1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 274. ülés
CCLXXIY. ülés naplója. November !3-án 18M. Í91 kir. Felségének a’ mint Tisztclkedö beszédek. elkészíteni. Azoknak sorát nevelendik ezek, a’ mellyek törvénykönyvünkben ő cs. dicső nevét, úgy nemzetünk boldogságára irányzott atyai gondoskodását eddig is nyilván hirdették. Hódoló mély tisztelettel nyilvánítjuk tehát ö cs. kir. Felségének legkegyelmesebb fejedelmünknek szivbeli hálás köszönetünket, ’s erősödik bennünk a’ remény, hogy mivel édes hazánknak sorsát folyvást atyai szivén viseli közjólétünknek gyarapodása elébe biztosan tekinthetünk. De mi bennünk is felséges Urunkhoz királyunkhoz a' forró hála elolthatatlan a’ hűség, a’ hű ragaszkodás tántorithatlan lesz, nem is fog megfogyatkozni buzgóságunk, hogy ezeket minél kitünöbb bizonyságokkal tanúsítsuk. Méllóztassék cs. kir. főherczegséged kir. biztos ur! az országosan egybegyült Rendeknek ezen soha el nem enyésző érzeteiket ő cs. kir. Felségének megvinni, ’s cs. királyi kegyelmébe minket, ’s az országnak minden lakosait alázatosan ajánlani, (éljen.) Ezután a’ kir. biztos ő cs. kir. fensége, Nádor ö cs. kir. fensége és az ország zászlósai kíséretében éljen kiáltások között a’ teremet elhagyta. Kevés idomulva Nádor ő fensége és az ország nagyai visszatérvén a’ terembe Nádor ö cs. kir. fensége a’ tömött terem lelkesült és szűnni nem akaró zajos éljenzések között elnöki székét elfoglaló. Ezután — Nádori itétömester Széli Imre olvassa cs. kir. Felségének először magyar nyelven szerkesztett, ’s az országgyűlési iratok közt 600 szám alatt található k. kir. válaszát a’jelen országgyűlésen alkotott tör-Orsz. irat. vényezikkek megerősítése iránt az ahhoz csatolt törvényczikkekkel együtt, mellyek az országgyűlési ira-600*sz’ tok közt az 600 szám után ”/. alatt foglaltatnak. A’ törvényezikkek felolvasása után Nádor ő cs. kir. fensége következőleg nyilatkozott: 3Iéltóságos Főrendek és tekintetes Karok és Rendek! Midőn a’ most bevégzendö országgyűlés megnyittatott sok körülmények csoportúitok össze azon reményt gerjesztők: hogy azon tanácskozások és munkálkodások — mellyek itt hosszasb idő lefolyta alatt a’ hon jóléte előmozdítására tétettek — különféle törvények által létesítendő üdvös intézkedéseket fognak teremni. Hogy e’ bennünk fogamzott reménynél csekélyebb lön az eredmény, méltán fájlalnunk lehet. — Legyünk mindazonáltal a’ dolgok igazságos bírálói. Elértünk némellyeket, és valóban nem kis szerűeket, mellyek magok olly nagy fontosságúak, hogy a’ rá fordított idő és fáradalmakra méltóknak tekinthetők. Mert ha ugyan is ezek folytonos fejlődés nyomán erős gyökeret verhetnek, a’ hon lakosok közti szellemi egyesülésre, a’ nemzet elöhaladására, és ügyeinknek a’ kor kivánatihoz és a’ közjóhoz képesti elösegéllésére kitiinöleg hasznos szolgálatot teendőek. Mellyek, hogy valóban igy sikerüljenek, nagy mértékben a’ körökből már távozó mélt. Fő- és tek. Karok és Rendektől függ. Aliért is önöket hatályosan felszólítom: hogy törvényeink tábláihoz mostan járultak gyümölcseinek vigy ázó gonddali előteremtésére, mindenkép közremunkálni szíveskedjenek. — Egyébiránt a’ mélt. Fő- és tek. Karok és Rendek ez országgyűlésen is irántam bebizonyított bizalmat, hálás érzettel üdvözlöm, óhajtván: hogy önök is viszonos legbensőbbi hajlandóságomról bizonyosak legyenek. — (zajos és szűnni nem akaró éljenzések és kardesörgetések.) llerczeg prímás és estergomi érsek Kopácsg József: Nádor ő fenségét ekképen üdvözölte: Fenséges cs. kir. főherczeg, országunk Nádora! Az eredmények, mellyek felséges Urunknak királyunknak kegyelmes megerősítése után mármár életbelépendnek, a’ most bevégzett országyiilésnek hazafiui buzgó törekvését nyilván tanúsítják. Szemeink előtt vannak a’törvények és törvényes intézkedések, mellyek nemzeti nyelvünknek a’ felsőbb helyzetről, mellyre emelkedett gyorsabb terjedését a’ nemzet különbféle osztályainak szorosabb összeforrását, több közérdekeknek előmenetelét eszközölhetvén, a’ jelenkorra és jövendőre jótékony hatással leendhetnek. Azonban valamint más számos országgyűléseken az üdvös eredményeknek előidézését felséges fejedelmünknek kegyéssége után, ’s az országos Rendeknek fáradhatatlan munkálkodása mellett, íőképen cs kir fenségednek tulajdonítani, igazságos érzetünktől ösztönöztettünk, úgy a’ most bevégzetten is, hogy cs. kir. fenségednek édes hazánkhoz vonzó szeretete, annak boldogitására szentelt törekvése, mély bölcsességgel párosult igazgatása magokhoz mindenkor egyenlők maradtak, nyilván elismerjük ’s fönnen magasztaljuk. Újabb és igen hathatós okunk van tehát jelenleg is cs. kir. fenségednek legszivesb hálánkat mély tisztelettel bemutatni. Vegye cs. kir fenséged mint igaz érzésünk kiömlését, azon erős meggyőződésünk nyilvánítását, hogy inig a’ magyar honját, alkotmányát, önmagát szereti és tiszteli (reménylhetni pedig, hogy ezt tenni meg nem szűnik) mind addig cs. kir. fenséged is hálás emlékezetben élni és érdemlett magasztos emlékezetben fog lenni nála. Vezérelje az isteni gondviselés cs. kir. fenséged minden lépéseit, tartsa meg ép erőben a’ fels. királyi trónnak hosszas idő. E’ szivbeli óhajtással kísérjük cs. kir. fenségedet, ’s magunkat egysersmind magos kegyelmébe alázatosan ajánljuk, (éljen, éljen, éljen a’ Nádor!!! éljen) Kir. Személynök Szerencsy István következő beszédet tartott: Fenséges cs. kir. főherczeg Nádorispán ur, nagyméltóságu Főrendek, tekintetes Karok és Rendek!! Számra kevesen ugyan, de az emberiségnek és polgári társaságos létnek legérdekesebb viszonyai közül forogván, annál fontosabbak azon törvények, mellyek a’ most mindjárt szétoszlani kezdő országgyűlésen hozattak. Majd a’ vallást tárgyazzák legnagyobb kincsét az embernek. Kitündöklik az ebbeli törvényből a’ lelki szabadságnak és kölcsönösségnek azon elve, mellyet ő Felsége fejedelmi szava által ez országyülésen ismételve kimondott. Mégis hozandja ez óhajtott gyiilmölcsét, a’ keresztény vallásnak legszebb, legdicsőbb czélját és feladatát, a szeretetet, 123*
