1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1847 / 6. ülés
Vf. ülés naplója. December 1-én is47. 25 Ságban lett volna szerkesztve; mind azért, mert az abban érintett kérdések tárgyalva még nem voltak, mind pedig azért, mivel remél ettem, hogy a tárgyaláskor elég ok fejlődött volna ki arra, hogy a kormánynak ebbeli eljárása igazoltassák, és egyszersmind bcbizonyitassák az, miszerint a kormány a törvény és törvényes gyakorlat nyomán intézkedett; valamint bebizonyult volna az is, hogy az erdélyi részeknek visszakapcsolására nézve mindenek előtt némelly kérdéseknek elhatározása szükséges, mellyeknek elintézése czélszeriien csak a törvényhozás utján történhetik meg. De az okoknak felhozásába nem fogok bocsátkozni, fentartván azokat akkora, midőn a fencmlitetl tárgyak részletesen fognak tárgyaltatni. Egyedül az 1790. 10. törv. czikkre jegyzem meg, miként véleményem szerint soha kevesebb ok nem volt arra, hogy akár az ország akár a kormány függetlensége iránt panaszt emeljünk, mint épen most, midőn nemzetiségünk, és nemzeti nyelvünk rendeltetése helyét elfoglalta; pedig sokszor meg volt mondva, miszerint nemzeti függetlenségünk és ön állásunk egyedüli és valódi biztosítéka a nemzetiségben áll. Mi az idegen elemnek befolyását illeti: tagadni nem lehet, hogy ő felsége azoknak tanácsával él, kiket legmagosabb bizalmára méltat, és sokszor megtörténik, sőt szükséges is, hogy azon rendcletek, mellyek magyarországra nézve kibocsájtatnak, a többi örökös tartományok státus férfiaival is közöltessenck, épen azért, mert azok sokszor érdeklik az örökös tartományok belviszonyait. Egyébiránt ő felsége mint magyar király, csak magyar törvények szerint országol, magyar orgánumok, magyar kormányszékek által. A mi végre az évenkénti országgyűlés tartását illeti, véleményem szerint, ez a legfontosabb kérdéseknek egyike, és bizonyosan a legfontosabb következményeket vonja maga után; de miután megvagyok győződve, hogy ezen kérdésnek üdvös, vagy káros voltát leginkább azon intézkedések fogják föltételezni, mellyek e kérdéssel összekötve lesznek, és mivel tökéletes birodalommal vagyok a tek. KK. és RR. eljárása iránt, az országgyűlés évenkinti tárlásának kérdését elvileg nem ellenzem, hanem észrevételeimet annak részletes tárgyalására fentartom. (maradjon). Mosony megye követe gróf Széchenyi István. Tek. KK. és RR.! Sokan talán szerénytelenségnek fogják tartani, hogy ezen tárgyban ismét felszóllalok; de más részről bizton reményien és tudom, hogy e hazában vannak sok ollyanok és bizonyosan a legnagyobb szám, kik a becsületes és őszinte meggyőződést méltányolni tudják. Azért fölkérem a tek. KK. és RR-kct, nem arra, hogy szavaimra hajoljanak, hanem azért esedezem alázatosan, hogy azt, mit előadni fogok, hazafiúi hangulattal és barátságos hajlammal meghalgatni méltóztassanak. Qialjukj A szerkezet a mint áll, megvallom, reám nézve igen jó benyomást tett, és hogyha azon felírásuknak sorát állal tekintjük, mellyek által a nemzet érintkezésbe tette magát a kormányai és ö felségével, úgy gondolom, hogy méltányosabbat, és mind a mellett komolyabbat a körülményekhez képest alig fognánk találni. És még is lek. RR. bizonyos érzést költ bennem ezen javaslat; és azon alapnál fogva, mellyet minap részletesebben előadtam: hegy nem csak az a philosophiai felfogás, milly benyomást tesznek a dolgok itt, hanem hogy más atmospherákban is milly színben jelennek meg azok; megvallom, van a szerkezeiben valami, mi engem bökdüsésre