1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848

1848 / 20. országos ülés

180 XX. ülés. Fö-RR. naplója. Januar 14-én. 1848. KK. és'RB izenete a kö­zös tehervi­selés tárgyá­ban. .adóra, mind a köz pénztárra nézve kívánom a közös teherviselés elvét kimondatni, s a részben is kívánom pártolni a KK. és Miket, t. i. hogy egy országos bizottmány küldessék ki a közös teher viselés elvének gya­­■ korlati alkalmazására, melly azon föltételeknek kidolgozásával megbizattassék, mellyeknek miképi kidolgozá­sától függend az elv gyakorlati alkalmaztatása, életbe léptetése, s általunk is elfogadtatása. És így részemről semmiképen nem osztozhatom az előttem szóló uraknak azon véleményében, mintha a ts KK. és RR. a házi adóban valami különös kedvencz eszmét látnának, és azt inkább pártolni kívánnák, mint sem az országos pénz­tárt ; mert mindkettőre kimondják a KK. és RR. a közös teherviselés elvének gyakorlati alkalmazását, és mind kettőre nézve országos választmány kiküldetését óhajtják. így tehát nem látom által, miként foghatják az előttem szólók a KK. és Rlire azon eszmét, mintha a házi adó nekik kedvencz eszméjük volna, s miután erre ok nincs, nem látom által, hogy azon méltóságos urak, kik már tegnap előtt is kinyilatkoztatták, miként a házi adót pártolni készek, miért nem fogadják el a KK. és RR. izenetét, és miért fogadták el azt, mit gróf Széchen Antal indítványozott; holott az általa javaslóit válaszizenetben annak épen ellenkezője foglaltatik. — Ö méltósága ma bővebben megmagyarázván indítványát, tapasztaltam, hogy mást nem mondott, mint mi­napi indítványában elő adott, és Írásban foglalva felolvasott; mert mi van azon indítványban ? — az: hogy a közös teherviselés elvét elfogadja; — ezt utánna a többi méltóságos urak is elfogadják, csak azon különbség­gel, hogy az indítványozó tisztelt gróf azt mondja: hogy a közös teherviselés elve alatt a házi adót, és átalá­­ban a közterheket nem érti; a többi mlgos urak pedig azt mondják: hogy ők a közös teherviselés elve alatt nem csak a háziadót, hanem a közpénztárt, és a hadi adót is értik, és elfogadják. Már tehát, hogy mikép sza­vazhatnak ezen méltóságos urak gróf Széchen Antal úrnak indítványára: nem foghatom meg, miután azon indítvány, nem elégedvén meg a közös teherviselés elvének kimondásával, egyenesen azt mondja, hogy a köz­pénztárt elfogadja, de a házi adót nem emliti, s a közös teherviselés elvét arra ki nem terjeszti, sőt világosan kimondja, hogy a házi adót el nem fogadja; s így azon mélt. urak, kik a házi adót is pártolják, nem fogha­tom meg, ismételve mondom, mikép álhattak gróf Széchen Antal indítványára, ha csak tisztán nem állana az előttem, hogy a méltgos úr a conferentiában a két pártot, melly különböző elvekkel bír, ugyan azon egy szerkezettel egyeztetni akarta. És igy azon nehéz szerep jutott a mélgos úrnak, melly a múlt alkalommal Bars megye tisztelt főispánjának, midőn a függetlenségről vala szó, s midőn dialectice megmutatta, hogy a fizetett egyének függetlennebbek, mint a nem fizetettek.