1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 101. ülés
1 Cl. ülés naplója. Februarius 14-én 1844. álljanak. Ha az evangelicusok azon oknál fogva tartják fen ínaguknak az igazgatási ’s felügyelési jogot iskoláikra nézve, mivel ezek általuk alapittattak, és láttatnak el a’szükségesekkel: ezen ok szintúgy áll a’ catholicusok mellett is, kiknek iskolái legtöbbnyire papi alapítványokból keletkeztek , sőt maga az iskolai közfundus is papi jószágokból, eltörlött kolostorok javaiból alakult össze. De ez magából a’ dolog természetéből is foly; mert nem volna-e a legnagyobb anomalia, ha a’ catholicusok iskoláira a’ felügyelési jog az egész városi közönségre kiterjesztetnék, hol minden vallásfelekezetnek , sőt még a’ nemkeresztények is — a' mennyiben polgárok — vokssal bírnának, az evangelicusok iskolái ellenben csupán ezeknek kormányzása alatt állanának? — Csak akkor lesz catholicusok és evangelicusok közt viszonyosság, ha mindeniknek saját felügyelési joga iskoláira nézve épségben fenhagyatik; vagy ha e’ tekintetben a’ protestáns iskolákra nézve is kivételes rendelkezés nem történik. Nem is lehet igazságosan a’ catbolicusoktól megtagadni azt, mit a’ protestánsok maguknak fentartanak; mert honunkban a’ catholicusoknak kevesebb jogaik, vagy privilégiumaik nem lehetnek, mint más vallásfelekezetűeknek. — A’ mondottakból egyébiránt nem azt akarom kihozni, hogy a’ felügyelési jog a’ felségtől elvétessék, sőt kívánnám , hogy a’fentebb idézett törvények értelmében arról itt is emlékezet legyen; de attól jót nem várok: hogy a’ catholicusok iskolái más kézbe kerüljenek, minta’ catholicusok kezébe. Láttuk más országok példájából, hol a’kormány a’ vallási és egyházi dolgokbani igazgatást ’s az iskolák rendezését egészen magához húzta, a'catholicusok kizárásával ; különösen pedig a’ catholicus papság befolyását még az elemi és népnevelési oktatásban is gátolta, — 's a' következés mi volt? — reactio! — és a’ catholicusok ki tudták vívni szabadságukat; mert vannak olly sajátságok, olly jogok, mellyeket hiába ruházunk másokra, minthogy tulajdon súlyuknál fogva eredetükhöz visszahúzódnak. — Ez vala tehát a’ 282. §-ra alázatos véleményem. Elnök: Én az egészre nézve kívánom észrevételeimet megtenni. — Ez az osztály — a’ közoktatás tárgya — szorosan a' városi szerkezethez nem tartozik, hanem ismét egy azon kedvencz tárgyak közül, melylyeket a’ t. KK. és RR. ezen munkálatba — melly némi tekintetben mintegy mustralapul szolgál— szőni kívánnak. —- Itt ugyan nem a' nevelésről közönségesen, hanem annak— kivált az országnak mostani helyezetében — igen nevezetes ágáról , az úgynevezett real-, nép- és kereskedői iskolákról van a' szó. Közszempontból véve a' nevelés tárgyát, méltóztatnak tudni a' t. HR, hogy arra a’ törvényhozások mindenütt milly nagy figyelmet fordítanak, ’s hogy annak meghatározása: valljon szabad legyen-e a’ nevelés, — vagy egy magasabb centrális institutio által kormányoztassék ? — és más sok illyen kérdések olly országokat is, hol ezen tárgy már tökéletesen ki van fejtve, komolyan foglalatoskodfatnak. E' részben elég legyen Francziaországot említeni, *s a’ mostani időpontra hivatkozni e’ tekintetben , hol a’ központosító universitas és a’ szabad oktatás elve között a’ kérdés épen most van a’ legerősebb vitatásban. — Itt tehát, t. RR! mellesleg ezen nagy fontosságú dolgot elintézni nem lehet; ezen iskolák nem kizárólag a’ városnak iskolái ; egy real-, egy kereskedői iskolában nem csak a' polgárok, hanem a' vidékiek gyermekei is neveltetnek: a' városokat tehát az illyen iskolákra való felvigyázás kizárólagosan nem illetheti. Ezen közszempontból menve ki, — tökéletes igazsága van az előttem szólott urnák minden tekintetben ; a’ feliigyelés az iskolákra nézve ö felsége királyi főfeliigyelési jogához tartozik, ’s hogy ez minden országokban, ’s ott is, hol a' nevelés egyenesen a" törvényhozás tárgya , — legalább annyiban , a’ mennyiben a’ fejedelem mindenütt a’ törvényhozásnak kiegészítő része, a’ végrehajtó hatalom pedig kizáró tulajdona, — a' fejedelmet illeti, arról semmi kétség nincs. — Nem akarok hoszasan beléereszkedni az 1791: 20 t. ez. vizsgálatába, a'szerint az ágostai és helvetiai vallást követők ö felségének feliigyelését is fentartották, és az most is gyakoroltatik. — Ennélfogva, ha valahol, itt vagyok bátor javaslani a‘ t. KKnak és RRnek , hogy ez az egész osztály maradjon ki; tessék erről majd ex professo annak idejében végezni; még most a’ törvényhatóságok egyenes befolyással az iskolákrai felügyelésbe nem lehetnek. Nehogy további discussióba ereszkedjem, — javaslatom az: hogy a’ t. KK. és RR, annyival is inkább, minthogy a’nevelés tárgya már készen is van,— melly a’ t. KKat és RRet foglalatoskodtatni fogja, -— méltóztassanak ezt elhalasztani. Pest megye követe Szentkirályi Móricz: Én ő excellentiájának előadását és káptalani követ urnák előterjesztését nem veszem azon értelemben, mintha ők azt akarták volna állítani, hogy a' nevelés felügyelésére kizárólagos joga ö felségének legyen , ’s ahhoz szólani a’ nemzetnek ne lehessen, és mellyet ő felsége mással nem oszt meg. E' tekintetből azon előadásokat czáfolni nem akarom; mert az által, hogy a' t. KK. és RR. nevelési törvényt hoznak, és hogy ö excellentiája ezen törvényre hivatkozik, ezen állítása már magában meglenne czáfolva: ezen értelemben tehát nem veszem, hanem csak abban: hogy ő excellentiája ő felségének és a’kormánynak felügyelési jogát ezen§-ban veszélyeztetve lenni látja. Ha itt világosan ki lenne mondva, hogy a’ kormánynak a’ nevelésbe semmi belészólója nincs: akkor elhiszem, hogy lehetne alapja azon aggodalomnak, mellyet itt ő excellentiája részéről előterjesztetni hallottam; de azon §-ban sehol kimondva nincs: hogy ő felségének felügyelési joga ne volna, sőt inkább a’ 285. §-ban világosan ki van téve az, a' mit ő excellentiája mondatni kíván ; mert itt az van: ^kötelessége ezen hatóságnak felvigyázni, hogy a’ népiskolákban a’ közoktatás a’ fenálló köztörvény és rendszabály szerint eszközöltessék f — máiba rendszabályok szerint kell a' nevelést eszközölni , és a’ választmánynak kötelessége erre felügyelni: természetes , hogy azon rendszabályokat a’ kormányszékek adván ki, azoknak feliigyelése bőven ki van mondva. Egyébiránt az, a’ mi e’ §-ban rendeltetik , most is szokásban van; azt nem tudom , hogy Pest városában választmány-formában van-e feliigyelés, vagy nincs? de hogy iskolákra felügyelő director van,
