1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1847 / 6. ülés
28 Yl. illés naplója. December 1-éu 1K47. a k Mr. riiT-életben voll; Jóscf alatt megváltoztak a körülmények, sok "r-nHó vármegyében volt főispán, ki a törvényt meg nem lar- Lc'k"'. ir!ÍM" lotla, méltóságnál egyébnek c hivatal nem tekintetvén. Ennek következése volt az, hogy a kormány a vármegyékben nem birt orgánummal, s igy nem volt olly független egyén , ki a rendet biztosítva , az igazság kiszolgáltatását előmozdítsa, és a kormánynak bizodalmát szerezzen; természetes volt tehát, hogy a kormány, melly most erélyesebb, mint az előbbi kormányok, a törvényt végrehajtatni szükségesnek tartja. A’ törvényeket minden évben kell renoválni; hatalmas kormány kezében erős a törvény és üdvös, gyáva kormány kezében hiába való a legjobb törvény is (zaj). Fölhozták továbbá, hogy vallási és váltó törvények a határvidéken ki nem hirdettek. Ez ugyan kellemetlenül hangzik; de ha vesszük, miként olt a törvényeink értelmében egészen más a közkormányzat rendszere, mint nálunk, t. i. nem lévén ott, ki a magyar törvényt végrehajtsa, mert nincs vice-ispán, nincs szolgabiró, hanem ezredes, kapitány és hadnagy a kezelő tisztek: hogy kívánhatjuk tehát, hogy ezen törvényeinkben nem jártas vitéz urak a mi törvényeinket végrehajtsák ? Két űr pedig egy házban alig fér meg. Noha tehát Temes megye szelleménél fogva az érintett pontok a felírásból kihagyandók lennének, még is távol vagyok attól, hogy bajainkat, aggodalmainkat és alkotmány iránti féltékenységünket ignorálni akarnám, de ezeket külön kívánóm tárgyaltaim, ’s ott, hol küldőim az orvoslást szükségesnek találják, törvényjavaslat utján segíteni. Azért a felírást megyém szellemében ekkép kívánnám módosíttatni t. i. ezen szakasztól kezdve: „Haladási czélzataink főakadályát abban látjuk“ kihagyatni kivánám egész eddig „kijelentjük hogy intézkedéseink által s többi“ mi helyett ezen módosítást javallataim: „tudva van Fölséged előtt, hogy a polgári élet hullámzó tengerén események merültek föl, mellyek aggodalmat gerjesztetlek a honban, és fölébrcsztelték az alkotmány iránti féltékenséget is, mellyeket mi sem ignorálhalunk, hanem azon aggodalmunkat— figyelmezve az 1790: 10. t. czikkre bővebben fogjuk tárgyalni, és a körülményekhez képest orvoslás végett Felségednek illető javaslatunkkal együtt púíolólag fölterjeszteni. Es Fölséged igazság szereidétől s alkotmányunk iránti hajlamától biztosan várjuk és reméljük, hogy aggodalmaink orvoslására elegendő alkalmat nyújtaná és elég időt engcdend. — S ezzel az ügynek, küldőinknek s állásunknak tartozunk. Csongrád menye követe Babarczy Antal Méltóságos kir. személynök tek. KK. és RR. Engemet sem az előterjesztett izenct mellé fék telel l válasz felirási javaslat, sem JMosony megye nagyérdemű követje által indítványozott módosítás ki nem elégít, s meg nem nyugtat; mert meggyőződésem az, hogy az aggodalmat szülő tényeknek részletes felsorolása, mi mint az eredeti válasz felirási javaslatban, mint pedig az ajánlott módosításban is foglaltatik, méltányosság tekintetéből nem ajánlható; alkotmányos szempontból nem kielégítő; czélszcrííség nézetéből inkább káros, mint sikert előidéző. Méltányosság tekintetéből nem ajánlható, mert a válasz felirat kezdetén nyilvánított hála és köszönet, az azok kíséretében felhozottak áltál annyiia absorbcallalik, hogy az valóban, kivált a jelen körülményekhez mérve, midőn nemzeti nyelvünk diadaljának