1843-1844 Irományok • Röpívek az 1843-1844-ik évi országgyűléshez / [s.l.] / [s.n.] / [1843]
1843 / 12. szám
6 §. értelmében választandó elnök elóliilése alatt megtartani. 3. §. Minden időszaki tisztújitás ideje, és helye az illető megyében 30 nappal előbb közhírré tétessék. A’ tisztújítás rendes helye a’ megyei közgyűlések szék — helye. Ez érdemben részletes rendelkezés a' megyék helyhatósági köréhez tartozik. Ha a’ tisztújitás ideje 'törvényszerűn már köz hírré tétetvén, azt a’ főispán mégis megváltoztatna: ezt a Választmány vélekedése szerint — csak úgy tehesse érvényesen, — hahogy a' fenérdeklett három évi törvényes idő határ után legközelebb következő há. rom hónapon belül, más újabb időhatárt tűz ki. Különben ezen eset is azon tekintet alá fog. na esni, melly felebb — a’ tisztújitás meg nem tartását illetőleg — érdekeltetett. Ha pedig már össze is gyülekezett a’ törvényesen kihirdetett helyen, és időhatárban a’ megye közönsége, azon esetben a’ tisztújitás el nem halasztathatván, ha ezt a3 főispán bármi okból meg nem tartaná, a megye részéről választandó elnökség alatt tartassák meg; ennek választása módjáról és esetéről, ugy szinte azon okokról is, mellyek mégis a’ tisztújitás netaláni felfüggesztését vonhatnák magok után, a’ Választmány nézetei alább következnek. E’ nézetek alapjai a következő törvényjavaslatnak. 4. §. Ha valamelly tisztújitás ideje törvényszerűn meghatároztatván , és kihirdettetvén: ennek következtében a' választó közönség az illető helyre, és időben már egybegyült: a' tisztújitásnak, ha a' főispán meg nem jelennék is, a’ 2. §-ban megírt mód szerint is nyomban meg kell tartatni. A választásnak a’ kitűzött órában — minden késleltető beszédek, vagy tanácskozás mellőzésével, pontban el kell kezdetni, — Felfüggesztésre elégséges oknak egyedül az 53. §-ban meghatározott lázadás esete tekinthető. A" megyének minden tisztviselői, és fizetettjei, (conventionati) a' szolgák egyedülj kivételével, egyformán közhivatalnokai lévén a’ közönségnek: tisztújitások alkalmával mind. nyáját alább érdeklendő kijelelés után, a’ KK. és RR. által váiasztandónak véli a' Választmány. Azon gyakorlat tehát, mellynél lógva néhelyt a’ főispánok némelly hivatalokra egyenesen magok neveztek ki egyedeket, megszüntetendő lenne. Az orvosokat, sebészeket, és mérnököket mindazáltal azért, mert ezek a‘ szoros értelembcni tisztviselők közé nem is számíthatók, a‘ levéltárnokokat pedig, mixel hogy csak hosszas hivataloskodás adhat e’hivatalokban jártosságot, ’s mert ezen oily nagy felelőséggel járó hixatalbani gyakori xáltoztatás, az időnkint szaporodó levéltári irományoknak darabonkint pontos átadója, ‘s vevésével egybekötött nehézségek tekintetéből is, a’, közjóra csak károsan hatna: a’ 12 §-ban megirt rendes kijelelés után, hasonlólag a’ közönség által x álasztandóknak javasolja ugyan a’ Választmány, de ezeknek hivatalukhani biztosításuk a3 hivatal jól xezetésére különösen megkivántatván, ugy vélekedik, hog> kineveztetésiik után hivatalaikat, csupán per utján, s ítélet által xeszittsék el. Erről, s a' hixataltóli felfüggesztés eseteiről alább fog lenni emlékezet. Becsületbeli aljegyzőket, alügyviselőket, és esküdteket a’ Választmány xélekedése szerint a’ főispán tovább is nevezhetne ugyan, mindazáltal azok hatáskörét kiszabni általa, ban az illető megye közönségéhez tartozván, az esküdtekre nézxe annak törvény általi megállapítása is kivántatnék, hogy mivel a‘ nemesség biráját. általában^naga xálasztja, illy kinevezés biráskodhatása jogot még ne adjon; hanem, hogy a fóispamlag kinevezett becsületbeli esküdtek közül kik bíráskodhassanak? azok mindig tisztújitás alkalmával, a xálasztó közönség által választassanak meg. Illy becsületbeli hivataloknál a' teljeskoruság megkivánasa nem volna ugyan szükséges; de ellenben az, hogy minden tisztujitáskor ezen hivatalok is megszűnjenek, *s csak új kinevezés által legyenek elnyerhetők, okvetetlen megkixánla-