— Azon szerep jutott mondom a mélgos gróf urnák, hogy két ellenkező véleményben lévő egyéneket mystificáljon. Ugyan is azon izeneti javaslatban az foglaltatik, hogy a házi adót elakarják fogadni, s az is, hogy a házi adót el nem akarják fogadni. Hogy mikép lehet ezt egyez­tetni , s egy szerkezetbe kimondani ? egy-átalában nem foghatom meg. Tisztelem én mindenkinek meggyőző«­­dését, ha azt világosan kimondja; annál fogva becsülöm Bácsmegye tisztelt főispánjának meggyőződését: mi­szerint a házi adót tisztán elfogadni nem akarja; de azon mélgos urakat, kik másokat mystificálni akarnak, hogy a közös teherviselés elvének kimondása által a házi adót is elfogadni akarják, és még is az indítványra szavaztak ; ennél fogva szándékok nincs azt elfogadni, — felszólítom, hogy nézeteiket tisztán jelentsék ki, s a válasz izenetben is mondják ki világosan: hogy a házi adót elvállalni nem akarják. Egyébiránt mi azon okokat illeti, mellyeket gróf Széchen Antal a közpénztárra nézve, s a háziadó ellen felhozott, t. i. hogy a házi adónak elfogadása függ attól, hogy mikép és milly arányban fognak járulni a közös teherviseléshez: ez áll a közpénz­tárra nézve is. Ha tehát csak arról akar biztos lenni, hogy a tettes KK. és RR. reá ne foghassák a méltóságos Fö-RRre, hogy t. i. elvben a közös teherviselést elfogadják, s a házi adó gyakorlati életbe léptetésének óhajtá­sát kimondják, mondják ki az izenet végén: hogy annak valódi életbe léptetését csak akkor fogják elfogadni, midőn a föltételekről lesz szó. — Indítványozza ezt a méltóságos úr, és akkor hozzá fogok járulni, s megvagyok győződve, hogy a tek. KK. és RR. is elfogják fogadni, de azon alakban , mint azt a méltóságos gróf indítvá­nyozta, olly mystificátiót látok, mellyhez senki— kinek az ügy szívén fekszik— hozzá nem járulhat. — Annál fogva röviden azt mondom: valamint a közös teherviselés elvét elfogadom, úgy annak gyakorlati alkalmazásá­ra nézve azon óhajtásomat kívánom a válaszizenetbe kimondatni, hogy mind a házi adóra, mind a közpénz­tárra nézve a közös teherviselés elvét alkalmaztatva, mind a kettőre nézve országos választmány kiküldessék , mellynek azonban utasítást adni nem akarok, hanem tág kört engedni, hogy a föltételeket és a kulcsot is ki­dolgozhassa úgy, hogy a magány érdékek, és alkotmányos biztosítékok is tekintetbe vétessenek; nyilvánítsuk ki tehát az izenet végén, hogy ezen föltételeknek, és biztosítékoknak miképi kidolgozásától, mi ezen közös te­herviselés elvének mind a házi-adó, mind a közpénztár tekintetében gyakorlati alkalmaztatását felfüggesztjük. Siskocics Jósef, cerőcze-megyei főispán: — Örömtől dagadó kebellel állok fel e szent helyen, — állok fel eszélyesség és igazság szülte szívemelő tárgyhoz szólandó, — s büszkén vallom magam azon aristocratia tag­jának, melly a kor igényeit és kivánatait jól felfogva, nem ragaszkodik olly kiváltságaihoz, mellyeknek szelle­me az idő kifejlettségéhez, és körülményeihez már nem alkalmazható, mi által nem csak a miveit világ tisz­teletét kivívja, de a honfiak érdeke egyesítésén munkálkodván, hazánkbani befolyását, súlyát biztosítja, sőt nagyobbítja; tanúsága ezen állításomnak a tettes KK. és RRnek előttem fekvő izenete, melly az 1723: 90. törvény czikekben fektetett közös teherviselési elvet már nem csak mint az a legutolsó országyüléskor az országos pénztár iránti izenetben történt, kimondani, hanem a házi adóra, s országos pénztárra nézve életbe léptetni kívánja. Illy alakban kerülvén a méltóságos Fö-RRhez a tek. KK. és RR. izenete , én azt pártolom; — pártolom pedig az általok kimondatni kivánt alap elvet, mellyet mint már felebb is emlitém, az 1723: 90. törv. czben kimondva látom; — pártolom azért is, mert a házi pénztárhozi járulását a nemesség­nek igazságosnak hiszem, nincs annak rovataiban (a katona élelmezési, szállásolási, fuvarozási veszteségeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom