Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1951-1952

1952. április 9., rendkívüli tanácsülés - Napirend: - 1. Beszámoló a budapesti rektori értekezletről. - 2. A gyakorlati kiképzés tapasztalatai. - 3. Az év végi vizsgákra vonatkozó javaslat kidolgozása a legújabb KM-rendelet alapján. - 4. Kirándulási terv. - 5. Beszámoló az ideológiai oktatás tárgyában, Budapesten tartott értekezletről.

«lőjél és műveleti jel megkülönböztetéaében,zérójel használatáétól Illési összeadás és összevonás között nem tud különbséget tenni#

Abrázólő mértan terén hiányok mat a tkoznsk^Táblal eszközöket nem tadják használni & tábla kép« r ende tlen, számjegyeik szabálytalanék*

Üt«isk« tantervi anyag ismeretében hiányok mate tkoznak, különösen a tanban*7'

■■■/. ■

i

1 tantervi anyagot nem ismerik.Az egyes gyakorlatok módszeres felépité“ rosságok vannak*

őollp Ferenei Javasolja,hogy vonják fegyelni eljárás alá azokat a ha liga fcökas, akik a gyakorlati kiképzésről vagy a bírálatról *1—

elmaradnak* a minis ztárion felé,

Márt az elmúlt esztendőben javasolta iá liga tők kezébe ált «Iskolai tankönyveke t ,hogy mégis— az ott leadandó anyagot* Javsaolta.hogy már az első évben s be* rakorlafcokat az ált »iskolai tankönyvre támaszkodva folytassák a

tankönyvre támaszkodva folytassák oroszai jobban Ír .mint ma gyárai,en- s középiskolai végz»ttsóge,de mégisBiskovics követte azt^hogy a "tollbamondás”-* egy 1-el irt a «pedig ő éppen középiskolai végzettségű*! gyakorló iskelií nevelők kSiuTvele a tanításokon felmerülő hibákat a a hallgatóival megvitatják azokat, bogy a legközelebbi gyakorlati kiképzésen a hiányok ne ismétlődhesse- nek*Vsnnak a hallaták közül olyanok,akik 6 eleivel jöttek a főiskolára, eddig is sokat fejlődtek,aegvsn ró a garancia,hogy még tovább is

Boros Istvánnál Az irodaion Órákon előfordulnak hit haligo tóival,újra Íratja a hibás részeket,hogy

ha son elő*

telten ne f

tta<

Teaest Mihályt Még 1951 .évi január hó 20-án részletesen szólóttan a főiskola előadóinak közős értekezletén a "magyar nyelvismeret és

y

fi

lyestrá* tanításának kérdéseiről" a pécsi Pedagógiai főiskola addigi gyakorlatával kapcsolatos anyákkor a leghatározottabban állást foglaltam az a felfogás mellett,hogy minden nevelőnek tisztán kell látnia a főiskolán Is9hégy a helyes magyar beszéd és Íráskészséget csak az a hallgató sajátíthatja el,aki ismeri a magyar nyelv szerkezeti a lapjait,vagyis a megyatrnyelvtant^gyancsak világos mindenki előtt,hogy az ' összes főikoIákon és egyetemeken esek agy oldható meg az orosz nyelv tanításának és tanulásának problémája,ha a hallgatóság megfelelő ala—

' lgal megismerkedik anyanyelve nyelvtani szerkezetének alapvető ■vei*! két követelmény!a magyar nylvi fogalmazás és helyesírás, valamint az orosz nyelv tanulása megköveteli,hogy as eddigieknél alaposabb és rendszeresebb nyelvi képzésben részesüljenek hallgatóink magyar nyelvismeretből is#

S feladatok megvalósítására hangsúlyoz tarnt fel tétlenül szükséges,hogy a hallgatókba magyar nyelvismereti" órákat ne csak felesleges sallangként kezeljék.hanem továbbhaladások szempontjából alapvétőmé fontáé

tárgynak,ebből való kollokvium esetleges elmulasstása,vagy sikertelensége e továbbhaladás szempontjából döntő jelentőségű legyen,hiszen nélküle elképzelhetetlen a szaktárgyban velő szakmai jártasságuak előaa "hegy«?

dásban való bizonyítása,az orosz nyelv tanitáaa,a tekintve,ho ly es Írás a műveltség egyik fokmérője",- a tájékoz* tIának, a hé beszéd és helyesírás ellen vétők nme tekinthetők müveiteknek*

Mindezzel szemben a helyzet az, hogy hallgatóiak a főiát ólán ezidő szerint is « "magyar nyelvismereti" órákat fele sie gesnek,nyűgnek tartják,- Ggyéhként ez a véleménye a KM. tematika készítőinek is,amikor a helyesírás, stb*tanítását fakultatív tárgyként kezelte a kötelező kollokviumot eltörölték,s amikor még a magyar szakosok számára sem tették lehetővé « kérdésekből kötelező kollokvium tartását annak ellenére,hogy a gyár Hyelvi Tanszék est minden alkalommal a rendelkezésre álló