1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1847 / 6. ülés
21) VI. ülés naplója. December 1-én 1H47. arról, hogy a mull országgyűlésen a megyék rendezése nem sikerülhetvén, időközben a rend fentartása végett csakugyan kormányilag kellett intézkedni, s egy alkotmányos országban akkor midőn a szükség intézkedést parancsol, az eszközöknek, mcllyek a status czéljaihoz legjobban vezetnek, meg választása — országgyűlés nem létekor kirekesztöleg a fejedelmet illeti. Én az 1536: 36 czikket ide alkalmazhatnak nem találom, mert igaz ugyanhogy azon czikket a törvénykönyvben olvasom: de valamint más sok törvényezik található, mcllyek újjabb törvények által eltöröltettek, úgy az ellengyakorlat által elavult törvények minden érvényescgöktől és jelentőségőktől megfosztanak. Igaz ugyan az is, hogy az 1823-ki országgyűlés irományai, mellyckct Pest megye érdemes követe nekünk minapában felolvasni szíveskedett, tanúsítják; miszerint az akkor országosan összegyűlt rendek az administratorok ellen felszólaltak: de az irományok egyszersmind azt is tanúsítják, hogy miután az 1825-ik évet megelőzött időkben főispáni helyettesek léteztek, a fejedelem azoknak kinevezési jogát folytonosan gyakorolta. Uérekesztésiil még nyilvánosan kimondom, hogy küldőim az évenkínti országgyűlés tartását sem pártoljak (maradjon).— Krassó megye körete Makett) Sándor. .Alidon ő felségének atyai szándéka a nemzet kivánataival találkozik, midőn a nádori székben azon férfiú ül, kit a nemzet szeretete és bizodalma felkarolt; midőn továbbá a nemzet 300 éves óhajtása teljesült, és magyarul üdvözöltefik a törvényhozás, midőn azon kor kérdéseket, mellyeket a nemzet magáénak lenni vall és elismér, mellyeket fel karol, és mellyek után békés útoni által alakulást hisz és reményi, a k. k. előadásokban előterjesztve szemléljük, most hiszem elérkezettnek az időt, hogy a nemzet ő felségének hálát és köszönetét fejezzen ki a válasz feliratban, és örömét nyilvánítsa. Ezen nézetemet a válasz felirati javaslat 1-ső része tökéletesen kielégíti; de nem 2-ik része; mert ha bár egy alkotmányos honnak polgárai sérelmeikről cl nem felejtkezhetnek, azt hiszem nincs most ideje annak, hogy azoknak egyenkénti elsorolásába bocsátkozzunk. Tekintetes KK. és RR.! úgy vagyok meggyőződve; hogy czélt akkor érhetünk, ha jelen alkalommal a sérelmeket a legnagyobb általánosságban érintjük meg, sa tekint. RR. által később tárgyaltatva külön felírás mellett terjesztetnek föl ő felségéhez: én hiszem hogy ő felsége igazság szereidénél fogva azon sérelmeket megorvoslani, és az aggodalmakat megszüntetni méltóztatik. Ha azt a tekintetes RR. elfogadják, nem zárjuk el magunk előtt az utat, miszerint mindenféle sérelmeinket ő felsége elébe bocsálhassuk. Más részről az illy általános szerkezetű felírásba a mélt. Főrendek is beleegyezvén sok időt fogunk nyerni e kölcsönös capacitatio téren; valamint szinte megvagyok győződve, hogy az illy loyalis bizalomból származó felirat által olly hangulatot ébresztünk, mclly Icgalkalmasabban vezetne nem csak sérelmeink orvoslására, de azon köznemzeti óhajtás teljesítésére is, hogy az országgyűlés Pesten tartassák. Nem egyezhetem meg a felirási javaslat 2-ik részében; nem egyezhetem egyszersmind azon javaslat s indítványban sem, mellyet Mosony megye igen tisztelt követe felhozott, mert habár világosan nincsenek elsorolva abban a sérelmek, de még is előadatnak a törvényczikkek, mellyeknck megsértése állittatik. Miután