1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 199. ülés
8 CXC1X. ülés naplója* Augustus 17-én 1844. Sérelmek kivánatok: V. oszlály. és hogy ezen szükségek fedezéséről aggódni nálunk is a’ törvényhozásnak feladatává, ’s igy elkerülhetlen szükséggé vált, ezen szükségek fedezésére megkívántaié egy alaptőkéről jóeleve gondoskodni. Midőn tehát ezen alaptőkének miképi's honnani megszerezhetésére fordítanék figyelmünket: a’ statusgazdaság-tudománybani bővebb búvárkodás nélkül is, okvetlen fejlődik azon eszme, hogy ezen alaptőkéül, több országok példája szerint, az egyházi jószágok legczélszerfihben, legbiztosabhan ’s legártatlanabbul jeleltethetnének ki. Ismerem , igenis! jól ismerem e’ kérdésnek fontosságát, ’s azon ellenvetéseket, mellyekkel ezen kérdés megtámadtathatik , hogy ezen eszmének életbe-léptetése alig fog sikerülhetni a’jelen országgyűlésen ; de a’ törvényhozásnál nem azért vitattatnak meg mindig a’ tárgyak , hogy azokból azonnal készüljenek törvények ; hanem gyakran csak azért tárgyaltainak , hogy a’ törvényhozásnál megszületett eszmék otthon bővebben kifejlődvén , a’ későbbi törvényhozásnak törvény anyagául szolgálhassanak; mert a legjobb törvények csakugyan azok , mellyek a’ közvélemény legtisztább forrásából merittetnek. Hogy tehát jó törvények keletkezhessenek: szükséges, hogy a’ törvényhozó, minden egyes tárgyra nézve , előbb a’ közvéleményt készítse elő , ’s ez a’ tárgyakat kellőleg megvitatván, törvénybe-foglalás végett, annak idejében a törvényhozónak adja vissza; ’s minél nevezetesebb ’s minél lényegesebb a’ tárgy, annál szükségesebb, hogy az azon három stádiumokon vitessék keresztül, hol az eszme a’ törvényhozásnál megszületik , a’ közvélemény által neveltetik, ’s igy a’ törvényhozó által törvénybe foglaltatik; ’s azért a’ szőnyegre hozott tárgynak megvitatása nem meddő téreni működés ; mert ha annak eredménye nem is egy, azonnal hozandó törvény , legalább a’ közvéleménynek előkészítése , ’s minél előbb készül el a’ közvélemény , annál hamarabb ’s annál szerencsésebben születik meg az uj törvény; ennek pedig mentiilelőbbi életbe-léptetésére int az idő, intenek a’ hazának annyi szükségei, mellyek a’ közállomány mostani erejét felülhaladják , ’s melly szükségeket, ha a’magyar hazának jövendőjét biztosítani akarjuk, okvetlen kell fedezni; int végtére a’parancsoló szorultság , mellyen jóeleve kell segíteni ; mert ha ezen parancsoló szorultság elérte bizonyos fokozatát , akkor annak sem a’ törvény , sem a’ hatalom ellene nem állhat. ’S ime ! ezt maguk a’ kormányok is igen jól tudván , nem valami különös financiális számítás, nem valami bővebb diplomaticus tapintat ’s political tudomány kívántatik átlátni azt , hogy a’ kormány nálunk is az egyházi jószágokat már hoszasabb idő óta szemmel tartja. Elismert eszme tehát az: hogy hazánk közszükségein legczélszerűbben, legbiztosabban ’s legártatlanabbul lehetne ugyan segíteni , ha a’ papi jószágok az egyházi rendtől elvétetnének, ezeknek jövedelmeiből az egyházi rend készpénzbeli fizetéssel láttatnék el, — a’ mi pedig ezen jövedelmekből fenmaradna, az a’status közszükségeire fordittatnék. Hazánk szükségeit elősorolni nem szükséges; mert ezek úgyis igen ismeretesek,—valamint az is, hogy ezeknek fedezésére egy alaptőkéről kell