1843-1844 Irományok • Röpívek az 1843-1844-ik évi országgyűléshez / [s.l.] / [s.n.] / [1843]
1843 / 12. szám
7 tik. A' meg) eileg meghatározott körön belül, minden egyes esetekben, a‘ becsületbeli tisztviselők alkalmazása, az illető hivatalbeli főnököt illesse. E’ vezér-eszmék foglalvák a’ következő törvényjavaslatban: 5. §. Minden megyei hivatalok minden tisztújitás alkalmával fóispáni, 's illetőleg választott elnökségi kijelelés után, egyedül az alább 27 §-ban meghatározott választás útján tölthetők be. A’ levéltárnokok, orvosok, sebészek , bábák és mérnökük ig) lett megválasztás után hivatalaikat csupán Ítélet által veszthetik el. Becsületbeli aljegyzőket, tiszti aliigyviselőket, és esküdteket a’ főispán a’ teljes korra való tekintet nélkül nevezhet. Ezek hatásköre kiszabása az illető megyék helyhatóságához tartozik. Csak olly becsületbeli esküdtek bíráskodása érvényes, kik erre tisztújitáskor rendesen megválasztattak. Becsületbeli tisztviselőknek — a’ megyeileg kiszabott hatáskörbeni — egyes esetekben alkalmazása, az illető hivatalbeli főnököt illeti. Tisztújitáskor ezen becsületbeli hivatalok is megszűnvén, új kinevezés nélkül nem futtathatok Minden ellenkező törvény, és gyakorlat megszüntetik. * • A’ törvényszéki táblabirákra nézve, miután ezeknek a1 megye közönsége általi vá.asztatását az 1613: 24 t. czikk. világosan rendeli; és ez sok helyen gyakorlatban is van, szintúgy, mint több helytt ellenkező szokás divatozik: erre nézve a' törvényhozás gondoskodása már csak az egyformaság tekintetéből is annál inkább megkivántatik, mivelhogy a’ közdolgok időnkinti szaporodása az állandó törvényszékeket már már halaszthatlanokká tévén , a’ törvényszéki rendes ülnökök is, meg annyi tisztviselőknek tekintendők. És épen ezen tekintetből a’ Választmány úgyr vélekedik, hogy a’ rendes fizetéssel ellátandó törvényszéki ülnökök a’ már eddig kinevezett, ’s ezután kinevezendő minden táblabirák egész sorábóli olly kijelelés (candidatio) után miilyen a’ tisztviselőkre nézve leead; azok pedig, kik napi díj (diurnum) mellett fognak időnkint ítélni, minden kijelelés nélkül választassanak. Hogy tehát a’főispánoknak azon joga, mellyet a’ táblabirák nevezésére nézve eddig gyakorlottak, fenmaradjon; de egyszersmind azok is, kik a’ megye többsége bizodalmát birják, a’ főispánok, ’s illetőleg elnökök által a’ táblabirák közé mulhatlan soroztassanak; ’s a’ törvényszéki ülnökök a’ megye által egyik tisztújitástól a’ másikig választatván, amaz alkotmányos elv is fentartassék, hogy a’ megyei nemesség biráit általában maga válassza: a’ következőket vélni a' Választmány törvényczikkbe foglalandóknak: 6. §. A’ főispány azon joga, hogy táblabírákat szabadon nevez, tovább is fenmarad. E’ mellett azokat, kiket a’ tisztújitás előtt a’ 13 ’s 14 §§. értelmében tartandó tanácskozmány (conferentia) kitűz, táblabiráknak tartozik ki' nevezni. Arra, hogy valaki táblabirónak főispányilag kineveztessék, vag)" a' tanácskozmány által kitüzessék, a’ polgári állapotra való minden tekintet nélkül, kitkit csupán érdem érdémesithet. 7. §. A’ törvényszéki ülnökök minden tisztújitás alkalmával a' tisztviselők választás» 2*
