1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848
1847 / 9. országos ülés
4‘2 1\. ülés Fö-RR. naplója. December 6-án 1847. RR. izonctc felírást javas lain a k. k. előadások tárgyában. sújságok, ás mind magamnak, mind másoknak tartozom azon nyilatkozattal, hogy t. i. én tiz éves hivatalos, kodásom ideje alatt mindig szem előtt tartottam ezen föhivatalnoki kötelességeket, tehetségem szerint jártam el azokban , és valamint soha sem hiszem, hogy azok törvény-ellenesek legyenek, úgy annyi évi szolgálatom alatt soha, de soha tőlem sem törvénytelenség, sem alkotmány-ellenes tett nem kivántatott. Gr. Teleki Domokos : — A tárgy hosszasabban vitatott, mint sem hogy nekem rövid elmélkedésnél egyéb hátra maradt volna, azért legelsöbben is az épen közelebbről leült szónoknak beszédére kívánok rövideden válaszolni. () méltósága kétségbe hozta, hogy nekünk felelős kormányunk volna. Erre felelhetnék régi törvényeinkből, de miután e törvények a felelőség eszméjét nem olly tisztán állítják fel, mint az a mostani alkotmányos eszmék szerint kell, hogy létéznék, csak annyit mondok, miszerint nekünk felelős kormány-rendszerünk ha nincsen is, abból azon következtetést húzni, miszerint a kormánynak törvénytelen tényeit semlegesen tűrni vagyunk kötelesek, — nem lehet. Igen is nméltóságu Fö-RR! nekünk van jogunk a kormány tényeit itt szoros vizsgálat alá venni; mondatott továbbá, miszerint ezen átalakulási pillanatban káros volna az efféle dolgokkal az időit vesztegetni. De mélt. Fö-RR. mennyivel inkább az átalakulás pillanatában vagyunk, annyival szükségesebb vigyáznunk, hogy kormányunk olly irányt vegyen, melly ne csak most, hanem az utolsó consequentiákban is alkotmányszerü fejlődést húzzon maga után. Tegnapelőtt azon indítvány ellenében, melly e részről tétetett, több ellenvetések tétettek, — ezeknek alaptalansága bebizonyittatott többek által, de úgy látszik, hogy egy állítás, mellybe a túlsó rész legtöbbet helyeztet, s ez az hogy a rendszer tárgya megvitatva nem lévén, a hoz szólani nem lehet. Ezzel szembe meg volt mondva közelebbről gr. Cziráky János által; hogy mi erejű ezen ellenvetés, midőn más nem különben uj sérelmeket felkivánnak hozni. Éhez még azon megjegyzést kívánom tenni, hogy azok kik a királyi előadásokra véleményt mondanak, azon királyi előadásokra, mellyeknek csatolmányai ivekre mennek, s egész munkálatokat foglalnak magokban, kik ezek iránt köszönetét, s örömet kívánnak kifejezni, — nem érthetem, hogy miként mondhatják, hogy 3 év óta, melly a megyék folytonos vi tatkozásának anyagul szolgálván, még most is eléggé megvitatva nincs arra, hogy rólai téletet hozzunk. Hogy ezen ellenvetésnek mellyben a maga magávali következetesség is hiányzik — erőt nem tulajdoníthatni, világos; ha van nekünk módunk s akarunk ítéletet mondani a hon többi sérelmei s a királyi előadások felett, akkor kimondhatjuk Ítéletünket az uj rendszer felett is. Felfejtetett az is, mi oka hogy a kormány az uj rendszer megemlítésében helyeztet legtöbb súlyt, s hogy miután egyéb sérelmeket megemlíteni engednek, miért épen ez az, mi a túlsó résznél olly nagy ellenszenvet gerjeszt ? Ez okot főleg abban keresik, miszerint ez azon egyetlen egy sérelem, melly kirekesztöleg a mostani kormánynak tulajdonítható. En megvallom, hogy az ellenszenvet nem ebben látom, mert úgy hiszem hogy ha épen akarnánk, tudnánk más sérelmeket is felhozni, mellyek különösen a kormánynak