1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848

1847 / 6. ülés

VI. ülés naplója. December l-én 1847. a k. kir. eió- rendkívüli volta miatt a nemzetet egyedül öröm és hála adatukra te­­r emlő válás* érzetekkel tölthette el, egyszersmind elfeledvén minden iírnet. """"keserűt és aggodalmat. Kétséget ugyan nem szenved, hogy a midőn a lejobb fejedelem, olly kitünőleg bizonyítja c nemzet eránt őszinte atyai hajlamát, egyszersmind viszonos őszinteségre és bizodalomra hívja fel a nemzetet, miszerint ez biztosítva lévén az atyai indulatról, mind azt, a mi fáj és keseríti, bizonyos orvoslás reményében atyai szive előtt tárja ki; de ez alkalommal azt mellőni, és más alkalmas időre halasztani lehetett volna. Én szivemből fájlalom, hogy e nemzeti öröm ünnepünk emlékének tiszta fénye nieghomályosiltatik, aggodalom és panaszok által az édes öröm megkeserittetik; miután ő felségének a legjobb feje­delemnek kétségtelen atyai hajlama, és a kormánynak kétségbe nem vonható hazaíiúsága, melly kormány egyik eszközlője volt nemzeti örömünknek és polgári feltámadá­sunknak, biztos záloga annak, hogy fölterjeszlendő sérel­meink orvosoltatni fognak nem csak, hanem tapasztalván a kormány a nemzettől méltán várt hazaíiúsága elesmerését, legfőbb örömét abban találandja, hogyha a nemzet bizo­dalmát teljes mértékben megnyerheti. .Mintán tehát ezen válaszfelirat egy általában nézeteimmel és érzelmeimmel nem találkozik, azt nem pártolom.— Poson yi káptalan követe Chenier Miklós. Ha figye­lemmel kisérjük azon eseményeket, mcllyek Novemb. 12-ke óta máig feltűntek; ha azon örömteljes perezre emlékezünk, mellyben több századok, a mohácsi viharok óta talán, legelőször zendüitek meg felséges urunk kirá­lyunk ajkain honi nyelvünk hangjai; ha fontolóra vesszük, miként pótoltatott ki azon veszteség, mellyet a fél száza­dos dicső nádor halála által e hon szenvedett, szeretett István főhcrczeg újonnan választott nádorunk által, ki ma­gas állása, magas születése, minden pártok felett emel­kedettsége, és — minthogy magyarországban szülédéit, s nyelvünkben jártassággal bir — magyar nemzetiségénél fogva, egyedül vala képes sajgó sebeinket meggyógyí­tani, azokra irt nyújtani, mellyckbeu a sírjába szállott fél százados nádor veszte miatt szenvedőnk; — ha ezeket fontolóra vesztik: senki sem lesz, ki az öröm teljes élve­zetének ne örüljön. S én meg vagyok győződve, hogy ezen öröm teljes élvezetének részesei vagyunk mindnyájan, ha legjobb fejedelmünk kegyelmes előadásait tekintetbe vesz­­szük; de nem akarok ezeknek tárgyalásába bocsátkozni, mert eléggé megvitattak már több jeles szónoklatéi megye; s egyéb követ urak által, — csak egyedül a válaszfeli­ratra nézve akarok némelly észrevételeket tenni. Küldőim szellemében őszintén kinyilatkoztatom, hogy ámbár min­den sérelem ellen óvakodni akarnak, mindazáltal azokat jelenleg mellőzni kívánják; mert ha a .válaszfeliratban kö­szönetét mondunk, de egyszersmind sérelmekkel is lépünk fel, ez úgy jönne ki, mintha valaki egy kezével üdvözlő poharat, a másikkal pedig a keserűség kely hét emelné. Mind a mellett, méltányolva azon pártnak nézeteit, melly azon sérelmeket, mcllyek constatirozva vannak, felter­jesztetni óhajtja, szinte azon véleményben vagyok, hogy terjesztessenek azok fel; de azt, mi a válaszfelirali javas­lat azon részében foglaltatik, hol mondatik, hogy a vallás törvények nincsenek a határőrvidékeken kihirdetve, én azt nem pártolhatom. Mert, ha fontolóra vesszük a határ­­őrvidékeket, be fogom