1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1847 / 10. ülés
\. ülés naplója. December 7-én 1817. 5;J mentességének n Jelen körülményekben alapja nincs. Az adó mentesség már magában igazságtalanság, és azt az ország veszedelme nélkül nem lehet többé fentarlani. Azért az örök igazság szent elve szerint azt kívánják, hogy az országnak minden lakosai a haza minden terhei— ben aránylag részeltessenek. Ezen utasításomnál fogva tehát, arra kérem a t. l\R-ket, hogy a közös teherviselés elvét a hadi adóra is kiterjeszteni méltóztassanak. Egyébiránt a városok rendezése iránti törvény javaslatban némellyck által sejtett irányról szóllaní nem akarok, mert az nem a mai tanácskozás tárgya. — Torontói megye köreteMoesonyiPéter. Kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a kitűzött kérdések közül egyikre sem szavazhatok, mert az adó kérdésére nézve küldőim utasításai el nem láttak. 1 'eszprém megye körete Hunkár Antal. Küldőim elfogadják a köz teherviselés elvét; és mint a mólt országgyűlésen a házi adónak egyik részét elfogadták, úgy most is felét a házi adónak elfogadják. A hadi adóban nem akarnak részesülni. Azonban az országos pénztár egész eszméjét magokévá teszik, és abban részesülni kívánnak. Nyitra megye körete Majláth Imre. Küldőim a köz teher viselés megállapítása következtében nem csak a házi adóban és köz pénztárban, hanem a hadi adóban is részt akarnak venni. Ezt igazolásom tekintetéből szükségesnek tartottom kijelenteni. — Esztergám város körete Maurorics Rezső. Egyéni szerénytelenség volna tőlem, s méltán félhetnék, hogy megitéltetem, ha mindazon bölcs és üdvös beszédekhez, mellyeket a közös teherviselés tárgyában, valamint jelen országos, úgy a kerületi ülésekben is hallani szerencsém vala, többet adni kívánnék, mindazonáltal ismervén küldőimnek a hon, és nemzet java s boldogsága iránt köblökben soha nem szűnő legforróbb érzeteit, bátor vagyok kinyilatkoztatni, miszerint nevükben nemcsak a házi adót, és országos pénztár alapítását s ehez képest az izenetet egész terjedelmére nézve elfogadom, de még a hadi adót is elfogadtatni óhajtanám, a mennyiben azonban ezek által az úgy is adózó polgárságra netalán némi aránytalan teher háromolnék, annyira azt annak idejében arányba, avagy pedig az aránytalanságnak más kielégítő módokoni pótlandóságát tekintetbe vétetni kérem. —• Komárom város körete Sárkány Ferencz. Legelőször is köszönetét szavazok Komárom városa részéről e nap hőseinek, kiknek az adó kivívásában szerencséjök jutott szerepelni, és az eddig adómentes szüzvállakat, egy kis illetékes tcrhecskévcl felékesiteni, — köszönetét szavazok pedig azért, mert a nemesi és polgári rendet egymástól elválasztó, már különben is diilő léiben lévő, és csak némellv korigényeinket nem értő, vagy érteni nem akaró pókhállós kaczagányu ős aristokraták állal támogatott bástyák egyike, és pedig a legveszedclmcsbike romboltatott le. Senki se ringassa magát azon illusióban, mintha ezen szép resignalio által a pornépnél, kormányunk ellenében, vagy mellette olly nagyszerű népszerűséget szerzett volna, — mert mind addig, mig népünket rendes kiképezett tanítók helyett orgonisták, harangozok, vagy minislraló hitvány szolgák tanítják vagy inkább nem tanítják, addig népünknél, habár a daliák után a robotot, vagy a dézmát is ingyen elengedjük, vagy talán magunk curialis birtokaink felét nckiek ajándékozzuk, sincs bizoda- RR. Napi. /. köt. lom