1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1848 / 18. ülés
XVIII. lilt's naplója. Januar 7-én iw4&. KJ nagyobb részint (örök kézben, s csak némi Kis részben van a határ őrvidékben foglalva. Ezen okból, e nevezet helyébe tétetett a kapcsolt részek nevezete. De c kifejezésre nézve ismét baj van; mert a KK. és RR. több országgyűlésen által, a Főrendek táblájával együtt, azon közértelembcn voltak, hogy a magyar tengerpart a magyar nyelvre nézve, egészen más tekintet alá jő, mint azon részek, mellyek hol Horvátországnak, hol Kapcsolt részeknek neveztetnek; már pedig a 4. §-ban, a tengerpart, és Posega, Veröcze és Szeréin vármegyék össze vannak foglalva; a kapcsolt részek pedig a 6. 7. s 8. §§-ban ismét egészen más tekintet alájőuek, honnan könynyen zavar származhatik; mert a , .Kapcsolt részek“ szónak értelme szerint, azon privilégium világos szavainál fogva is, mellyel 3Iária Terézia alatt Fiume Magyarországhoz csatoltatott, Fiúmét is a Kapcsolt részek arait kellene érteni, a privilégium ugyanis igy szól: „Ut separatum sacrae Regni Hungáriáé Coronae adnexum Corpus porro quoque consideretur“ stb. E szerint Fiume is adnexum, — igen, de mégsem azon, s ollyan kapcsolt rész, mellyre nézve a KK. éz RR. az említett szakaszokban különféle kivételeket tenni kívánnak. Én tehát a kapcsolt részek kifejezésnek az egész 6. 7. és 8. §§-ban megváltoztatását szükségesnek tartanám. — Mi a magyar tengerpartot illeti: tagadhatlan, hogy az, figyelembe vevén annak különös helyzetét, hogy t. i. az a világkereskedésnek kapuja, a tek. KK. és RR. előtt különös tekintetet érdemel; minélfogva a magyar tengerpartra nézve, nem elégedném meg részemről azon eljárással, hogy a 4. §-ban Posega, Verőcze és Szerém vármegyékkel, — mellyek tőle minden tekintetben különböznek — együtt tárgyaltassék: hanem a magyar tengerpartra nézve különös szakaszt kívánnék alkottatni. Nem szerkezeti szempontból szólok; mert, az eddigi szokás szerint, kerületbe kívánom a tárgyat vitetni; de csak azon értelmet kívánom a szakasznak tulajdonit— látni: „hogy a magyar tengerpart nemcsak hat évre, hanem — mig a törvényhozás máskép nem rendelkezik — az ott gyakorlatban volt olasz nyelv használatában meghagyassék.“ Ennek különválasztása tehát azért is szükséges, mert ha azonegy §-ban maradna e rendelkezés, hol Posega, Verőcze és Szerém vármegyékről van szó, nem tétetnék a magyar tengerpartra nézve kivétel, pedig ennek olt az életben van alapja. Végre megvallom, hogy a mint Slavonia irányában — mert valósággal csak Slavoniáról lehet szó, miután Horvátország nem létezik — ezen kivételeket helyeslem, s a mint sohasem fogok abban megegyezni, ha valami alaptalan és jogszerűtlen igények tétetnek, a törvényhozás és Magyarország irányában : úgy valami ollyanra, mellybcn méltányosság nem létezik, nem kívánom a részeket kötelezni. így az 5. §-ban ki van mondva: hogy minden hivatalos pöcséten a körirás magyar legyen. Én hajlandó leszek, a kapcsolt részekre nézve kivételt tenni, megengedvén, hogy náluk a hivatalos pöcsétck latin körirása továbbra is megmaradjon. — Illy észrevételeim volnának, mellycket ha a KK. és RR. elvileg pártolni kegyesek lesznek, — azon esetre, kívánom ezen tárgyat kerületi ülésbe visszavitetni. Horcátország követe Osegovich Metell. Ha a tek. KK. és RR. a szőnyegen forgó tárgyat ismét a kerületekre kívánják utasitni, akkor én a dolog érdemére nézve előadandó nézeteimet azon időre tartom fenn, midőn ezen tárgy ujjolag ide