Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1952-1953

1953. június 24., tanácsülés - Napirend: - 1. A gyakorlati kiképzés kérdései. - 2. A kádermunkáról.

-5személyzeti előadó® feladata. &rre mutat ri a kiderfejlesztési terv is, amelynél egyes tanszékvezetőink sok esetben megelégedtek azzal, bogy csak"szakmailag ismerték a javasolt nevelőt, és arra a kényelmi ■állas- pontra helyezkedte ., hogy politikai és megbizhatós gi szempontból pedig nézze meg a személyzeti előadó. Ilyen eset volt a súlyosabbak köaiil az, hogy pl. ^ombi Béla elvtárs egy olyan kádert javasolt főiskolánkhoz, akit népbirósági Ítélettel marasztaltak el annakidején é.s aki jelenleg is állását veszítve nem tanári munkakörben dolgozik. JSz persze nem menthető azzal, hogy "nem ismertem a k dart, csak ajánlás utján futottam hozzá a nevéhez", ugyanis a káder ismeretének híján és kellő politikai éberség hiján akar az ellenség béjutását is elősegíthetjük a fői kólára akarva-nem akarva* Az ilyen esetekből a tanulság az a jövőre nézve, hogy az elvtársak olyan nevelőt ne javasoljana , akiket személy szerint nem ismernek* Az ilyen tanszékvezetők nem végeztek kácer munkát és elfelejtik azt, hogy a vezetők az első számú ka deresek* ffem gondolnak arra, hogy a jövéhdo munkatársaikét úgy kell kiv lasztani, hogy azokkal tartós es eredményes. munkát végezhessenek,

A káderastnka hiányosságát mutatja as a tény, hogy egy fiatal tanársegédet a földrajz tanszékről más beosztásba kellett áthelyezni, úgyszintén a gyakorlóiskola egyik fiatal rajz szakos nevelője sem felelt meg a v&- r a kő zárai! és Így nős iskolához -ellett áthelyeztetni, ^z azt bizönyit- ja, hogy kiválasztásuk nem történt gondosan, ha em a körül ’ények sürgető nyomása-miatt elhamarkodva• A további kádernuoka hiányát mutatja, hogy ezekkel a nevelőkkel való törődés nem volt elég intenzív, és miután kiderült, hogy nem tudják elősegíteni fejlődésüket, akkor jelentették est a személyzeti csoportnak, amely csak ezután ezdett az üggyel behatóbban foglalkozni. Pedig a fiatal káderekkel többször is kellett volna beszél t folytatni«* működésűkkel, nehézségeikkel kapcsolatban, mint évenként egyszer, esetleg kétszer. A tanulság ebből az, hogy a kádereket nemcsak gondosan kell kiválasztani, hanem azokkal állandóan és folyamatosan foglalkozni is kell, hogy váratlan meglepetések ne érjenek bennünket velük kapcsolatban.

Hogy a káderek kevésbbé gondos kiv lasztása hová vezet, azt a legfrap— pánsabban vasvári László gyek.iskolai nevelő esete bizonyítja* A»z az ember 'aranya megyében többször fegyelmivel sújtott és ide- oda áthelyezett nevelő volt, aki egy '.Italén nem szocialista nevelőhöz méltó magatartást tanúsított, mert résaegeskedefct, kölcsönöket vett fel, de azokat nem fizette vissza, legutoljára a gyak.iskolában nem jelent meg a tanításokon, munkahelyét önkényesen elhagyta, és mivel a lakbérét sem'tudta kifizetni, a háziasszonyé bezárta a kaput előtte. Teljesen-lezülfcpe a vasúti váróteremben aludt, mig végre a főiskoláról eltávolitottuk fegyelmi ulön. Vasvári I«ásal közismert elrettentő figurája "olt a pedagógus társadalomnak, mégis egy ilyen előéletű ember a főiskola k, 11c ébersége hiján, a körültekintés®ki'.terülve a főiskola gyak.iskolájába bekerült, élyan iskolába, ahol a jövendő pedagógusoknak nemcsak szakmai és politikai téren, hanem emberi magatartás terén is a követébe legaélt'bbat kell nyújtani. Itt persze el kell marasztalni Baranya megye -ktafcási Osztályát is, amely felelőtlen volt akkor, amikor ilyen kádert "els zott" minden kommentár nélkül a pedagógiai főiskoláinak, hogy megszabaduljon tőle.

Végül Nikics MszIóné 3 z era. ü. előadó munkájáról megemlékezve meg kell állapítani, hogy az utóbbi éviekben óriási munkát végzett a főiskola káderekkel való benépesítése terén, mert hiszen az utóbbi időszakra esik a fői kóla személyi ellátása. Ennek a feladatnak képességeihez mértén igyekezett a legjobban megfelelni, iiéhlny alapvető hiba azonban megi3 gátolta kádermunkéhk gyorsabb fejlődését.

Mindenekelőtt főhiba a kádermunka ros z szervezése volt, és s kollektiv kádermunüa hiánya, főiskolánkon a kádermunkát egészen mostan ig - amint mar említettem resszortmun ;ának tekintették, amely kizárólag az igazgató-