1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1847 / 16. ülés
XVI. ülés naplója. December 20-án 1847. (52 Határosat «királvja ajkairól édes hazai nyelvén lézengeni hallott; miért k. kir. elóadárf , t sok iránti vá-js ebeli legnagyobb örömüket o felsege s az egesz haza taVgvában1 előtt nyilvánítók. De megértették továbbá megyém rendei azt is, miként az elhunyt nádor hamvaiból támadt dicső csillag, István Főherczeg: közakarattal a nemzet közörömére .Nádorrá választatott, s hogy e választás kegyelmes Űrünk királyunk állal megerős.'tetctt, s ez a legmagasabb tokra emelte örömüket, mert meg vannak győződve, hogy a sírjába száll Nádor elhunytéból eredt veszteséget, egyedül csak ő Föherczegségc képes kipótolni; s hiszik hogy ezen óhajtva várt választás,által újabb alkotmányos kötéssel egyesül a dicső uralkodó ház nemzetünkkel. S ezen őszinle s tiszteletteljes bizodaloinnak érzetével nyilvánítók abcli akaratukat is: miszerint István Főherczeg nemes szivében s atyától öröklött lelkűidében bízva, nyugotlam teszik le kezeibe az annyi viszontagságokon keresztül ment honnak mindennemű ügyeit.— .Midőn megyém rendei ezen utasítást adták, még akkor a Főrendeknek izenete előttük ismeretes nem volt, meilynél fogva azok bejegyeznek, hogy a válaszfeliratban alkotmányos sérelmek is emlitessenek. Épen azon elvre nézve tehát, t. i. a sérelmek megemlítésére, a két tábla között már határozat van, és igy nagyon természetes, hogy legtisztább szándékom s akaratom mellet is, bár óhajtanám a tiszta hála kijelentést, ezt el nem érhetem; mert a conclusum Diaetale nem egyébb mint a szokás által megállapított, s a két tábla viszonyait szabályozó közjogi elv, s épen azért tanácskozás alá többé nem jöhet. A mi a két tábla között bizonyos tárgyban megállapittatott, attól eltérni nem szabad, hacsak az elvet fel nem áldozzuk, én pedig elvet s jogot feláldozni nem akarok, annyival is inkább, mert a határozatban nyilván kifejeztetik, hogy a KK. és RR. táblája minden alkalommal kérést és köszönetét szavazni legszentebb hazafiui kötelességének isméri; mint ez például a magyarnyelv iránti felírásban fog történni. Én tehát ezen okoknál fogva, elvet fel nem áldozhatva, a válaszfelirat letételére, az az: a határozatra szavazok. Győri káptalan követe Szucsics György. Mindenek előtt fölteszem, hogy itt a szólás szabadság védfalai közölt szólok. (Halljuk! halljuk!) — Én azt tartom, ismétlem, hogy a szólás szabadság védfalai között vagyok (Halljuk! Csak tessék szólni! halljuk!).— Tekintetes RR.! habár személyem iránti rokonszenvre nem számíthatok, még is egy szabad alkotmányos országban, remélem, jogom van kikérni, hogy a szabad véleményt szabadon kimondjam (Halljuk! Hát csak tessék szólani — Hoszasan tartó zaj.) .Mondom, joggal igényelhetem azt, hogy a szabad véleményt kimondjam (Nevetés,) £7noA'.MéltóztüSsanak csendességben lenni; a követ ur pedig méltoztassék nyilatkozni. A fönebbi követ. Igen sajnálom, hogy én azon jogot bátorkodtam igényelni-----------------------(Nevetés és zaj) (Szóló követ, nyilatkozatától elállóit.) Sáros megye követe Máriássy Ágoston. Megyém részéről a határozathoz nem járulok, nem pedig azért, mert küldőim ö felségének azon atyáskodó gondoskodásáért, melly szerint a kegyelmes kir. előadásokba mindazokat loglalni méllóztatott, mikben a nemzetnek legforróbb ohajtásai öszponlosulnak, kötelességemmé tevék, ö felségéhez egy olly felírás