bizonyíthatni, kogy ki vannak hirdetve a vallás törvények. Íme az 1844: 3. t. ez. a vallás 30 ! tárgyát foglalja magában, a vegyes házasság s az áttérés­re nézve; s ezen törvény nem csak 1844, hauen már régi idő óta ki van itt hirdetve, mert c vidékeken katonai szer­kezet lévén, a katonaság az austriai jog szerint kormá­­nyoztatik; ebben pedig a vegyes házasság el volt már ré­gen úgy intézve, mint azt mi a 1844-ik évben intéz­tük cl. Ezek szerint tehát, a vallás tárgyábani tör­vény a határőrvidékeken ki lön hirdetve s elfogadva : j azért a felirási javaslat c részbeni szerkezetének párto­lásához, csekély vélekedésem szerint nem járulhatok.— Ami pedig továbbá az 1836: 21 törv. ezikket illeti, igaz ugyan , hogy ezen czikk sürgeti az erdélyi részek hozzánk csatolását, de ha figyelembe vesszük az 1941: s az 1760 tör. czikkeket , s ezeket felütjük, láthatni belőlük, mikint elrendeltetik ugyan a részeknek magyarországhozi csato­lása, de olly feltétel mellett, hogy az erdélyieket szinte meghallgassuk; s természetesen ,Jiat nehézségek vannak akkor a tárgyat más időre kell halasztani, mind addig mig ezen nehézségek kiegyenlítve lesznek. Már pedig tud­juk, hody Erdély részéről mind a vallás, mind más muni­cipalis jogaik tekintetében, illy nehézségek keletkeztek, s ez volt oka, hogy a kormány a hozott törvényt foganatba nem vétethette. Ennélfogva látják a tekintetes KK. és IMI hogy a felirási javaslatnak e részét sem pártolhatom. — De továbbá a horvátügyet illetőleg, tudván azt, miként horvátországinak tulajdon municipiuma van, — mert ámbár a turopolyai gróf, mint cmlité, horvátországban illyetnem ismer, én még is ismerek: mert nem municipalis rendszer­­eaz, hogy tartományi gyűlést tart, mi magyarországban nincs? nem municipalis rendszer-e az, hogy a magyaror­­szággyülésekrc, mint minden megye, két követet küld? — tudván tehát, hogy horvátországnak municipiuma van, ha a kormány ezt, minta horvátügyek bonyolódásaiban látjuk, fenntartani igyekezett: akkor köteleségénck felelt mcg> mert köteleségének látta, ezen municipalis reddszer fen­­tartása végett: szükség esetén még a magyar törvény­­hozás mellőzésével is, minthogy a két törvényhozás úgy is egymással nem közlckcdhctik, némcllyck iránt rendel­kezni. Ennélfogva csekély véleményem oda járul, misze­rint itt a kormányt semmikép nem lehet vádolni arról t hogy cgyoldalulag működött volna, — minthogy ollyaa esetekben, hol nyilvános törvény nincs, s a szükség kí­vánja, hogy rendelkezzék, a kormány erre fel van hatal­mazva. Én tek. KK. és RR. azok közé tartozom, kik fel­irási választ igen is óhajtanak; de mindazáltal azt vélik, hogy sokkal könyebben érnénk czélt, ha egyedül csak hálás köszönetünket nyilvánítva , csupán azon sérelmeket, mcllyek constatirozva vannak, érintenénk meg, s a töb­bieket külön felírásban tárgyalnánk. Minthogy pedig ettől a többség által elültettem, azért a mosonyi közelítő véle­ményt pártolom. Veszprém megye követe, Sebestyén Gábor: Azokhoz, mik a napokban c teremben megyém részéről az ország aggodalmai és sérelmei megemlítése iránt általam mon­datlak, következetes kívánván maradni, nyíltan kimondom, hogy engemet sem a válaszfelirati szerkezet, sem a mo­sonyi módosítás nem elégít ki. Egyébiránt, megyém részé­ről kinyilatkoztattam, hogy, ha már meg kell említeni a köszönő feliratban az aggodalmakat, mit nézetem szerint nem látok logicai rendben: úgy, ne említessenek azok egyenként, hanem általánosságban; annyival is inkább,

Next

/
Oldalképek
Tartalom