1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848

1847 / 10. ülés

X. ülés naplója. December 7-éu 1847. A kititeiirrvi-lniidó adó az országgyűlésin évenként halároztassék meg; "áreyáb'í! ki-hogy annak mind kivetése és beszedése, mind pedig kü­­lönösen kezelése az ország rendei által történjék, hogy inszimány imihassa a nemzet, mit, hová és miért fizet. Továbbá iráni IzeneL 7 , f hogy a nemesség kétszeres kötelesseggel ne sujtassek, a hon védelmi rendszert, nem, mint Sopron megye követe kívánja, felállítani, hanem inkább eltöröltetni óhajtják. Ez küldőim nézete. Sieben város követe Markovics Antal. A kérdéses tárgyra nézve röviden szólva az izenetet pártolom — I)cb­­reezen városa második követének, ki Pest megye első kö­vete által oldalagosan felhozott, és a királyi előadásban foglalt városi rendezési javallatot absolutistica tendentia­­val teljesnek vallott, nyilatkozatát pártolta, s maga is abban absolutisticus tendenliát, a nélkül, hogy azt ér­demlegesen taglalta volna már most lát, — Szeben váro­sa részéröl előadását nem csak nem osztom, de azt idő­előtti nyilatkozatnak tartom, s vele nem tartok, mert a főfelügyelők felállítása, már múlt hongyülésen a két táb­lának conclusuma által kimondatott, s megállapíttatott, és igy a királyi javallatban a felügyelők alkalmazása nem uj eszme, és az csak a táblai coaclusumok kifolyásának igen logice van kimondva. Továbbá a tanácsnak javallatilag most tulajdonított vétóját, mint azt Pest megye első kö­vete inondá, nem látom a javallatban sőt a vétónak esz­méjét, pedig megolvastam a királyi javallatot, az egész munkából következtetni, s feltalálni sem tudom, bármint taglalom a javallatot — azért én veszedelmet épen nem látok a kormányi javallatban, cs némelly követ társaimnak illy következetlen véleményét küldőim részéről nyíltan ki­mondva nem osztom. Azonban a városi rendezési kérdés a mostani tanácskozáshoz épen nem tartozhatván, annak részletes taglalásába bocsájtkozni nem akarok, — én csak Debreczen második követének láttam magamat felhíva vá­laszolni — most azért, mint előzvényül is mondám, rövi­den az izenetet pártolom. Ungh megye követe ifj. Tabódy Pál. Küldőim az ér­dek egység szempontjából, a közteher viselést nem czél­­nak, hanem eszköznek tekintve,általánosan az alkotmányos garantiák megtartása, és az eddig viselt terhek megszün­tetése mellett, nem csak a házi adót, hanem a hadi adót is elvállalják; az országos pénztárt pedig szinte óhajtják, igazolásom tekintetéből kérem ezt a naplóba igtaltatni. — Szakoleza város követe Szmazsenka Ferdinand. A kö­zös teherviseles lévén tárgya a mai tanácskozásnak a lek. Rendek elölt alázatos nyilatkozatomat előterjeszteni bátor­kodom. A mennyire ugyan is a közteher viselés általáno­san nem csak a házi, hanem a hadi adóra és az országos pénztárra nézve is, a tck. Rendek által közösen clfogad­­tatik, annyiban szerencsém vagyon küldőimnek tökéletes szándékát, és hozzájárulását a tek. RR-nek alázatosan ki­jelenteni. Mennyire azonban a közteherviselés egyedül csak a házi adóra és az országos pénztárra nézve értetik, annyiban valamint már előttem szóló Sopron városa kö­vet ■ helyesen terjesztette elő, s szinte Pest megye érde­mes követe bölcsen fejezte ki, küldőim részéről azon a­­ránytalanság végett, melly a polgárokat sújtaná, az izc­­nethez nem járulhatok; — s ebbéli nyilatkozatomat iga­zolásom végett a naplóba tétetni