1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1847 / 16. ülés
58 XVI. ülés naplója. December 20-án 1847. Határozat i k.kir.clóadá sok iránti válaszfelirat tárgyában. »gégének, urunknak, panaszaikat. Ez iránt, s arról, hogy -ő felsége nevében, s az ő hatalmával visszaélések történtek, 5 felsége diploniaticc semmilsem tud. Nekünk tehát az első alkalmat keli megragadnunk, hogy mindenekről ő felségét diplomatice tudósíthassuk. Irtunk a felső táblához: de nem tetszett elfogadni a szerény feliratot; pétiig olly becsületességgel irtunk, hogy tért adtunk a kormánynak, hogy hajó szándéka van, segíthessen rajtunk, csak egy declaratio által; és a múltakat feledtük, hogy haladhassunk a kitűzött pályán. Mtllyen állásban van tehát magyarország ? a küldöttségek clutasittaltak azon tróntól, mellyel a nemzet maga emelt, clutasittaltak azon fejedelem elöl — annak tudta nélkül — kinek dynasliájál maga a nemzet emelte arra. így tehát a kormányt azo:i dilemmában látom most: vagy vau jó akarata, de nem bírja kivinni a mit akar, hanem a felsőbb bécsi gbsolutisticus hatalmú kormány által saskörmökkel sodortatik oda, hova az akarja, vagy ha rósz akarata van, nem akar rajtunk segíteni. Küldjünk ki tehát választmányt, vizsgáljuk meg a sérelmeket; én is fogok szolgálhatni küldőim nevében egy ollyannal, mclly öt vagy hat sérelmet is foglal magában, minő a gróf Erdődy család elmozdítása főispáni hivatalától. Ha tehát jó akarata van a kormánynak, és más által saskörmökkel sodortatik: akkor cgész megfeszült igyekezettel iparkodjunk rajta segíteni, s őt megszabadítani, hogy szállhasson a nemzet akaratához, és ez boldogságát elérhesse minden költségeskedések, programmok, és illyes captiositások nélkül. Ha pedig rósz akarata van a kormánynak, akkor világosságra kell mindent hozni, hogy ő felsége a történtek iránt minélclőbb ludósítassék. — Tok. RR.! egy ezeréves haza ízleli a szabadságot, s ez parancsolja, hogy a tek. RR. úgy működjenek, hogy a hazát veszély ne érje, hogy az alkotmányt védjük minden lehető feszült erővel, nehogy kénytelen legyen némclly ezen szegény haza' elpártolt hűtlen egyénnek fejére Julius Caesar utósó szavait sújtani: ..Et tv mi fűi, Brule ?!-‘ Én tehát a letételt minden részben pártolom. — Veszprém megye követe Sebestyén Gábor Tek. KK. és RR.! (szólani akar) (zaj, fölkiáltások: „rendre!") — Elnök. Csendet kérek. Eddig az volt szokásban, hogy ha egy megye részéről két követ félszobáit, ezen felszólalás egymásután történt. Minthogy nem tudjuk, mit akar mondani Veszprém megye követe, méltóztassanak kihallgatni. (Hallottuk már Veszprém megye szavazatát. Mines joga 3-szor szólalni. Hetidre! Zaj.) Méltóztassék tehát követ úr megvárni, inig a sor reá kerül. Esztergomi káptalan követe Lipthai Antal. Nekem küldőim kötelességemül tevék, hogy a k. k. előadásokra adandó köszönő válaszfeliralnak ő Felsége elébe terjesztését szorgalmazzam; és c szerint annak letételébe bele nem egyezhetem, hanem további tárgyalását kívánom. Ez egyéni meggyőződésem is; okaim e következők: .Alidon válaszfelirati javaslatunkat a mélt. Főrendek azzal a módosítással küldették vissza, hogy az 171)0: 10. t. czikknek, és azon törvényeknek, — mellyek még sérelmekül nem constaliroztatlak, s igy aggodalmat ébresztőknek sem tekintethetnek, — fölemlitése kihagyatván, válaszfelirati szerkezetünk, szerkesztési tekintetben, ezen módosítás szerint hozassák az abban meghagyandó