1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 199. ülés
2 CXUIX. ülés naplója. Augustus 17-én 1»M. Sérelmek kivánalok : V. osztály. és hagyja, hogy a’ nem-polgár nemesek a’ katonai szállásadást — a’mint tetszik — akár megválthatják, akár természetesen viselhetik, ezen szavakban: „opinioni relinqui: mim nobiles non-cives ejusmodi onus redimere, vel in natura ferre velint?“ Erősíti ezen valóságos tényt ugyan Győr vármegyének 1756-ban a’ majorokban lakozó nemesek iránt tett hasonló folyamodása; itt ismét azt rendeli a1 k. kir. resolutio, hogy: „azon módon, mint a’ lakházaknál, ezek is a’ személyes katonai szállásolási terhet megválthatják:“ következőleg a’nemesek , kik egyszersmind polgárok nem voltak, ugyancsak mind a’ városi lakházaikra nézve, mind majorjaikra nézve is személyes katonai szállásolási tehertől felmentettek: „azonban ezt pénzzel megváltani kötelesek maradtak;“ ennek próbájául szolgálnak a’ hivatalos jelentések, mellyek szerint 1804. évtől 1807. évig öszvesen 1124 frt 36 krt fizettek katonai szállásbér vakságaid. Ezen gyakorlatban lévén a’város , midőn 1811-ben a’ városi határban levő Szabadhegyen lakó nemesek iránt a’ nemes megye uj panaszt emelt, — ime! a’ k. kir. rendelet mit mond: „Nobiles in diverticulo Szabadhegy fundos civiles possidentes, a paritate in suburbio Újváros habitantium, a personali inquarterisationis onere immunitandos esse,—eo cacteroquin suapte intellecto: quo d defixio summae relu itionalis in vicem personalis oneris quarterialis ex parte nobilium pendendae in civitatis ipsius activitate posita sit.“ Mind ezekből világos, hogy Győr városa a’nemesek lakházait folyton katonai szállásolással teljes joggal terhelte; de Győr vármegye is nem a’ szállásbér megváltása, hanem csak a’ személyes katonai szállásolás ellen tette panaszát; azonban az 1832-iki országgyűlés alkalmával sérelmet emelvén, itt már a’ szállásbér megváltásától is kérte a' nemességet törvény által felmentetni ; eddig mindig igazságos volt előtte, hogy a’ nemesek, polgári házaiktól, polgártársaikkal együtt, a’ közterheket viseljék, — mint ezt az 1635:21, 1647 : 78, 17Í5 : 77 országos törvények és az osztó igazság rendelik ; — ekkor azonban már Győr vármegyének más törvény, más igazság kellett volna! — Győr vármegyének , ki a’ törvényhozásban részt vesz, kinek az örök igazságot kezén tartani kellene! Már illy törvényhozó iránt mikép állhat fel a’ bizodalom? és csuda-e, ha a" szünetnélküli nyomást érző városok illy önkénytől elrémiilve irtóznak ?! Ezen 1832-iki sérelem ellen Győr városa szót emelvén, megmutatta, hogy ennek alapja nincs, és hogy nem a’ sérelmek sorába tartozandó; de a’ megye tekintetéből megtartatott; azonban már a’ főtáblánál a’ 342-ik országos ülésben egyenesen kimondatott: hogy e’ tárgy eldöntését a’ rendszeres biztossági munkálat körére kell utasítani, s hogy „az egyes városokat az abbeli gyakorlatban fentartani szükséges.“ Ez értelemben terjesztetett is fel ; és az erre következett 1840-iki k. kir. válasz igy szól: „Id, quod postulatum comitatus Ja úrin ensis, nobiles in gremio liberarum civitatum degentes ab onere praestandi in civilibus eorum domibus militi hospitii et a pendenda hoc titulo taxa quapiam immunes haberi desiderantis, adtinet: ita, postquam, signanter in respectu civitatis Ja úrin ensis ex informationibus via consilii locum tenentialis regii altissiino obtutui substratis eveniret, — nobiles ejates et neque hos omnes recentiori tempore onera cum antiquo legitimoque in urbe eadem usu connexa, non sine sensibiliori in dies civium ejatum agg ravio admodum praeexposito communitatis illius postulato, facto etiam a se amoliri contendere, — circa praevigcntem usum illum ab utrinque servandum per suam majestatem sacratissimam benigne provisum esse.“ Ez jött tehát az ország rendéihez, és ebben megállapodás történt; Győr vármegye is ezt további pertractatióra fen nem tartotta; és igy a’ Vili. osztály alá foglalt sérelmek közé nem is soroltatott, — az országos választmány is ezt a' sérelmek közül kihagyatni és az indítványok sorába tétetni javaslotta ; itt azonban a’ kerületi ülés elvetette, ’s most mégis itt felhozatik ; mert Győr vármegye a’ k. kir. válaszról értesittetvén, ennek meghagyatott a’ rendelet teljesítése; ’s mivel az idő óta, hogy Győr vármegye akadályt tett, a’ fizetést elhanyagoló számosabb nemeseknél már is 389 ft. 12 kr váltságdíj kimaradott, — a’ városhoz azon évi October 13-án azon rendelet érkezett: hogy' a’ kint levő 389 frt 12 kr tartozásra nézve a’ folyó adó behajtásában megtartani szokott szokáshoz képest kellő módon intézkedjék. Ennek következtében intézkedett is a’ nemes városi tanács; — tekintetes Győr vármegye pedig ezt akadályozni törekedvén, azonnal fiscalis actiót határozott a’ tanács ellen, melly azonban legfelsőbb helyről érkezett k. parancs által megsemmisittetett; miután pedig a’ városi tanács határozottan megírta a’ nemes megyének, hogy a’ katonai szállásolási váltságot és a’ mesterségüzési adót a’ kebelében lévő nemességtől meg fogja venni, ’s belátta a’ nemes megye, hogy ennek behajtásában nem szorul megyei támaszra, megkereső levele által a’ végrehajtást ideiglenesen felfüggeszteni, és igy az egyetértést, mellyet — fájdalom ! — Győr megye legkevesbbé tanúsított, ajánlani jónak találta. Azonban noha, önelismerése szerint, újabb folyamodásaira is czélját nem érte: mégis nem a’kebeles egyetértést, mellyet a’ kapott parancsolat folytában: „ut nobiles ad exigentiam abhinc factarum annis 1747. 14-ta martii dispositionum, aut ad supportanda actualitatis militiae onera, aut haec peractis, optione ejusdem relicta, redimenda inviet, — tanúsítani kellett volna, hanem a’ visszavonást tanúsítja. A’ mi illeti végre azon állítását Győr megyének, hogy a’ városokban lakozó nemességet tulajdon házaiban annyival kevesbbé lehet katonatartással, vagy szállópénzzeli megváltással terhelni , minthogy ezen terhet a’jobbágytelken lakozó nemesek is az 1832-iki törvény értelmében nem viselik: erre kénytelen vagyok azt felelni: hogy a’ nemesek a’ városokban polgári házaikat csak épen azon jogon bírják, minő joggal bírják azokat más polgártársaik, és azért ezen teljes
