1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848

1848 / 20. országos ülés

174

XX. ülés Fö-RR. naplója. Januar 14-én 1848.

KK. és RR izcnete a közös teherviselés tárgyában.

. függesztem fel, mellyben az országos pénztárhoz, a nemesség erejéhez, a fizetés egész kérdéséhezis complex áll.. [Hogy csak egy nehézséget említsek: addig, míg hazánkban abeligazgatásmajd nem minden költségei a megyék -pénztári kiadásaikban foglaltatnak és a megyék mostani rendszere fen áll, egy nagy zalai birtokos, p. o. ki a múlt országgyűlési országos ajánlatnak Zalamegyére eső circa 66,000 frthoz azon arányban fizetett volna r mellvben jövedelmei az ország egész nemességének jövedelmeihez, birtokának kiterjedése az egész ország területéhez áll, a mostani házi adónak Zala vármegyére körül belül eső 160,000 frthoz nem a fenemlitett arányban fizetend, mellyben jövedelmei Zala megye nemességének jövedelmeihez , birtokának területe Zala megye területéhez álland, míg egy más nagy birtokos, minekutánna a háziadóbeli sommák mennyiségének különbsége nem áll egy enes arányban a megyék kiterjedéséhez, 10,000 holdtól Torna megyében többet fizetend , mint szinte 10,000 holdtól Biharban. De ha ezek a házi adó ellen szólanak , vannak más tekintetek, mellyek mellette fölhozhatok. Hogy csak egyet említsek, ha a közpénztárra nézve a közös fizetésnek elvét valójában és nagyobb szabásokban alkalmaztatni akarjuk, a nélkül, hogyanép terheit súlyosítsuk, akkor arról is kell gondolkodnunk, hogy osztozhassunk létező terheiben. Mi a különbség az én indítványom és b. Wenkheim Béla s Ambrózy Lajos t. barátim nyilatkozatai közt? ők a háziadót elvben elfogadják, de további eljárásukat a biztosítékoktól függesztik fel; indítványom a választmány kikiddetésében megegyezik, de végelhatározását a választmány jelentésének eredményétől tartja föl. Ott van tehát visszalépési lehetőség, — az én indítványomban is; ők sem akarják kezeiket megkötni, de az előmunkálatokat elősegiteni kívánják; én is határozási szabadságunkat akarom biztosítani, de az előkészületeket és azoknak alapját, a kölcsönös értesítés lehetőségét ki nem zárni, üli bírt engem indítványom megtételére ? Vannak itt némellyek, kik a házi adót elvben akarják, — vannak, kik azt ellenzik; vannak, — és ezek közé Békés vmegye főispánjának helyes észrevétele szerint magamat is számítom, — kik a kérdés iránt elhatározott véleményt nem nyilvánítván, a végeredményt nem csak biztosítékoktól de az ügy egész öszvegétöl, annak in complexu történendő latolhatásától függesztik fel; nem az a feladás itt : a házi adó mellett vagy ellen egy két vagy több szó- többséget nyerni, de lehetőleg elmellözni, hogy az előítéletek, rokon vagy ellenszenvek a határozatra eldöntő befolyást gyakoroljanak, hanem a dolognak incoinplexu történendő fölvétele által a mélt. főrendi tábla véleményének biztos alapot nyújtani. Ez volt szándokom; ezen óhajtás vezérelte lépéseimet; nem sajnálom, és nem is sajnálandom tehát, hogy ebbeli indítványomat megtettem, mert nézetem szerint a végczél elérését elősegíti.