kívánom. — Eperjes város követe Bujanovics Gyula. Küldőim, va­lamint már követ társam a kerületi ülésben kijelentette, üdvözlik a közösteherviselés terén a tek. RR-ket, és csak azt kívánnák még hozzátétetni, hogy a közteherviselés igazi és valóságos legyen, s egyszersmind a hadi adóra is kiterjesztessék. Ez lévén utasításom, csak mellékesen érintem meg Pest megye érdemes követének előadására, ki a k. k. előadásokban a városokra nézve absolutisticus tendentiákat lát, hogy én ezen nézetében nem osztozha­tni, mert én csak még mint elvet tekintve a teljes füg­­getlenségü territorialis hatóságot, és a kamarától többé nem függést, azt merem állítani, hogy ez az alolról való emancipationak első alphája. Pécsi káptalan követe Daróczy Zsigmond. Ha áldo­zatra van szükség, a Clerus legelőször kész arra. Bébizo­­nyította ezt a múlt alkalommal az egyházirend, midőn több száz ezereket áldozott, az ínség idejében, az adózó nép nyomorúságának enyhítésére. Azért nagyon sajná­lom: hogy Szeged városa követe ezen tekintelbül rótta meg az egyházat, hogy a hadi adót elvállalni nem akarja. Sajnálom: hogy tudomására nincs, miszerint a Clerus egy része a hadi adóban most is részesül: mert a várak fen­­tarlásához járulni kénytelenittetik. Ez az, mit a követ úr­nak magam s küldőim részéröl megmondani tartoztam. E- gyébiránt az izenetet pártolom. Krassó megye követe Makay Sándor. Az izenetet nem pártolhatom, mert abban több foglaltatik, mint a mit megyém óhajt, t. i. nyilvános utasításom szerint csak az országos pénztár elvállalására lévén felhatalmazva, a házi adót nem pártolhatom. És ezt igazolásom végett a napló­ba tétetni kérem. — Bakabánya város követe Domokos László. Az előt­tem szólló Szeben városa követe nyilatkozatát küldőim ré­széről magamévá teszem. Mármaros megye körete Asztalos Pál. Hogy a nem­zet a reform kérdéseket jövendőre nézve üdvösen meg­oldhassa, küldőim nézete az volt, miszerint e hazának la­kói között a testvériség állapitassék meg, hogy e hazá­nak nép osztályai egymást ellenség gyanánt ne tekintsék, és mint testvérek összevetett vállakkal tegyenek lépése­ket a reform kérdések üdvös megoldására, Innen kiindul­va küldőim utasításba adták, hogy a házi és hadi adót birtok aránylagosan elvállaljuk. Némelly föltételeket is kötöttek ehhez küldőim, de nem olly értelemben, mintha azoktul kívánnák föltételeztetni az érintett két adónak el­fogadását , s azért azon föltételeket majd csak a részletes tárgyalás alkalmával terjesztendem elő. Sajnálom ngyan, hogy a hadi adó keresztül nem ment, de azért nem esem kétségbe, mert fontos és nevezetes kérdés, s a mit meg nem adott az 1847-ki országgyűlés, megadja majd az i 850—ki; s valamint az 18M-ki országgyűlés alatt csak 16 szó volt a házi adó mellett, most pedig 32 vagyon, úgy a hadi adónak is eljön ideje; de mint mondám, kül­dőim utasításul adták, hogy mind a két adót válaljuk fel és pedig birtok aránylag. Továbbá küldőim magokkal számot vetve azt gondolják, hogy az országos pénztár megalapításához egyenes adózás utján járulni elég crejők nem lesz, s azért az izenetben foglalt házi adót elfogad­ván az országos pénztárhoz egyenes adózás útján nem já­rulhatok. Ennyiben eltér nézetem az izcnettől. Bártfa város követe Fábry István. Küldőimnek kik egyenként véve adózók, egyetemben pedig magok is ne­mesi földbirtokosok, véleménye az, hogy a nemesség adó

Next

/
Oldalképek
Tartalom