Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1951-1952
1951. december 6., kari ülés - Napirend előtt: - Köszöntő és megnyitó-beszéd. - Napirend: - 1. A vizsgáztatás módszere. - 2. A vizsgák előkészítése.
-4hogy a rideg közönböség vagy a túlságos gyámkodás végletében esnének* A vizsgáztató modóra, hanga és egész magatartása a jóindulatú se- gittégt^sugározza* Feltétlenül Kerülni kell a fölényes vagy gúnyos hangot* % A segitóő kérdések tényleg segitőek legyenek, ne hozzák még nehezebb helyzet- bö 8 hsllgcatot# A kiegészítő kérdések f*6 leadásánál ,még az évközben hanyag tanulók esetében sem az legyen a célunk,hogy megfogjuk a hallgatóit ,és kiforga gassa.A vizsga ne válj 'k a ta»áy szellemi fölényének kihangsúlyoz«sóvá, Vagyis ki kell irtani magatartásunkból minden burzsua csökev'nyt. Értékelés fele ______oszt*lyozá 3« A felelet elhangzás ukón a hallgató egész évi munkájáról valamint vizsgáig tel jesitra^ny' ról véleményt fcell mondani* Vannak vizsgáztatok , akik ezt a v^l^uyt el re Írásban megfogalmazzák és csak a vizsga eredmény e- setkeges módositő körű menyeivel egeszititk ki* így ez a vélemény átgondoltak és pontosabb mint a rögtönzött. A hallgató általános értékelésének ri kall mutatni a folyamtos tanuljam jelentőségére, szólni kell tanuló szorgalmáról, érdékl'dóséról és politikai világnézeti magatartásáról. Fel kell hivni a fig gyeimet a tannló hívóira, de el kelj. ismernia az értékeket is. Tudatosítani k keij.1 benne az eddig meg tett fejlődést és felvillantani fejlódésének táv8 latait. Mindez termész tesan igen kevés időt vehet igényben. A vizsgáztatás egyik ;1 egproblémikusabb mozzanata sz osztályzás. Az osztályozással kapcsolatban teljesen egységes normát feléllitami menden taatárgvra vonatkozóan lehetetlen. Mindössze néhány alaprlvet szögezhetünk 1 le. 1. Az osztájfrzás legyen differenciált. Két véglete kell elkerülni: a tulszigoku és tulenyhe osztályzást. Ha a hallgatók többség'nek rossz jegyet e adunk túlzott szigorúságból a hallgatókat elkedvtelenitjük. Nem szabad arra az álláspontra helyezkedni, hogy jelesre csak a taná* tudja a tárgyat. Ne legyünk tehát maximalisták. A másik végletet, a liberalizmust is el kell aé zonban kerülni. A kötelező tantervi nyagkt tudni kell a hallgatóknak, mert *zt kém én, hanem a társadalom követeli meg tőle. A tanárnak nincs jogában opprtunista módon viselkedni. Nem szabad ezt a munkáshalIgatók és a szaké- retbégfsek felé se érvényesíteni, mert ez nemcsak a szakember képzés ügyét ás alá, de a munkásosztály lebecsülését is jelenti. Nem jól osztályoz az s tanár, akinél a hallgatók tunyomó részben jelese van. Bár milyen tehetséges ha hallgatók is kerülnek össze, a hallgatók téljesitményének különbözősége ki- féjezésére kell, hogy jussom a differenciált osztályzatokban. 2. Az érdemjegy megállapítása elsősorban a tényleges vizsgái teljesítmény alapján történjen . Tekintetbe kell azonban venni az egész éti munkát az szorgalmat az éedsklődést és az el képzettséget. Hogy a vizsgáztató a hallgató egész évi raunkájá és feji dósét is lássa maga el tt a vizsga alkai- m'val, feltétlenül szükságes a kollokviumi és vlllámdolgozatl eredmények előztes r-'vezetáse vagy a vizsga kimutatási* vagy vizsg^ztaTS^'vizsgaiv^ire. Az egész évi mnuká tekintetébe vétele azért IV fontos, hogy ezzel* a folyamatos tanulásnak nyomatékot adjunk. A kampány szerű tanulás, hi ér is cl sikereket, a vizsgán nem tartós és minőségileg értéktelenebb mint a folyamatos tanulásban megszilárdult ismeret, Ezenkivül az évközben hanyag hallgatőkxk politikai és jellembnli szempontból is súlyos hibát követtek el. Mindezt kifejyzésre lehet jutatni különösen a szemináriumi j egyek ^ad'-snnel. A nem alkotó jellegű szemináriumokból az osztályzatot úgy is az egesz félévi folymatos tanulás alapján állapítjuk meg. A normális körülmények között természetesen a szemináriumi teljesítmény meg elel a vizsgainmk. Vannak azonbai kirívó esetek. , , Ilyenkor a jó vizsgái felelbt ellenére se szabad visszariadni a roszszabb szemináriumi jegy beírásától. Végezetül meg kell jegyeznünk, hogy az osztályzás JuifMxíninixxag( végsőfokon a taiór szuverén jog és kötelessége, és az osztálymás_ tmlina felelősége is ráhárul* A t'ráadalmi szempontok és az egyéni körülményük figy< gyelerabe^vételévelminden viz gáztaó tanári tanári leikiismehmhe alapján őszé: Nagyon helyes mufctt rá. Rudi sin szovjet szerz':" Nem lehet és tályoZ. w— ~j—----—- ■ k ell a vizsg ztató élő,amlkotó ügyétvalamilyen feltételes, uába be gyömöszölni .4* mesterkélt Is for-
