1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848

1847 / 6. ülés

21) VI. ülés naplója. December 1-én 1H47. arról, hogy a mull országgyűlésen a megyék rendezése nem sikerülhetvén, időközben a rend fentartása végett csakugyan kormányilag kellett intézkedni, s egy alkot­mányos országban akkor midőn a szükség intézkedést pa­rancsol, az eszközöknek, mcllyek a status czéljaihoz leg­jobban vezetnek, meg választása — országgyűlés nem léte­kor kirekesztöleg a fejedelmet illeti. Én az 1536: 36 czik­­ket ide alkalmazhatnak nem találom, mert igaz ugyan­­hogy azon czikket a törvénykönyvben olvasom: de vala­mint más sok törvényezik található, mcllyek újjabb tör­vények által eltöröltettek, úgy az ellengyakorlat által el­avult törvények minden érvényescgöktől és jelentőségők­től megfosztanak. Igaz ugyan az is, hogy az 1823-ki or­szággyűlés irományai, mellyckct Pest megye érdemes kö­vete nekünk minapában felolvasni szíveskedett, tanúsít­ják; miszerint az akkor országosan összegyűlt rendek az administratorok ellen felszólaltak: de az irományok egy­szersmind azt is tanúsítják, hogy miután az 1825-ik évet megelőzött időkben főispáni helyettesek léteztek, a feje­delem azoknak kinevezési jogát folytonosan gyakorolta. Uérekesztésiil még nyilvánosan kimondom, hogy küldőim az évenkínti országgyűlés tartását sem pártoljak (marad­jon).— Krassó megye körete Makett) Sándor. .Alidon ő felségé­nek atyai szándéka a nemzet kivánataival találkozik, mi­dőn a nádori székben azon férfiú ül, kit a nemzet szere­­tete és bizodalma felkarolt; midőn továbbá a nemzet 300 éves óhajtása teljesült, és magyarul üdvözöltefik a tör­vényhozás, midőn azon kor kérdéseket, mellyeket a nemzet magáénak lenni vall és elismér, mellyeket fel karol, és mellyek után békés útoni által alakulást hisz és reményi, a k. k. előadásokban előterjesztve szemléljük, most hiszem elérkezettnek az időt, hogy a nemzet ő felségének hálát és köszönetét fejezzen ki a válasz feliratban, és örömét nyil­vánítsa. Ezen nézetemet a válasz felirati javaslat 1-ső ré­sze tökéletesen kielégíti; de nem 2-ik része; mert ha bár egy alkotmányos honnak polgárai sérelmeikről cl nem fe­lejtkezhetnek, azt hiszem nincs most ideje annak, hogy azok­nak egyenkénti elsorolásába bocsátkozzunk. Tekintetes KK. és RR.! úgy vagyok meggyőződve; hogy czélt akkor érhetünk, ha jelen alkalommal a sérelmeket a legnagyobb általánosságban érintjük meg, sa tekint. RR. által később tárgyaltatva külön felírás mellett terjesztetnek föl ő fel­ségéhez: én hiszem hogy ő felsége igazság szereidénél fogva azon sérelmeket megorvoslani, és az aggodalmakat megszüntetni méltóztatik. Ha azt a tekintetes RR. elfogad­ják, nem zárjuk el magunk előtt az utat, miszerint min­denféle sérelmeinket ő felsége elébe bocsálhassuk. Más részről az illy általános szerkezetű felírásba a mélt. Fő­rendek is beleegyezvén sok időt fogunk nyerni e kölcsö­nös capacitatio téren; valamint szinte megvagyok győ­ződve, hogy az illy loyalis bizalomból származó felirat ál­tal olly hangulatot ébresztünk, mclly Icgalkalmasabban vezetne nem csak sérelmeink orvoslására, de azon köznem­zeti óhajtás teljesítésére is, hogy az országgyűlés Pesten tartassák. Nem egyezhetem meg a felirási javaslat 2-ik részében; nem egyezhetem egyszersmind azon javaslat s indítványban sem, mellyet Mosony megye igen tisztelt követe felhozott, mert habár világosan nincsenek elsorol­va abban a sérelmek, de még is előadatnak a törvény­­czikkek, mellyeknck megsértése állittatik. Miután azon- RH. naplója