gondoskodni. Itt csak az a’ főkérdés: van-e a’ statusnak joga az egyházi jószágok felett rendelkezni? Ezen kérdésre, meggyőződésem szerint, egyszerű a’ felelet, — az t. i. hogy: igenis! szabadon rendelkezhetik a’ status hazánkban, — tehát a' törvényhozás, a' papi jószágok felett; mert ezek a’ status tulajdonához tartoznak; ’s ezen állításomat 1-ör status-politicai, 2-or egyházi szempontból kívánom taglalni ’s bebizonyítani. — Az egyház vagy a’ közállománynyal van összekötve, vagy attól elkülönözve áll; az első esetben, melly hazánkban is létez, a’ status az egyházra befolyással van; a’ második esetben a’status az egyházról nem gondoskodik,’s ez maga magára van hagyva. A’ papság a’ statusban azon corporatio, mellyre az isteni szolgálatnak kezelése, a’szent „szokások“ gyakorlata ’s a’ vallásbani oktatás bízatott. Hol az egyház a’ közállománynyal van öszszekötve , ott a’ papok a’ status szolgái, és ezeknek, mint minden más statusszolgák , életmódjáról gondoskodni a’ status kötelességévé válik; miből álljon azonban ezen biztosítás, — készpénzbeli fizetésből-e, vagy jószágokból? az a’ status önkényétől, belátásától ’s a" körülményektől függ; mert ez a' közállománynak tagadhatlan joga , hogy kénye szerint rendelkezhetik a’ statusbeli tisztviselők jutalmazása körül; ’s igy történt , hogy Franczia- és Spanyolországban az egyházi javak status szükségeire fordittattak ; a' német birodalomban a’ mogunciai, treviri ’s több érsekségek és püspökségek jószágai helyett — mint a’ vestphaliai és lünevillei békekötések bizonyítják — készpénzbeli fizetések rendeltettek. Nem régen Schweizban a' klastromok vagyonából bejött 500,000 franknyi jövedelemnek fele az iskolák , fele pedig a’ szegények számára alapittatott, alaptőkévé jeleltetett ki. — A’ templariusok rendje 1311. esztendőben megszüntetvén, jószágaik secularizáltattak; ez történt a’ teutonicus ordónak jószágaival is Porosz, Lengyel és Német országokban; Schweizban 1526. esztendőben tartott országgyűlésen a’ statusadósságok fizetésére az egyházi javak jeleltettek ki: kétségkivüli dolog tehát az, hogy valamint más országokban, úgy honunkban is a’ papi jószágok a’ status tulajdonához tartoznak , mellyeknek haszonvétele készpénzbeli fizetés gyanánt adatott a’ clerusnak, ’s melly jószágokat a’ fentebbi elvek szerint a’ status, ha annak szükségét látja, ismét visszavehet, ’s a’ papság életmódjának biztosítása iránt, a’ körülményekhez képest, máskép rendelkezhetik , ’s jószágok helyett a‘ papoknak készpénzbeli fizetést jelelhet ki. Ezen rendelkezést pedig, tekintvén hazánk jelenlegi körülményeire , kívánja és sürgeti 1) a' papi jószágok eredeti czélja , 2) ezen jószágok természete, 3) a’ törvény és 4) a’ status érdeke. — 1) Mivolt ezen jószágok eredeti czélja ? Sz. István a’ keresztény vallást előmozdítani kívánván, a’ papok e’ részbeni fáradozásait, a’ pénz hiánya miatt kész pénzzel kellőleg nem jutalmazhatta, ’s azért készpénzbeli fizetés helyett fekvő jószágokat adott az egyházi rendnek olly czélból , hogy a’ pogány népet keresztény vallásra térítse meg. A’ pogány nép már századok óta a’ keresztény vallásra megtéríttetett; ’s igy a' feladásnak megfelelve lévén, igen következetes, hogy a’czél már eléretvén , az ehhez kötött ajánlatnak is meg kell szűnni. Egyébkint a pogány