keriilend. De még sem hagyhatom észrevétel ,?eno'-fr,ir,inélkül azokat, miket Pest megye érdemes követétől hal-jáVasÜTamal lottam, és mik a mint látom a tek. KK. es RR-nek okul ^"etilig * szolgálhatnának a napi renden lévő tárgynak a kerületekre leendő visszaküldésére. Azt látom ugyanis, hogy az érdemes követ ur, nem annyira magoknak az elveknek, mellyek szerint az indítványozott törvényjavaslat szerkesztve vagyon, hanem csak némelly pontjainak módosítását szándékozik indítványozni, és pedig jelesen a 4-ik szakaszban említett 3 megyékben, mellyeket ő magyarországi, én pedig alsó Slatoníai megyéknek tekintek, a hat esztendőig megengedendő latin nyelvnek használatát nem permissive fennhagyatni, hanem imperative elhatároztatni kívánja. Én mind a két indítványban ugyan azon egy elvet találom, mert abban látom reánk nézve a sérelem lényegét, hogy a kérdéses 3 alsó Slavonlai megye a kapcsolt országok többi tömegétől clválasztatni, és reá nézve hozandó intézkedés által attól tettlegesen elszakittatni, czéloztatik; — és ez az, mi ellen én küldőim részérül anyiszor a mennyiszer indítványoztatni fog, kifogást tenni kénytelen vagyok, s pedig annyival inkább jelenleg, midőn az előbbi indítvány egy kényszerítő szabály által még nyomasztóbbá tétetni szándékoltatik. Hasonló kifogásom van a tengermellékre nézve szándékoltalott ujjabb indítvány ellen, mivel ez is azon suppositumon alapszik, mintha a tengermellék a kapcsolt országoknak kiegészítő részét nem tenné, holott azt is mint illyent hazai törvényeink világosan kijelelik. De végre legnagyobb aggodalmat gerjeszt bennem az érdemes követ urnák abbeli kijelentése, miszerint Horvátország többé azon okbul nem létezne, mivel annak egyik része a Török iga alatt áll még most is, mig másik része a határvidéket képezi, és ennélfogva ö sem Horvátországot, sem pedig a kapcsolt részeket itt megneveztetni nem kívánja, hanem inkább a Slavonia nevezést javasolja visszaállíttatni. Én itt a kapcsolt országokra nézve ismét egy uj sérelemnek forrását látom megnyílni, mivel az eddigclé használt diplomaticus megnevezéseknek változása hozatik indítványba, mibe én egyátaljában meg nem egyezhetek, annál kevésbbé, miután okul az adatik, hogy csak igy lehet a tengermelléket a kapcsolt országoktól elkülöníteni, melly máskép a kapcsolt részek neve alatt hasonlókép értetnék, a mint véleményem szerint annak a kapcsolt részék megnevezése alatt szükségkép értetnie is kell. De nem is látom okát, mért kellene a kapcsolt országok megnevezésében valamelly változást tennünk, — miután tudjuk, hogy ez törvénykönyvünkben sokkép történt, és mégis a legújabb időben legtöbbször vagy Horvátország, vagy pedig a kapcsolt részek megnevezése használtaltatott, mellyel én ezután is fenntartatni kívánok; mert el nem esmérem azt, hogy Horvátország többé nem létezik, sőt inkább azt mondom, hogy a kapcsolt országok öszvesen legjobban a horvát névvel neveztethetnek, t. i. magának a nemzetnek nevéről, melly az 1346. 43. és 1764. 35. t ezikkelyek tanúbizonysága szerint is ezen országokat lakja. — Igaz ugyan, régi törvények nyomán lehet azt mondani, hogy a kapcsolt országok a Slavonia név alatt is ^értettek, de ezen név melly nemzetünknek Sláv eredetétől veszi származását a kapcsolt országoknak azon diplomaticai Dalműt, llorvát és Szlavón országok megnevezését soha ki nem zárta, és csak rövidítés okául használtatott: a mint ezt a tekint. RR-2 1 * __ - —- ■ ■ ---------------------------------------W I 'I (