üljük ünnepét, és midőn a kormánynak ha-I r r t r ladás terére kilépését üdvözöljük, kisszerű és a magyar nemzethez nem is méltó. Alkotmányos szempontból nem kielégítő a válasz felirati szerkezet, mert midőn a nemzet némelly eseményekről ő Felségének koronás királyunknak aggodalmat nyilvánít a nélkül, hogy az események részletes vitatásába bocsájtkoznék; okkor o részleteknek , nézetem szerint, minden esetre helyen kívüli fölemlitése, a feliratnak érdemét és erejét nem csak nem neveli, sőt gyöngíti, mert midőn az aggodalmat szülő tények részletesen felsoroltainak, az által mintegy megismertetik az, hogy más részről nem merült föl az események sorában ollyasmi, mi a nemzetben aggodalmat gerjeszfhe- J telt volna: holott az általánosságban maradás a részletesen felsoroltakon kívüli más eseményekre is felhagyja a nemzet szabad nyilatkozatát. — Czélszerűség tekintetéből pedig a szerkezet inkább káros mint czélra vezető, mert a hála és öröm nyilatkozat a részletességek fölemlilésével még kisebb érdekűvé válik. így álván a dolgok, nem hiszem ő felségét arra birhatónak, hogy a nemzetnek az évcnkinli országgyűlés tartása iránti kivánatát méltányolja és teljesítse. Ezek azon okok, mellyeknél fogva a részletességet kerülve általánosságban óhajtottam volna maradni; méltányolván azonban 3Iosony megye nagy érdemű követének hazafiéi ezélzatát, melly egyebet magában nem foglal, minthogy a modor tekintetéből érdemre nézve úgy is lehangolt hála nyilvánítás ujahl an a halogatás által le ne hangoltassék. Es ennélfogva az érdemleges vitatástól elállva. arra kérem a tek. KK. és RRkcl hogy Mosony megye követének ajánlatát a vélemények conciliatiója tekintetéből elfogadni méltózfassanak (maradjon). Szerem megye követe Dubravay János. Valamint küldőim ő felsége urunk királyunk dicsőséges országlala kezdetétől fogva, a legkegyelmcsebb intézkedéseket mindég jobbágyi hódolattal fogadták: szintúgy a királyi előadásokban is foglalt atyai gondoskodását legmélyebb tisztelettel és legforróbb hálával köszönik. E részben tehát a válasz feliratot tökéletesen pártolom. De miután küldőim a sérelmek mellőzése mellett elölegesen a királyi előadásokat óhajtják tárgyaltatni, meghagyásaik következtében kötelességem a felirat többi tartalmára nézve küldőim nézeteit a tekintetes KK. és RR. cicibe (erjeszteni. Mi a kapcsolt részekei illeti: miután azok helyhatósági dolgainak elintézése a tartományi gyűlésre tartozik, s éppen a válasz feliratban érintett Horváth ügy a tartományi gyűlésen intézteiéit cl, és törvény értelmében jóváhagyás végeit ő felsége elébe terjesztetett, küldőim ez ügyet, mint maga helyén és maga rendén lévőt, sérelmesnek nem találják. A mi továbbá aminapában felhozott iliirismusl illeti: a tekintetes KK. és RRnek azon felvilágosítással szolgálhatok hogy már több évek előtt a kormány báni úton megyémhez küldött intézvényében erélyesen feliépet. Létezik ugyan Horváth országban egy táraság, de melly magát illírnek nem tartja és arrúl, hogy mások által annak neveztetik, mitsem tehet. Egyébbiránt ezen társaságnak törekvése igen dicséretes, mert mellőzve minden politikai irányt , csupán a literature az, melly körül Pozsega, Szeréin, és Ycrőcze vármegyékben is a nemzeti nyelv dolgában szellemi úton működik. De ezekről bővebben szólalniuk akkor midőn ezen tárgy részletesen fog tárgyaltatni. Általinenvén a föispáni helyettesekre, küldőim c részben nem látnak sérelmet — meg vannak győződve
