1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848

1847 / 10. országos ülés

60 X. ülés Fö-RR. naplója. December 7-én 1847. RIt. izenelc felirásijavas­­lata a k. k. előadások tárgyában. s ékesszólás és lovagiassággal magára t. i. a kir. helytartótanácsra vállalta a felelősséget a föispáni utasítások ’ szerkezetére nézve, de kérdem ö excellentiáját: a helytartótanács belé egyezésével történt-e a fizetések szapo­rítása? a rögtöni elmozdítások? a számtalan administrator kinevezés? de teszem, ha igy történt volna is, még­is sérelmesnek látnám ezen eljárást, már csak ezen oknál fogva is, hogy országgyűlésen kivül a törvényhozó test hozzájárulása nélkül történt ; de nem arról van szó, hogy mindezek sérelemképen terjesztessenek Ö Fel­sége színe elébe a válaszfeliratban! a KK. és RR. csak azt mondják, reformokra vagyunk felszólítva, aggodal­mat gerjeszt bennünk, hogy a kormány minden áron többséget szerez előttünk ismeretlen czélokra, és igy méltán tarthatunk tőle, hogy illy kezekben a többség alkotmányellenes czélokra fog fordittatni; és már most kérdezem a inéit. Fö-RRket, lehet-e gyengédebb ecsettel, halaványabb színekkel festeni a nemzet jelen ál­lapotát? — Mi az évenkinti Pesten tartandó országgyűlést illeti, azt hiszem, hogy ez alkotmányos kifejlődé­sünk főtényezöje, s minthogy meg vagyok győződve, hogy minazon akadályok, raellyeket a liptói főispán elő­hozni méltóztatott — még ez országgyűlésen könnyen elhárithatók, az izenetet egész kiterjedésében pártolom. B. Kulmer Ferencs: — Én is azok közé tartozom, kik tisztán köszönő feliratot kívánnak ö Felsége elébe terjeszteni, miután azonban ezen kívánságom teljesítéséhez nem sok reményem van, szavazatommal főpohár­nok ü nagyméltóságának indítványához járulok, és pedig azért, mert annak nyomán csak azon sérelmek em­lítendők lesznek a feliratban; mellyek az 1790: 10 t. czikk értelménél fogva mint ollyanok, már elismertet­tek. Ennek következtében tehát, s mivel a t. KK. és RR. maguk is azt mondják: hogy az úgy nevezett uj rendszer és horvátügyre nézve majd annak idejében részletes nézeteinket előterjeszteni fogják, én is az e rész­beni nézeteim előterjesztését akkorra halasztóm, midőn ezen tárgyak a maga rendén érdemleges vitatás alá kerülendnek. Egyébiránt a horvátügyre nézve bátor vagyok már most is azon megjegyzést tenni: hogy ám­bár ténv az : hogy a kapcsolt részek közgyűlésére nézve a törvényhozás befolyása nélkül intézkedések történ­tek, mégis e tekintetben eldöntendő lesz azon kérdés : vájjon fenálló törvényeink erejénél fogva s fenálló szo­kás s egyéb körülmények következtében, ezen tényt sérelmes eljárásnak lehet-e mondani vagy sem. Meg­győződésem szerint nem az. ezt pedig bebizonyítani annak idejében igyekezni fogok. Mi a t. KK. és RR-nek azon kivánatát illeti; hogy minden évben Pesten országgyűlés tartassék; — ámbár ezen eszme ellen kifogá­som nincsen, ahhoz mégis addig járulni nem tudok , míg a két tábla azon intézkedések iránt tisztában nem lesz, mellvek ezen kívánatnak teljesithetésével elkeriilhetlen összeköttetésben vannak. Ürményi József Tolna megyei főispán: — A magyar parliamentalis életnek egyik különössége az, hogy' csaknem minden országgyűlése elejének nevezetes része épen azon t. czikkeknek magyarázatában s alkalmazá­sában folyik le, mellyeknek fontosságuknál és sarkalatosságuknál fogva bizonyosan apáink a legnagyobb szor­galommal , a legnagyobb viliágosságot megadni