1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 199. ülés
12 CXCIX. ülés naplója. Augustus 17-én ISÍ'l. sérelmek és mondván 1-ső fejezetében , hogy az egyházi rend világi jószágokkal ne foglalatoskodjék, — eltiltotta, v.'osztály, hogy az egyházi rendbeliek jószágokat bírjanak ; ’s ezt még világosabban fejezi ki ugyanazon tridenti zsinat 25-ik ülésében , szinté az 1-ső fejezetben azt mondván : „Quapropter exemplum patrum nostrorum in concilio carthaginensi non solum jubet, ut episcopi modesta supellectili et mensa ac frugali victu contenti sint, — verum etiam in reliquo vitae genere ac tota ejus domo nihil appareat, quod a sancto hoc instituto sit alienum , quodve non simplicitatem , Dei zelum ac vanitatum contemtum praeseferat.“ A’ felhívott adatokból kitetszik, hogy az egyházi jószágok a’ régi időkben élénkebben támadtattak meg, mint jelenleg. Ennek bebizonyításául szabad legyen megemlíteni azt , hogy az 1421. esztendőben tartatott prágai synodusban bizonyos Payne Péter három napig folyvást támadta meg az egyházi rend hatalmát, uralkodási vágyát ’s a’ papi jószágokat; — ’s hogy már a’ régi időkben olly tűzzel támadtattak meg az egyházi jószágok , ez igen természetes volt; mert az akkori időben a’papok alattomos utakon, jelesen végintézetek ’s mindenféle ajánlások kicsikarása által, ollyannyira bővitették és szaporították az egyházi javakat, hogy I. Valentinján kénytelenitve érzé magát olly rendeletet kiadni, melly szerint az illyetén végintézetek és ajánlatok a’ confiscatiónak büntetése alatt szorosan eltiltattak. Mennyire szúrtak szemet a’ papi jószágok már a' régi világban, — kitetszik azon protestatióból, mellyet a’ német nemzet a’ constanczi concilium elébe beadott, mellynek lefordított szavai ezek: „Igen nagy fájdalmunkra kénytelenittetünk tapasztalni, hogy mintegy 50 esztendőktől fogva sok papok az ő római udvarukkal együtt, inkább telhetetlen fösvénységüket és uzsoráskodásukat keresik enyhíteni, mint a’ lelkeknek üdvössége körűi forgolódni, és olly sok aranyat gyűjtöttek rakásra, hogy az anyaszentegyház kincseivel nem csak atyjokfiait gazdagították, hanem a’ szegény hívek kebeléből kifacsart pénzzel még egész fejedelemségeket is vásároltanak.“ — Közönséges panasz volt tehát az már a’ regi időkben is, hogy a’ papok jószágokat bírnak, ’s azon óhajtás, hogy ezen jószágok jövedelmei a’ status közszükségeire fordittassanak, több ízben nyilváníttatott. Valamint ezen óhajtásnak napról napra tovább lett elterjedését, — úgy azt is, hogy az illyetén jószágok a’ papoktól elszedethettek , és valósággal az uralkodók által el is szedettek, bővebben bizonyítják Delaurier franczia írónak VI. Pius római pápa elébe terjesztett írásai, mellyek közt ez olvastatik: „Legkisebbé sem lehet helyteleníteni azt, midőn az uralkodók a' papságnak szorosabb határt adnak , minden világi javakat, gazdagságokat , mellyek olly ártalmasok a' lélek üdvösségének, minden további kérdés nélkül elszedik, maguk gondviselése alá veszik, ’s nekik abból mérsékletesb tartást rendelnek ; a’ papi tisztséggel úgy is ellenkeznek a’ gazdaságbeli gondok és a’ világi foglalatosságok, az ő hivataluk az által elmulasztatik, és valamelly bizonyos szükséghez képest való jövedelem nekiek és a’ közönségnek üdvösségesebb.“ Maga a’ római pápa, VI. Pius, elismerte azt, hogy hazánkban az egyházi javak nem a’ papok, hanem a’ status tulajdona, ’s hogy ezen jószágok az egyházi rendtől elvétethetnek, ’s a’ status szükségeinek fedezésére fordittathatnak,— ’s ezt a’ következő történet igazolja: II. József császár — a’ mint tudva van — a’ klastromokat megfogyasztotta , azoknak jövedelmeit a’status közszükségeire fordította, sőt a’derűst is reformálta; ezt pedig Pius pápa szemei előtt tette: mégis VI. Pius római pápa, a’ bécsi consistoriumban 1787. esztendei április 19-én tartatott beszédében József császárnak tetteit magasztalta, ’s a’ pápának ezen consistoriumbani nyilatkozását a’ királyi helytartótanács illy értelemben bocsátotta közhírré: „Sanctissimus pater hunc maximum cleri reformatorem a singulari in Deum devotione, pietate et religione, quam sartam incorruptamque in eo cognovit, non solum dilaudavit, sed Deum 0. M. se vehementer obsecraturum declaravit: ut, qui ad se tendentes non deserit , eundem in sancto proposito confirmet.“ E’ szerint tehát a’ római pápa nem csak azt ismerte el, hogy az egyházi jószágok a’ status tulajdonához tartoznak , 's hogy azok felett a’ status rendelkezhetik ; de sőt helyeselte is József császárnak azon rendelkezését, miszerint több rendbeli jószágok az egyházi rendbeliektől elvétettek, ’s a’ status közszükségeire fordittattak. Ezen adatok bőven bizonyítják tehát, hogy a’jószágok az egyház ’s a’ vallás fentartására épen nem szükségesek , sőt inkább az egyházi rend hivatásával ellenkeznek; — tanúsítják továbbá ezen adatok azt, hogy az egyházi jószágok mindig a’ status tulajdonának tekintettek,’s a’papoktól elvétetvén, közhasznú czélra fordittattak; — igazolják végtére ezen adatok azon törvénynek szükségét, miszerint a’papi jószágok az egyházi rendtől elvétetvén , a'papok illő készpénzbeli fizetéssel ellátandók, ezen jószágok jövedelmei a’ status közszükségeire fordítandók lennének. E’ törvénynek mentül elébb való életbe-léptetését kívánja és sürgeti 2-or az egyház érdeke ’s az igazság. — Kiki érdeméhez ’s munkájához képest vegye a’ jutalmat, — ez az igazságnak hatalmas és szent szava; azonban jelenleg igen aránytalanul vannak felosztva a' javak az egyházi rend egyes tagjai közt; némellyeknek igen sok, másoknak igen kevés jutott; az egyház érdeke és java pedig azt kívánná , hogy a’ papok jutalmazása fáradozásuk minemüségéhez s mennyiségéhez méretnék. Francziaországban szinte illy aránytalanság tapasztaltatván, a' status minden egyházi jószágokat az egyházi rendtől elszedett, ’s a’ papokat aránylagos készpénzbeli fizetéssel látta el; ’s most a" párizsi érsek, Frankhon főpapja, ki nyolez érsekre, 50 valóságos püspökre, 27,000 papra és 20 millió catholicus lakosokra ügyel, — esztendönkint csak 100,000 frankot, azaz 40,000 pengő forintot húz; ellenben a’ magyarországi főpapnak jószágai talán tízszer annyi jövedelmet hoznak be, holott itt a’catholicus népesség csak negyedrészét teszi a’ frankhoni catholicus népességnek. így továbbá a zágrábi káptalanban 28, a’ beszterczebányai káptalanban pedig csak 0 kanonok létezik ; s noha egy beszterczei kanonok napjában talán több kötelességet végez , mint egy zágrábi kanonok , mégis az egész beszterczei káptalannak majd-