emlékeztet. Mi által látjuk, és a ki által nem látja, IIR. Napi. I. kot. érzi, hegy magyar országnak olly pillanatában elünk, hol a k Mr. «.niegy uj aera kezdődik. A lehető legnagyobb őszinteség, és"endrt^ái«^ a sebeknek legnagyobb mélységig való kitárása egy rész- ir,inl ről, de más részről azon engesztelő hangulat, melly szükséges fejedelem és nemzet, kormány és nemzet között, midőn a mit néhány nap óta tanácskozás alá vettünk, mondhatom : tanácskozás alá vettünk, azon örömérzéssel, hogy biborodik végre azon hajnal, melly nemzetünknek alkotmányos és nemzeti kifejlődését meghozza: bár ha ez nem is történhetik meg kevés pcrczek lepergése alatt, biztosan remélheti a jövő kor, hogy fáradalmainknak sikere lesz. Illy pillanatban felfogásom szerint, azt gondolom, hogy még a legkisebbet is, a mi bőkdösés színében tűnnek föl, vagy bökdösés érzelmét okozhatná, el kell kerülni. Bátor voltam a left. KK. és RR-nek kevés tehetségem szerint, de őszinte szándékkal a minap nem egy szerkezetet ugyan, hancmcsak egy szerkezet projcctumát előadni ; tökólletes meggyőződésem szerint a javallott szerkezet alkotmányos volt és férfias. A különbség közte és az enyim között csak az , hogy itt átalánosan érintetik meg azon aggodalom,mcllyel velem együtt mindenki méltán érezhet; hanem mivel az enumeratio bökdösest foglal magában, azzal felhagytam. Tek. KK. és RR. én azok közé sorozom magamat, kik szinte minden áron akarják nemzetünknek kifejlődését, — hanem csak szinte minden áron — mert alkotmányos és nemzeti alap nélkül, mint százszor már mondottam és ezerszer is ismétlem, nekem kifejlés nem kell. Azért tek. KK. és RR. méltóztassanak megengedni, hogy ne azt adjam elő ismét, mit előhozni bátor voltam; ám a szerkezet álljon meg, csak némi kis módosításokat méltóztassanak elfogadni, mellyeket előhozni bátor leszek. Ha mind a két rész egy kissé enged, egymáshoz közelíteni fog a nélkül, hogy egyiknek vagy másiknak sokat áldozni kellene, mi által a czéll clérhetnök; megvallom, a dolog lényege maradni fog a nélkül, hogy a meritumot feláldoznék, és egyedül a formában volna némi különbség. Azt hallám itt, hogy ez nem párt— iérdés; ón is azt hiszem, azért méltóztassanak, ha lehet, elfogadni, mert a minapi indítványom ugyan kevesebbségben maradt, de még is olly kevesebbségben, melly bizonyos méltánylást érdemel. Nem arról van itten szó, hogy egyik párt a másikat győzze meg, hanem ha csak lehet, bizonyos alkalommal egyik is, másik is valamit engedjen, föltéve, hegy a meritumban változás nem történik. — Mint a szerkezet áll, az egészet meghagynám, csak azon sortól kezdve: „Súlyosbítja ezen akadályt stb.CÍ egész addig „Megvagyunk győződve, hogy ezen akadályok elhárítása\ a következő szerkezetet bátor volnék a tek. KK. és RR. figyelmébe ajánlani: „Hozzá járul: hogy az ujabb időkben fölmerült események közt nem lehetett nem tapasztalnunk olly jeleneteket is: mellyek a nemzet alkotmáuyszerető keblében az 1723: 56. és 1715: 120 tör. czikkek egyoldalú értelmezése körül annál nagyobb féltékenységei és aggódást ébresztének. minél fájdalmasabb benyomást okozott az, hogy az 1S36: 21. törv. ez. foganatba véve most sincs, a vallásbeli és váltó törvények pedig az országhatárőrvidéki részeiben kihirdette sem lettek. Fenlartjuk, hogy ezek iránti nézeteinket részletesen fölterjeszthessük, meglétén egyébiránt győződve, hogy ezen akadályok elhárítása és az azokból eredő ellentétek kiegyenlítése stb.(i mintaszerkezetben van;—ezen szerkezetet kérrtém tehát a