I. köt. ban annyira mennyire a mosonyi indítvány megyém szel­leméhez közelebb áll, hajlandó vagyok azt pártolni. Torontót megye körete, Mocsonyi Péter. A lek. KK. türelmét fárasztani nem kívánván, csak kötelességemet teljesítem, midőn küldőim utasítását az ország színe előtt előadom. A KK. és RR. azon kívánságát, miszerint az elő— leges séremek orvosoltassanak, küldőim is osztják; ők is szükségesnek látják, hogy a Dalmátországhoz tartozó ré­szek és szigetek vissza csatoltassanak, úgy szinte Galli­­czia és Lodomeria az országhoz kapcsoltassanak; az Er­délyi részek vissza csatolása iránti nehézségek elhárittas­­sanak; közlekedési eszközök létesitessenek; az ország ha­tárai iránt tisztában nem lévő kérdések elintéztcssenek, hogy a Kételyi és Répási határok Somogy megyéhez vi­ssza csatoltassanak és mindezek, mind Szegnia városa és végpartja a vég helyi hatalom alól fölmentessenek; a só ára, az Egyházi javadalmakért fizetetni szokott taksák: a pénz folyam s a magyar kamara függetlensége iránt a törvényhozás befolyásával történjenek intézkedések. — Mind azt küldőim is kívánják; sürgetőbbnek tartják azonban azt; hogy a katonai élelmezés és szállásolás terhe, mellv az adózó népet annyira nyomasztja, an­nak vállairól levétessék, sürgetőbbnek tartják, hogy a királyi városok és Káptalanok, mellyek a törvényho­zási befolyásból kiszorittattak, abba aránylagos sza­vazatok által vissza hegesztessenek, és bclkormányza­­tukra nézve elrendeztessenek, a nemesi fekvő, birtokok biztossága hozandó törvény állal megállapitassék; sürge­tőbbnek látják, hogy a jobbágyok örőkváltsága, s igy az 18Í-0: 7. t. ez. valósaga könnyebbitessék, az ország ke­reskedelmi állapotját nyomó közlekedési eszközök hiánya pótoltassák, végre a büntető törvénykönyv elkészítessék. Ennélfogva reám bízták, hogy mindenek előtt és előlege­­sen a k. k. előadásokba bocsátkozzunk. Minthogy pedig reményem nincsen utasításom keresztül vitelére, a moso­nyi indítvány mellett szavazok, azt adván hozzá, hogy az országgyűlések évenkinti tartásának szorgalmazására kül­dőim által utasítva nem vagyok. JSagy-Yúradi g. e. káptalan követe Szilágyi József' E fölirási javaslatra nézve alázatos észrevételem mindenek előtt az, hogy abban említés tétetik ugyan, miszerint szá­zadok óta ez az első alkalom, midőn a magyar nemzet ko­ronás királyának ajkairól nyelvének hangjait halhatni sze­rencsés volt. Ezen esemény rendkívüli, és minden várako­zást felülmúló, legörvendetesb meglepetés volt, mclly a nemzetet kifejczhetetlen öröm érzetekre gerjeszté, és öröm könnyekre fakasztó. Ennek következtében várható vala.' hogy a válasz felírásban híven adassék vissza azon öröm érzetnek valódi nagysága és teljesége, sőt annak bebizo­nyítására, menyire becses és drága kincs a magyarnak saját nyelve,és mennyire szerencsésnek tartja magát a ma­gyar, hogy nyelve a trónra fel emeltetett, legméltóbbnak látnám, hogy azon nagy és elfelejthctetlen diadal napnak emléke külön törvény által beczikkelyezve meg örökítessék, és az utókornak átadassák.— És miután az örömöt még az is tetézi, hogy a jó Fejedelem nemzetünk boldogítóját István főherczcget e nemzetnek ajándékozó, továbbá olly királyi előadások terjesztettek a törvényhozó testület elei­be, mellekben a nemzet átalakulásának közösen óhajtóit talpkőve letétetett, a nemzet századok óta várva várt polgári feltámadása azon ritka örömünnepét üli, melly 8 A k. kir. elő­adásokra te­endő válasz felirat iránti izenet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom