuk ét ezt a munkát oem' s melodikus végezte el.

Feltétlenül tisztázni kell s melodikus helyzetét, mert a levelező oktatás sok munkája kellő arixiyu elosztást kivé , a 5an .izék egyes dolgos i között Helyesli azt, hogy a pály ;munkák között olyan tételek is legyenek, amelyok s módssert-' oixal kapcsolatosak. Az irodalmi tan sókén az idei pályatételek között is szerepelt pl. Ady tanítása az ált.iskolában. Bzt egyik hallgató sikerrel kidolgozta és elhatározta azt 1-, hogy a kérdés problémáival a továbbiakban is foglalkozni fog,

.6»/ Ür, holt a P crcnc t A gyakorlati képzés egyik hiányossága, hogy s hall- gitőkossk a fölső tagosat anyagát és módr k ismerik. Éz az in kólákban máris sok zavart okoz, sőt. az'also és felső tadósaibaliek elkülönüléséhez, a két tagozat közötti szakadáshoz in vezethet. Az V.osztályban ta-