1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848
1848 / 30. országos ülés
268 XXX. ülés Fö-RR. naplója. Február 5-én 1848. rr. iienete s szággyülésen felterjesztett törvényjavaslatot olly stereotypnek nem tekintem, hogy t, i. még az is mire nézé^nJnizétlségve törvény ezikk már alkottatott, újra ismételtessék. De továbbá valamint a múlt országgyűlésen nyilvátárgyában. nftottam, ügy jelenleg is meggyőződésem az : hogy a tárgyalás alatti törvényjavaslatban a kivihetőség kellékét fel nem találom, mert a kiviteli rendeletek egyedid Slavoniára, Horvátországra és a tenger mellékre szorittatnak; miután pedig vannak e honban több nemes megyék, mellyeknek részint öszves, részint számos községei idegen ajkúak, és a magyar nyelvet nem értik, kérdem hogyan leend kivihető az : hogy a törvény kihirdetése, után minden más nyelven készült hivatalos irat és oklevél, jelesen az 1840-ik 9-ik t. ez. G. §-ban a mezei rendőrséget illető azon bíráskodási esetekben, mellyekben az idegen ajkú községek elöljáróságai Ítéletet hozandnak. De továbbá kérdem: ha tilos leend hivataloskodási körben más mint magyar nyelvel élni, fog e sérteni törvényt ama megyei elnök, ki a közgyűlésen azon nemeseknek, kik magyarúl nem tudnak, és mégis a köztanáeskozásokban részt venni kívánnak, tótúl vagy ráczul, vagy oláhúl a köztanácskozások tárgyát fogja meg magyarázni ? fog-e sérteni törvényt ama szolgabíró ki feliigyelése alá rendelt idegen ajkú községekhez körleveleit nem magyar, de azon nyelven intézendi, mellyet ezek értenek? az illyen átalánosan érvénytelenítő és tilalmazó törvényjavaslatot magamévá nem tehetem. — A 3-ik szakaszt illetőleg, azon felírásnak, mellyet az országos RR. 1811. évi December 19-én felterjesztettek, és azon kir. leiratnak melly 1840-ik évi Martius 14-én kelt, nyomán, és több fontos okok alapján, a múlt országgyűlésen nyilvánított nézeteimhez továbbá is ragaszkodom. — Az 5-ik szakaszra nézve véleményem ez : ínagam is ugyan azokat mellyeket ö excel, a zágrábi püspök jog tekintetében számos törvények nyomán Pozsega, Veröcze, és Szerém megyékre nézve előadott , nyomatékosaknak tekintem, de a mennyiben a mlgos Fő RR. ezen jog kérdését elhatározni jelenleg nem kívánják, magam is ahhoz ragaszkodom, a mit a mit. Fö-RR. a múlt országgyűlésen a magyar nyelv tárgyában első viszon-izenetökben ki jelentettek, hogy a midőn az említett három megyéket egyenkint megnevezik , ez által akár Magyarországnak, akár a kapcsolt részeknek a megyékre vonatkozó jogait érdekelni koránsem czéljok, sőt inkább ezen törvényes kérdésnek mególdását a maga idéjére és helyére halasztani, addig pedig a kapcsolt részeket a mostani állásukban megtartani kivánják. Egyébiránt miután a slavoniai és horvátországi megyék között a nyelv viszonyaira nézve lényeges különbség nem létezik, a slavoniai megvékre törvény által határ időt kimondatni nem kívánok annál inkább, hogy az előttem szóló míg. hars-megyei főispánnak véleményét elfogadván, azt az igazsággal egyeztetni nem tudom. — A 7. 