és előttük minden a mi úri forma is, vagy úri szagu ' uzuher»icsak mind gyűlöletes, miért is óh népnevelés! jöjjön el "áreyikín k!valahára a te országod is. ügy szinte senkit eine komo-k^*",0v/.r" lyitson azon gondolat, hogy az adó megszavazásával kül- .,as*!mAny „ , iráni Izenet. dói, bizodalmát vesztette volna el, mert a mint felteszem, hogy senki e zöld asztalnál nem ül a KK. és RR. közül kit nem az inteligenlia az úgy nevezett kaputos status ültetett díszes helyére, és utasítással ellátott, úgy erősen hiszem, hogy azon intelligenlia a követ uraknak jó hírét, nevét, és népszerűségét a cortes előtt is fen tudja, és fogja is tartani, tudjuk mikint a kortes a kaputos status nélkül sem tisztet, sem követet nem választott soha, és nem is fog választani. — Egyedül tehát mi vagyunk polgári rend — kik tudjuk becsülni, cs tisztelni e nagy fontosságú uj szülöttet, nem csak azért, hogy egy lépéssel egy máshoz közelébb állunk, hanem azért, mert tudjuk, hogy ezen áldozat a lelki isméret feljajdulása, és hazánk legjobbjai szivük legbelsejéből ki folyó tiszta igazság bevallása, ha tehát másért nem, csak azért is, hogy tudjuk ezen nagy kincset méltányolni, fogadjanak bennünket polgárokat be az alkotmány sánczaiba, hiszen egy czélra törekszünk, édes hazánknak alkotmányos utoni boldogitására, és a felséges uralkodó ház trónja szilárdítására — ne engedjenek a tek. KK. és RR. csaknem cgy millió legműveltebb, és legvagyonosabb néposztályt, holmi alkotmány ellenes idegen elemek martalékává odább is kitenni, úgy hiszem a magyar haza a mi hazánk, és ezen kívül nekünk más helyünk nincsen, de nem is kell. — Vagy talán nemzetiség tekintetében tartanak tőlünk ? hiszen felséges urunk királyunk nem e maga helyhczlctte vissza nyelvünket a maga természetes állásába? nincs uraim magyarhonban polgár, ki anyai magyar nyelvünk eránt szent pielással, vagy kik azt nem tudták még eddig, sajátokká tenni, rokon szenvvel ne viseltetnék — vagy ha netalán találkoznék olly féreg, ki azt marezongolni merészelné, azt mi uraim magunk is cltapossuk. Miután nem látok többé ollyan akadályokat, mellyeket rendezésünk érdemében a {kiküldött választmány le negyőzne, nem vehetek megámon erőt, hogy elhalgassam azokat hidegen, mellyck e napokban a királyi városok, és követei, úgy polgárai ellen felhozatlak, tször felhozatott hogy nem szabad annak haragudni, nevetség fenyegetődzni kinek semmi ereje nincs, Uraim 32. ezer egyenruhás fegyveres polgár van a hazában, a királyért és hazáért élni, és hallni esküdtünk, pedig mind munka edzett, és munka tűrést szokott fiatal erős karok, kik önök ellen ugyan fegyvert fogni soha, hanem oltalmazni mindenkor készek vagyunk. — 2-szor felhozatott egy érdemes követ ur által, hogy nekünk királyi városoknak azért nem kell voksol adni, mert a római birodalomban sem volt közép rend, csak aristokraták, és heloták; az aristokratákra megjegyzem, hogy azon érdemes követ urat én soha aristokratának cinem ismerem, a helotákra pedig azt jegyzem megröviden, hogy rabszolgáink nincsenek, hanem azoknak most helyöket pótolói önöknek uraim nem jó baráti. A követ ur által az is felhozatolt, hahogy nekünk királyi városoknak voks adatnék, úgy önöket leszavaznánk; — valahányszor a követ ur, vagy más valaki e táblánál illyetén forma intoleráns eszmékkel fel— lépend, most csak ellenmondunk, ha pedig voksunk leend, irgalom nélkül lefogjuk szavazni. 3-szor felhozatott, 14