Rudics József, bdcsmegyei főispán: — Reform! egy hatalmas s varázs erejű nagy szó, melly jelenleg Európának majd minden országait, hangzatával átrezgi; melly kivánatokat s vágyakat ébreszt fel a nemzetekben, de azoknak mi módon lehető teljesülésök titkát, úgyszólván: mysteriosus titkát, magában rejtve nem viszi. Azért boldog a nemzet, melly illy átalakulási vajúdások bajain higgadt kitiiréssel olly módon áteshet: hogy szülöttje ne hozza már mellében magával a társadalmi veszélyesb bontakozás pusztító csiráját. Legyen tehát czélba vett átalakulásunk is alkotmányos, legyen nemzeti, ennek életéből, szokásaiból és históriai jogaiból merített; ne legyen az se felülről se alulról erőltetett, ne idegen, hanem öszhangzó ősi alkotványunk szerkezetével, hogy azt a megyei municipalis életbe s alkotmányunkba aként beilleszteni lehessen, mikép a szándéklott reform, deform-má ne torzitassék ! — Őszintén megvallom, hogy gyönge nézetem szerint a Pragmatica Sanctio idejétől fogva e jelenig, illy fontos tárgy még fen nem forgott az országgyűlési tanácskozások előtt; mert a Pragmatica Sanctio alkalmával a Dynastia magyarországi thrónon örökös maradásának biztosítása volt kérdésben, jelenleg pedig a magyar kiváltságos osztálynak századok óta, sai’kalatos törvényeken alapúit adómentességi szabadsága — mintegy korlátoztatni, vagy talán megsemmisitetni szándékoltatik. Engedjék meg a mélt. Fö-RR., hogy midőn itt felszólalok, nyiltan, minden tartózkodás nélkül mondjam meg véleményemet; mert valamint méltánylom az ellenvéleményt, midőn valaki hozandó törvényről szólva, azt csak létesitetni óhajtja: — úgy, reményiem, hogy véleményem, melly a fenálló törvényeken alapúim fog, hasonló méltánylást nyerend. Midőn ezt elöbocsátom, ne magyarázzák a mélt. FöRR. szavaimat oda, hogy ollyan vagyok mint a harang, melly kongásával összehívja imaházba a híveket ugyan, de maga nem megy be. — Midőn én a házi adó mellett nem nyilatkozom , nem szándokom azzal azt mondani, hogy a hon szükségeihez járúlni, s azokra fizetni nem akarok? igen is, én akarok alkotmányos elvek és biztositékok mellett, de úgy, mint azt már a múlt országgyűlés inditványozá, ebben részvétemet és készségemet a mélt. Fö-RR. előtt nyilvánitom; azonban, ha törvény által fizetések lesznek reánk — akaratom ellenére is rovandók, ámbár azok némelly nemei ellen, — inig a törvényjavaslat vitatkozás tárgya leend — felszólalandok; azonban ha törvénnyé szentesittetik, azt megtartani polgári kötelességemnek ismerendem.

Ezen előre bocsátott eszméimet ne méltóztassanak tehát a mélt. FöRR. — antidiluvianus nézeteknek tekinteni, sem annak, hogy a vizeket talán azért nem akarnám lecsapoltatni, hogy a békáknak brekegésre biztos menedéket fen tartsak? ne gondolják a mélt. Fö-RR. miszerint az utaknak javítását azért ellenezném, hogy inkább a sárbani fontolva haladást jobbnak tartanám? Nem! én tenni akarok, de az alkotmány szellemében és érdekében, és az alkotmány szerkezetének fentartása mellett. — Engedjék meg a mélt. FöRR., hogy midőn az alkotmányra hivatkozom, egyszersmind nyilvánítsam azt, hogy én a nemességnek eddig gyakorlott, és törvények által szentesített kiváltságait egyrészről ugyanazonosítom az alkotmány nyal, — mert a nemességnek adómentessége az 1741: 8-ik sarkalatos törvény általaként biztosítva van: hogy annak ellenkező magyarázatába bocsátkozni, magának a törvényhozásnak sem lehetne többé. Melly törvény olly ereklyének tartatik, hogy annak épségbeni megmaradását e nemzet, fejdelme fólkenetése alkalmával adatni szó-