8. és 9ik szakaszokra nézve azokat mellyeket ö mit. gr. Batthyány Lajos és ö nmlg a zágrábi püspök, valamint míg. körösi föispány előterjesztettek , annál inkább méltánylom , minél élénkebb azon meggyőződésem , hogy szilárd alapon biztosított nemzetiségünk nem gyengítetik akkor, mikor a társországi atyánkfiái iránt, kik velünk századokon keresztül derűben borúban részesültek, a magnes erejű — a mint míg. gróf Batthyány Lajos mondá — rokon szenvvel viseltetünk, nemzetiségüket és municipalis jogaikat tisztelő vonzalmunkat a törvényhozási téren tettel bebizonyítjuk ; e czélból, és ezen tekintetben méltóságos gróf Dessewfty Emil indítványát pártolom. — Gr. De la Motte Károly : — Nem érzem magamat törvény által feljogosítva , hogy Horvátországnak statútumaiba és belső municipalis rendezésébe avatkozzam — a többi pontokra nézve ö excját, a Csanádi püspököt szinte pártolom. Fiúméra nézve ö méltóságával az oda való gubernátorral tartok, annyival is inkább, mert az 1827-iki törvényezikk, melly mellett az visszaadatott , a rubrumában mondja de reincorporatione, és később szól a sz. koronához való reapplicatióról, a littoralis hungarici reincorporatiót érti, hogy az Magyarországhoz bekebeleztetett, a reapplicatio pedig a szent koronához visszacsatoltatott. B. Vay Lajos : — Nem volt szándokom ezen tárgy iránt újra felszólalni, de a csanádi püspök ö excja mai nyilatkozata a tegnapi indítványa felett engem olly különös helyezetbe hozott, hogy ebből kijönni magam iránti kötelesség. Tegnap én tiszt, elvbarátom gróf Batthyány Lajos indítványa ellen szavaztam, es a csanádi püspök ő excjának indítványát fogadtam el, ma ö excja azt állítja : az ö indítványa ugyanaz, mi a gróf Batthyányé, csak hogy ez világosabb, én ki mindig gróf Batthyányra szoktam szavazni, most sem szavaztam volna ellene, ha indítványa ugyan az lett volna, mint a csanádi püspök ö exceljaé, nem, kivált azon okból, mert világosabb. Ellene szavaztam meggyőződésemnél fogva a két indítvány között nagy különbséget látván, es a csanádi püspök ö excjának indítványát egynek tartom szinte a t. KK. és RR. izenetével, csak hogy az indítvány valamivel homályosabb. Kötelességemnek tartom röviden kifejteni, hogy fogtam en fel az indítványokat — A statusok a 7-dik §ban beligazgatási nyelvnek a diákot fenhagyják; tehát egyedül ezt, minden más nyelvet kirekesztenek, a csanádi püspök ö exja a diákot is fenhagyja, de ki nem rekeszti más nyelvnek használatát. Gróf Batthyány a horvát nyelvet tűzte ki közigazgatási nyelvül Horváthországban, minden más, tehát a diák nyelv kirekesztésével. Én ki a csanádi püspök ö excjának indítványát fogadtam el; most miután ö excja elállóit indítványától, öt nem követhetvén, a statusok izenetét pártolom, vagy más olly szerkezetet, melly által a Horvátországban eddig divatozó diák nyelv ki nem szóritatik, és a horvát nyelv egyedül minden más nyelv kiszorításával beligazgatási nyelvül ki nem jelentetik. B. Rédl Imre : — Hiszem, mindenikünknek érdekében van, hogy Horvátország valahára megnyugtat tassék , és hogy igazságos kívánságai rokonérzésre találjanak, azért nagy részvétellel haliám mit. gr. Batthyány Lajos beszédét, mellyben ez iránti nézeteit, és az igazságos politicának elveit elöadá. En is azt hiszem, hogy a természetes igazság, és az érdekek ugyanazonositása sokkal erősebb és tartósabb köteleke a nemzeteknek, mint sem a nyelv egysége, ezt már régi királyaink is elismerték. Általam mélyen t. csanádi püspök ő excja pedig a mai helyes beszédében ezen józan politicát követé, és horvát rokonainknak igényeit mind inkább méltányolván , és tulajdon kivánataikkal kiegészíteni iparkodván, a horvát nyelvet reájok nem parancsolni, de