tulajdoníthatók. En a fő okot abban látom, hogy ez azon sérelem, melly eszközlöje másoknak. ez azon rendszer, melly még nem ment tellyesitésbe egészen, mellyet a kormány végrehajtani egészen nem tudott, s úgy ezen sérelemnek kifejtése által az eszköz vétetik ki úgy szólván kezéből; azért tehát kétszeresen kell mindenkinek, kinek a hon java szivén fekszik,kívánni, hogy ezen sérelem felterjesztessék. A legközelebbi országgyűlésnek végével az akkori kormány egy uj kormánynak adott helyet, mert bár az átalakulás teljes megszilárdítása csak a legközelebbi időben történt, a változás mégis a múlt országgyűlés végével ment véghez, s mi volt oka ezen kormány változásnak ? az egyéniségek nem, mert úgy annak ki lelépett, mint annak, ki helyébe lépett, egyénisége ellen semmi kifogás nem lehet. A kormány változásnak oka, ha ebben legkisebb következetességet akarunk keresni, az volt, hogy a múlt kormány az országgyűlését nem elégítette ki. S mi volt az uj kormány legelső teendője? az, hogy azon többség ellen fordult, mellynek keletkezését honosította, hogy azon municipiumok meggyöngitésén , megrontásán igyekezett, mellyek léteiére utat nyitottak. Ez-e az alkotmányos kormányok helye, genesise, s nem satyrája-e az egy alkotmányos kormány változásának. Uly események mellett nem egy udvaroncz-politica zsákmányolja-e ki az alkotmányos élet következményeit. A föispáni hivatal fontossága mások által bővebben elöadatott. De én mélt. Fö-RR. régebben olvasok már amulandóság és változások könyvébe, sem hogy intézmények változatlanságában hinnék; s igy meg tudok békiilni minden intézmények — következéskép a municipiumaink — módosításával is, de ha azoknak változni kell, változzanak úgy, mint szükség, hogy alkotmányos intézmények változnak, ha pedig, mit én nem tartok elenyészettnek, szükséges akkor hogy is a hon akarata kisérje nyugalomra; hát ha intézvényeink módosítására volt szüksége a kormánynak, a nemzethez kell vala folyamodnia, s a nemzet részéről a törvényhozás utján nem lett volna akadály téve a kormány helyes kívánságának, s bizonyosan bármelly helytelen eszméknek, bármelly tulhajtásoknak, bármelly szűkkeblű önzéseknek, nincsen átalakulásunkra olly káros befolyása, mint a midőn a kormány egyoldalulag kíván változtatni , a midőn törekvései a nemzet ellenszenvébe legyözhetlen akadályra találván, czélszerü javítások helyett a legfélszegebb toldás foldások kerülnek ki; annálfogva tehát mindazoknak, kik alkotmányunk átalakulását egész szivükből kívánják, egyesülniük kell azon eszmében, miszerint ha változtatni akart a kormány municipalis rendszerünkön, azt egyedül törvényhozás utján tehette volna. De ezen tárgy a tegnap előtti és a mai napon a mi részünkről bőven meg vala vitatva, mindenek fel voltak hozva mik a hon aggodalmait felköltötték, s mi feleletet kaptunk a másik oldalról? azt: hogy ezen tárgynak nincsen sora, ezzel kívánják a fontos tárgyat maguktól eltaszítani. AIi nyílt csatát ajánlottunk nekik, de ők sánezok mellé vonultak, mi sánczaik köze nyomultunk, mi e sánezok gyengeségét kimutattuk, de ők mégis csatára kelni nem akarnak, talán számbeli többségükben bizakodnak, talán azt hiszik, hogy a csatát könnyebb lesz egykét megyében megnyerni. Megeshetik, a győzelem igy könnyebb lesz, de bizonyosan a győzelmek legnemesbike nem leend. En azonban inkább bízom nemzetünk erejében, igen municipalis rendszerünk ruganyosságában, mint sem azt hinném: hogy