fölterjesztését szorgalmazni, mellyben tisztán csak hálás köszönet foglaltassák. Ennélfogva alázatos szavammal oda járulok, s kérem a tekint. KK. és RR-ket, miként részükről is egy illy felírás fölterjesztéséhez járulni méltóztatnának. Árva megye követe Szmrecsányi János. Küldőim , — világos és határozott utasításuk szerint, — ő felségének tanúsított atyáskodó szándékáért, minden más események megemlítése nélkül, hálás köszönetét kívánnak fölterj 'szteni; minthogy pedig a válaszfelíratnak letétele küldőim ezen szándékának létesítését gátolná; ennélfogva a szőnyegen levő határozatot nem pártolhatom. Csongrád megye követe Baburczy Antal. Ha visszatekintek a közelebb múlt november 12. és 15-ik napj ára, midőn a nemzet örvendett magasztos eseményeire, megvallom el kell szomorodnom, hogy hat hetek után e teremben, most is a felett tanácskozunk, váljon ő felségéhez hálánk és kószönetünk nyilvánítását egy válaszfelirat— ban felterjesszük-e vagy nem ? mert azt hittem, hogy a nemzet képviselői örömünknek és hálánknak nagyságát a felterjesztés siettetésével fogják bebizonyítani. Most azt tapasztalom: hogy a törvényhozó testület annak kifejezésében még a legtávolabb fekvő törvényhatóságok által is megelőztetett. Tck. RR. az előttünk fekvő határozatot két okból nem pártolhatom; 1-szőr azért, mert valóban bélátni nem tudom, miképen és miért akadályoztassuk a nemzet örömének és hálájának nyilvánítását akkor, mikor azt mindnyájan érezzük, mikor annak kifejezéséhez a mélt. Fő RR. is örömteljes készséggel járultak, s midőn az örömnek kifejezésében magok a törvényhatóságok mennek elöl. Nem tudom belátni, milly veszély háromolhatnék nemzetünkre és alkotmányunkra, ha a közös érzést, örömet és hálát a nemzethez méltólag egyszerre fejeznénk ki ő felségének; belátni nem tudom milly haszon kerestethetnék abban, hogy a nemzet által érzett öröm, és hála csak részletekben és az én felfogásom szerint a nemzet méltóságához nem illő kisszerűséggel nyilváníttatnék. Nem pártolhatom ezen szerkezetet 2-or azért, mert őszintén megvallom: hogy az ügyet a két tábla között azon térre helyezve nem látom, melly téren a kölcsönös közeledés és egyesülés lehetetlensége mutatkoznék, és felfogni nem tudom, hogy ha sikert valóban akarunk, ha a kedvező körülményt, — pedig ollyannak kell ismernünk ezen pillanatot, midőn a nemzet és a kormány a haladás terén találkoztak, — használni akarjuk, miképen akadályoztathatjuk , hogy a hálafelirat ő felségéhez fölterjesztessék; és miképen lehet a dolgokat a két tábla között azon térre vinni, mellyen csak bizalmatlanság burjánozhatik, melly a haladást első csirájában elöli? Alázatos kérésem tehát oda járul: méltóztassanak a tek. RR. akként intézkedni, hogy ezen határozat fcntartásával a nemzet örömének és hálájának országosan leendő nyilvánítását ne akadályoztassák. Nem czélom ezen kívánattal azt elérni, hogy akadályoztassam a tek. RR-ket miszerint e határozatban kijelöljék az alkotmányos irányt, mellyel egyedül akarnak a haladás terén kimutatni; nem akarom akadályozni annak határozatikig leendő kimondását, hogy vannak tények, mellyek aggodalmat gerjesztettek a törvényhozó testületben, az iránt, hogy az alkotmányos irány a kormány által mindenekben meg nem tartatjk. Részemről nem tudnék ollyasmit találni, aminek akadályozására vagy elhárítására felhiva érezném magamat. Czelom csak az, hogy midőn a tek. RR. azon tények és azon irány kijelö
