1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 199. ülés
CXCIX. ORSZÁGOS ÜLÉS A’ TEK. KAROKNÁL ÉS RENDEKNÉL. Augustus 17-én 18M. délutáni 1 órakor. Tárgyi Az országos sérelmek és kivánatok V. osztályának folytatása.-Hír. személynöki itélömester liubay József olvassa az országos sérelmek és kivánatok V. osztá- Sérelmek és lyának 47-ik pontját. v^osztóíy Körmöczbánya város követe Freyseysen János: Városomnak az országos választmány által öszszeszedett sérelmek V. osztályában 47-ik szám alatt foglalt sérelmében észrevett redactionalis hibát kívánom illyképen megigazittatni , hogy t. i. ezen szavak : „a’ nevezett Berg mezőváros soha sem volt,“ — helyébe tétessék: „a’ nevezett aknászok soha sem voltak f mert Berg (Jánoskápolnája) nem mezőváros, hanem egyik a’ Körmöczbánya városához tartozó kilencz tanyák (villae) közül, és a’ hetivásár-szabadéklevél nem Berg tanyának, hanem a’ körmöczi urburariusoknak (bányapolgároknak) adatott II. József császár által, kiknek nevében a’ bányászok, vagy aknászok hamisan felkérték, és Berg tanyán bitorolják a’ város nagy kárával. Túró ez megye követe Ruttkay Károly: Figyelmemet elmellőzvén a’ 26-ik pont felolvasása, engedőmet kérek, hogy visszamenjek azon pontra. Podhragy helység némelly lakosai még 1776-ban, — igy tehát 80 esztendő előtt, — akkori földesurasággal olly ideigleni és minden évben felbontható szerződésre léptek, hogy a’ földesuraságnak évenkint bizonyos summa pénzt, melly az úrbéri tartozásokhoz alkalmazva volt, fizetni fognak, melly ideigleni szerződést az illető földesuraság az 1839. esztendő előtt szinte jóváhagyott ideiglenesen. Ezek után a’ mostani földesuraság, nem csak azon oknál fogva, hogy azon időben, midőn azon ideigleni és minden időben felbontható szerződés köttetett, a’ papirospénznek legkisebb nyoma sem volt, és a’ szerződés pengő pénzben megtörtént is, de azért is, hogy az 1840 : 7 törvényezikk világos rendelete minden úrbéri tartozásokat pengő pénzben lerovatni parancsol, — a’ szerződésben megállapított summát pengő pénzben követelte, melly követelést megyém helyben is hagyta; de a’ helytartótanács azt nem csak meg nem változtatta , de a’ jobbágyokat szerződésbeli tartozásaiknak váltóczédulábani fizetése gyakorlatában továbbá is meghagyta; az illető földesuraságot pedig, ha azt pengő pénzben követelné, tetemes költséggel a1 törvény rendes útjára igazitotta. Melly eljárásában a’ helytartótanácsnak küldőim világos törvénysértést találnak; és azért a’ t. KIvtól és RRtőI a’ sérelem orvoslásának eszközlését kérik; mert legnagyobb igazságtalanság lenne, midőn valamennyi földesuraság az úrbéri törvény tiszta rendelete szerint az úrbéri tartozásokat pengő pénzben kapja , hogy azokat épen ezen podhragyi uraság papirospénzben elfogadni kénytelenittessék. Ezen földesuraságnak nincsen szándéka illetlen fizetéssel jobbágyait terhelni; mert az nem követel egyebet, csak azt, hogy, mivel az úrbéri törvény behozatala után minden úrbéri fizetések pengőben történnek, a’ podhragyi lakosok is úrbéri tartozásaikat pengőben, annál is inkább , mert a1 szerződés is úgy történt, — fizetni tartozzanak. Olvastatik az 50-ik pont. Győr város követe Zánthó Mihály: Nemes Győr vármegye abban állítja fel sérelmét: hogy Győr városa a’ nemesek lakházait katonai teher alá vonni szándékozik’stb. Nagyon hibázik Győr vármegye; mert Győr városa nem szándékozik, hanem ezt tettleg teszi, és tette akkor is, minekelőtte sz. kir. várossá lett; mutatja ezt Győr megyének azon folyamodása , mellyet 1747-ben az iránt tett, hog^ Győr városa a" nemesek lakházaiban személyes katonai szállásolást teszen , ezen személyes katonai szállásolás bántotta épen Győr megyét, — és ez értelemben jött a’k. kir. resolutio, melly a’ nemesek kívánságára szabadon lilt. IS api. V. köt. 1