igyekeztek. Ezen sarkalatos törvényeknek egyike szóban van már 3 nap óta e tárgyban is, ez az 1790: 13-ik t. czikk, mellynek értelmezésénél fogva egy része ezen nmél­­tósáeu táblának — mellynek számához magamnak is van szerencsém csatlakozni, a KK. és RR-nek hozzánk feljutott felirási javallatát minekutána az, azon részletes adatoknak felsorolása nélkül szűkölködik, mellyek az abban érintett úgy nevezett uj rendszert sérelmesnek vág}' aggodalomra méltónak canonizálnák, felterjesz­teni nem kívánja, készen látom az ellenvetést; hogy hisz sérelmet nem említ a felirás, és igy ezen érdekelt t. czikk súlya alá nem vonható; azonban azt tartom, hogy azon régi augurokróli közmondás szerint a két táb­lának politicai rejtett szavakkal foglalatoskodni nem feladata, s azt hiszem, hogy a mi discussióink is mutatják eléggé hogy azon aggodalom csak egy sérelem feletti discussiónak eredménye lehet. Mert ha mi 3 nap őtai tanácskozásainkat tekintjük, ki fog úgy vélekedni, hogy a túlsó részen lévő urak, kik a kormány eljárásá­ban a legsarkalatosb törvényeinknek feldulását s szabadságainknak korlátolását látják, ezen sarkalatos tör­vények állított sértése következtében csupán aggodalmakról panaszkodnának, és nem sérelmet hoznának fel? így azt tartom hogy ezen Kibocsátása a tárgynak olly módon, mint az terveztetik , egy álorczás formában át­eresztett sérelemnek szinét viselné, minekutána én semmi törvény félre magyarázásának annál inkább bocsá­nat a szóért — kijátszásának eszköze távúiról sem kívánnék lenni — ellene voksolok. Hisz mélt. Fö-RR. miu­tán áll azon igazság, hogy minden sérelem aggodalmat szül, s aggodalom is, de nem viszont, úgy nincs azon sérelem, melly illy aggodalom formában ne csatoltathatnék mindig a köszönő feliratokhoz, ésigyhova len­ne az 1791 : 13 t. czikk rendelete? Az gúnnyá lenne, s minden hatály nélkül elenyésznék. — S ezen elv a mélt. Fö-RR. melly mellett én ezen tábla sok tisztelt tagjaival e 3 nap óta szilárdul küzdvén, a feliratot illy alakban nemcsak felbocsátani nem kívánom, hanem azon félig érintett tárgynak egyenes tárgyalásába beereszkedni sem akarok. Mi légyen oka a túl félen ülő uraknak, s mi czélja, hogy minket — megvallom — minden érzelmet feldúló módon amarra a térre akarnak szorítani, abba ereszkedni nem kívánok, hanem azt azon politicai szabad cselek egyikének tartom, mellyeknek terve csak akkor mondhatik, ha sikerült, minek azonban erős megállásunk eddig némi gátot vetett. Azt tartom hogy miután azon határozott kijelentés történt részünkön sok ajakról a mit gróf Teleki László igen különösnek talált, hogy t. i. mi teljességgel a tárgynak rendszeres fejtegetésébe nem ereszkedünk, s okainkat elő is adtuk, a különösség inkább az ismételt élet megtámadásban rej­lik. Mondatott — ha nem csalódom — báró Wenkheim Béla által: hogy ha elhalasztatik a discussio, az bi­zonyosan olly térre fog szorittatni, hol később, vagy épen nem fog előkerülni. Ennek oka mi semmi esetre nem lennénk; de hogy ezt feltenni nem lehet az épen a feliratnak szavaiból is látszik, hol a KK. és RR. ma' guk mondják, hogy a részletes felterjesztést maguknak feltartják ; e szerint az volna a következés, hogyha most ereszkednénk ex asse ezen kérdés vitatásába, azzal egyszersmind azt mondanék ki, hogy ezen kérdés felett kétszer akarunk vitatkozni. Elégszer kimondottuk, s én is kimondom bátran: hogy ezen vitát állá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom