1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 199. ülés
CXCIX. ülés naplója. Augustus 17-én J844. igazságot őseink belátván, a’ felebb jelesített törvényekben nyilván kimondották, hogy a’ városban lakozó sérelmek nemesek polgári házaiktól polgártársainkkal együtt a’ közterheket viselni tartoznak; ide vonatkozik az v'^tlh 1723 : 90 törvényczikk is, mondván: „cui bonum publicum commune est, onerum quoque publicorum supportationem suo modo communem esse debere;“ és épen ezen örök igazság eszméjéből mentek ki a’ t KK és RR jelen országgyűlésen, midőn a’ városban lakozó nemeseket minden közpolgári terheknek elviselésére köteleseknek lenni mondották ; nem is szolgálhat védelmére a’ hasonlatosságul felhozott jobbágyi telkeket bíró nemesek állása; mert a' felett, hogy az a’ jelen kifejlett véleménynyel meg nem egyez, és anomáliát foglal magában, még az a’ különbség is van , hogy Zsigmond király II. decretumának 10-ik czime értelmében a’ városi házak s fundusok adó és ezt követő terhek alatt lévén, — ezeket magának a’ fejedelemnek is felmenteni nem lehet; holott ellenben a’ jobbágytelkekre nézve őseink a’ contribuiióért garantiát nem vállalván, azt mondották: „Onus non inhaeret fundo.“ Mind ezek folytában világos lévén Győr megyének alaptalan kívánsága, azt a’ sérelmek sorából kihagyatni kérem. Győr megye körete Balogh Kornél: Győr városa érdemes követének terjedelmesebb előadásából azon szellem, melly a’ két hatóságok között e’ tárgyra nézve uralkodik, de nem kevesbbé az is elegendőkép kitetszik, hogy a’ fenforgó kérdés a’ közbejött k. leiratok által még végkép elhatározva nincsen, hogy az ekképen függőben tartott állapot szünteleni súrlódásokra, pedig veszedelmesebb kicsapongásokkal is járó súrlódásokra szolgáltat okot, — a' kerületi ülésben már bővebben előterjesztvén , e’ helyen ismételni nem kívánom; hanem e’ részben is a" tisztelt követ urnák előadására utalok, melly híven tükrözi azon ingerültséget, melly ellen a’ megyének szüntelen harczolnia kell; ’s ezek után csak abban összesitem alázatos kérésemet, hogy a' t. KK és RR küldőimnek ezen előterjesztését, valamint már ezelőtt, úgy most is sérelemkép újabban felterjeszteni, ’s annak már valahárai végképeni gyökeres orvoslását kieszközleni méltóztassanak. Az 57-ik pontra nézve: Esztergom megye követe Kruplanicz Simon: E’ pont alatt kénytelen vagyok sürgetni megyém kívánságát, hogy tudnillik az 1840: 2 törvényczikk értelméből eredett okszolgáltatásnak folytában jövendőben minden utasítások, mellyek a’ törvény kiegészítő részét teszik, a’ törvényhez fűggelékkép csatoltassanak, és szinte sanctio alá bocsáttassanak. Fejér megye követe Sárközy Kázmér: Miután az indítványok kinyomattak, és az előleges sérelmek kiszemeltettek: ezen indítványnak itt helyét nem látván a’ választmány, —de minthogy utasításom kötelességemmé teszi, hogy ezt magam is sürgessem: annálfogva, kötelességem szerint, Esztergom vármegye előadását én is pártolom. A’ 74-ik pontra : Arva megye követe Abaffy Arisztid: Kötelesnek érzem magamat utasításomnál fogva megyém ezen sérelme mellett felszólalni; mivel az árvái uradalomból a- kir. fiscust illető birtokrésznek az 1599:31, 1659: 71 és 1723: 3 és 103 törvényezikkek értelménél fogva ki kell hasittatni; ’s hogy ezen kihasitás eddig meg nem történt, az valóságos sérelem; ’s kérem a’ t. KKat és RRet, hogy ezen sérelem orvoslását eszközölni méltóztassanak. Soprony város követe Érti János: Csak későbben vettem észre, hogy a’ 68—ik pont, mellyben sz. kir. Soprony városa a’ sz. kir. városokban házakat biró nemesek által viselendő katonai szállás terhe iránt igazságos rendszabályt hozatni kíván, — azon indítványok közé soroztatott, mellyeket a" t. KK és RR ez úttal elmellőznek; mert olly fontosaknak nem tartják, hogy előleges tárgyalást igényelhetnének; de itta’ teherviselés közösségéről van szó; ez felette fontos tárgy, ’s ollyannak a’ t. KK és RR már ez országgyűlés alatt elismerték. Ide járul: hogy nem kívántatik ezen eszmének uj esetrei alkalmazása, hanem csak olly esetben, mellyben törvényeink már alkalmazzák, megerősítése; mert vannak számos törvényeink, mellyek világosan rendelik, hogy a’ sz. kir. városokban birtokos nemesek városi birtokaik után mind azon terheket viseljék, mellyeket polgártársaik viselnek; ellenben azon törvények, mellyek a’ nemeseket katonai szállásadástól felmentik, csak curiák-, kastélyokról (curiae, castella, arces) szólanak, — polgári házakról pedig sehol sem. Ezeknél fogva ismétlem Soprony városa kivánatát, s azt előlegesen tárgyaltatni kérem. A’ 78-ik pontra nézve : Mármaros megye követe báró Szlojka Imre: Valóban csudálkoznom kell, hogy ezen tárgy, mint küldőimnek kivánata, az országos választmány viszemlékezetét és figyelmét kikerülte, holott már az 1825-iki országgyűlésen a’ kivánatok sorozatában a’ 131. szám alatt felterjesztetett, az 1832- és 1839-iki országgyűlésen ismét, a’ többiekkel együtt, a’ kiadandó kegyelmes válaszra nézve szorgalmaztatott, és mégis jelenleg ezt a’ törvényhatósági útra tartozandónak javaslotta; a’ t. KK és RR pedig kerületi ülésükben ismét azon választmánynak, melly az utak, közlekedési eszközök, módok iránt ki van küldve, és jelenleg is működik, teendője köréhez utasították; — de, t. KK és RR ! ha azon okokon kívül, mellyekkel ezen tár gy az országos választmány előtt támogattatott, azt jegyzem meg: hogy ez nem is egyedül csak Mái marosnak érdekében áll, mert mi utat nyitván magunknak Gallicziába, onnét szükség esetében még többnyire olcsóbb kenyérrel elláttatunk, mint honunk szomszéd megyéiből, — de ha azt tekintem, hogy ez által honunkból roppant pénzmennyiség megyen ki, melly többé vissza nem kerül, és a mellynek különben is a szomsze megyékben ’s igy honunkban kellene maradni,— igy , ha tekintem továbbá, hogy Bihar bő és jo oiana,