eszmékkel öszhangzásba: ezáltal a mélt. Főrendek a két tábla közti alkudozás lehetőségét véleményem szerint ki nem rckcszlctték, — és az egész ügy elejtésére, s a gravaminalis politica térérci átmeneteire kényszerítő okot annálkevesbbé szolgáltattak, minthogy válaszfelirati javaslatunkban, mi magunk is ezen aggodalmat ébresztő tények tárgyalását, és annak idejébeni fölterjesztését világosan fentartoltuk. — Én azon meggyőződésben vagyok: hogy a mélióságos Főrendek a mi felirási javaslatunkra nem minden alapos ok nélkül tehették észrevételeiket. Ugyanis; mi, a válaszfelirati javaslatban, egész őszinteséggel fölcmlítletni kívántuk azon akadályokat, mellyek okozzák, hogy a királvi szándok a nemzet akaratával, az credménvben ' v J biztosan nem mindenkor találkozhatik. Ezen akadályok elsőjéül említettük az 1790: 10. törv. czikk teljes épségben nem léteiét, mi által hazánk kormányzata nem bir azon önállással, mellyel törvény szerint bírnia kellene. .Aléltóztassanak megengedni, de ezen átalános ncgatióra az lehet felülről a válasz, hogy az 1790: 10. törv. czikk ő felsége kormánya által teljes épségben tartatik, s e szcr rint hazánk kormányzásának önállása is. Es ez igen természetes; mert puszta tagadásra, puszta állítás a legokosabb felelet. Én, tekintetes Rendek nem tartom azt őszinte hazafinak, ki ezen lörvényczikknek teljes épségben léteiét nem óhajtja. De ha az a mi tiszta meggyőződésünk, hogy ezen törvény nincs teljes épségben: akkor nem elég azt csupán állítani, hanem ha valahol, épen ilt szükséges a specialitásokat, minden egyes nemeiben, meghatározni, és egyenként külön megvitatni. Meg kell mondani: mit és mennyit tart a nemzet jogának, a törvény erejénél fogva? mi és mennyi az, mit a kormány, c törvény ellenére, magának tulajdonított? — így, amint a textúra áll, kevesen lesznek közülünk egy véleményben a felett: mi és mennyi az, mi az 1790: 10. törvény czikkből éleiben nincs, — mi és mennyi az, minek életben kellene lenni, — és mikép lehetne életbe léptetni? — A mi válaszfeliratunk szerkezetében továbbá az következik: hogy súlyosbítja azon akadályt az, hogy törvényhozásunknak és kormányzásunk rendszerének alapzatában is lényeges különbség létezik.“ .Aléltóztassanak megengedni, de én e tételt kissé homályosnak tartom, es némi ellentétben látom az előbbi ponttal. Ugyanis az 1790: 10. t. czikk hivatkozik az 1715: 3. és 1741: II. törv. czikkekre; ezeket megerősíti, ezekre építtetik. Ezen idézett törvényekben határozfatik meg Magyarország kormám formája. Midőn tehát mondjuk, hogy létező kormányformánk nincs törvényhozásunkkal öszhangzásban, és azért súlyosbítja azon akadályokat: mellyek az 1790: 10-ik törvény czikk életben nem létéből szazmaznak; ezzel azt mondjuk ki, hogy az 1790: 10-ik törvény czikk életben nem léte súlyosbítja azon akadályokat, mellyek ugyanazon lörvényczikknek eleiben nem létéből szál - maznak. Már, hogy e tétel legalább is homályos, biz azt tagadni nem lehet. De ezen egymást megsemmisítő tétel oka ott rejlhetik, hogy mi e pontban igen sokat akartunk mondani. Igenis, mi c szavaknak igen is bő értelmet akartunk adni, mert ekevés szóban semmi kevesebb nem foglaltatik, mint a parlamcnlalis kormány; és innen lehet magyarázni azt, mit éteremben, egy mély combinaló tehetségű férfiú mondott: hogy az 1790: 10. törv. czikk létele ugyanazon törvénynek sérelme. E szavakban igen bő értelem fekszik; de ép azért szintolly homályosak,