azon- RH. naplója I. köt. ban annyira mennyire a mosonyi indítvány megyém szelleméhez közelebb áll, hajlandó vagyok azt pártolni. Torontót megye körete, Mocsonyi Péter. A lek. KK. türelmét fárasztani nem kívánván, csak kötelességemet teljesítem, midőn küldőim utasítását az ország színe előtt előadom. A KK. és RR. azon kívánságát, miszerint az elő— leges séremek orvosoltassanak, küldőim is osztják; ők is szükségesnek látják, hogy a Dalmátországhoz tartozó részek és szigetek vissza csatoltassanak, úgy szinte Galliczia és Lodomeria az országhoz kapcsoltassanak; az Erdélyi részek vissza csatolása iránti nehézségek elhárittassanak; közlekedési eszközök létesitessenek; az ország határai iránt tisztában nem lévő kérdések elintéztcssenek, hogy a Kételyi és Répási határok Somogy megyéhez vissza csatoltassanak és mindezek, mind Szegnia városa és végpartja a vég helyi hatalom alól fölmentessenek; a só ára, az Egyházi javadalmakért fizetetni szokott taksák: a pénz folyam s a magyar kamara függetlensége iránt a törvényhozás befolyásával történjenek intézkedések. — Mind azt küldőim is kívánják; sürgetőbbnek tartják azonban azt; hogy a katonai élelmezés és szállásolás terhe, mellv az adózó népet annyira nyomasztja, annak vállairól levétessék, sürgetőbbnek tartják, hogy a királyi városok és Káptalanok, mellyek a törvényhozási befolyásból kiszorittattak, abba aránylagos szavazatok által vissza hegesztessenek, és bclkormányzatukra nézve elrendeztessenek, a nemesi fekvő, birtokok biztossága hozandó törvény állal megállapitassék; sürgetőbbnek látják, hogy a jobbágyok örőkváltsága, s igy az 18Í-0: 7. t. ez. valósaga könnyebbitessék, az ország kereskedelmi állapotját nyomó közlekedési eszközök hiánya pótoltassák, végre a büntető törvénykönyv elkészítessék. Ennélfogva reám bízták, hogy mindenek előtt és előlegesen a k. k. előadásokba bocsátkozzunk. Minthogy pedig reményem nincsen utasításom keresztül vitelére, a mosonyi indítvány mellett szavazok, azt adván hozzá, hogy az országgyűlések évenkinti tartásának szorgalmazására küldőim által utasítva nem vagyok. JSagy-Yúradi g. e. káptalan követe Szilágyi József' E fölirási javaslatra nézve alázatos észrevételem mindenek előtt az, hogy abban említés tétetik ugyan, miszerint századok óta ez az első alkalom, midőn a magyar nemzet koronás királyának ajkairól nyelvének hangjait halhatni szerencsés volt. Ezen esemény rendkívüli, és minden várakozást felülmúló, legörvendetesb meglepetés volt, mclly a nemzetet kifejczhetetlen öröm érzetekre gerjeszté, és öröm könnyekre fakasztó. Ennek következtében várható vala.' hogy a válasz felírásban híven adassék vissza azon öröm érzetnek valódi nagysága és teljesége, sőt annak bebizonyítására, menyire becses és drága kincs a magyarnak saját nyelve,és mennyire szerencsésnek tartja magát a magyar, hogy nyelve a trónra fel emeltetett, legméltóbbnak látnám, hogy azon nagy és elfelejthctetlen diadal napnak emléke külön törvény által beczikkelyezve meg örökítessék, és az utókornak átadassák.— És miután az örömöt még az is tetézi, hogy a jó Fejedelem nemzetünk boldogítóját István főherczcget e nemzetnek ajándékozó, továbbá olly királyi előadások terjesztettek a törvényhozó testület eleibe, mellekben a nemzet átalakulásának közösen óhajtóit talpkőve letétetett, a nemzet századok óta várva várt polgári feltámadása azon ritka örömünnepét üli, melly 8 A k. kir. előadásokra teendő válasz felirat iránti izenet.
