1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 101. ülés
Cl. ülés naplója. Februarius 14-én 1844. azt tudom. És hogyan is ügyelhetne fel a' kormány az iskolákra máskép, mint municipalis tisztviselők által? Kir. városok • r • rendezése, municipiumok által kell neki felügyelteim, ’s magának referáltatni, különben mindenütt különös commissariusokat kellene tartania. Ha a’ kormány meg nem elégszik azzal, mit a’ municipium referál: hatalmában áll másokat is megkérdezni; de az bizonyos , t. KK. és RR ! hogy legtermészetesebb feliigyelés az , mellyet maga a’ municipium gyakorol, nem annyira a nevelési rendszerre magára, mint azokra nézve, kik oda tartoznak ; mert a’ inunicipiumban vannak az apák, kiknek leginkább szívükön fekszik gyermekeiknek jó neveltetése, ’s a’ kik következésképen a’ legszorgalmatosabban is fognak felügyelni, hogy a’ nevelési rendszerben ollyasmi ne történjék , mi az okos neveléssel meg nem egyezik. Továbbá ha az iskolákban valami pótlás kivántatnék , ha az iskolai szükségek fedezése fordul elő, ismét csak a' municipiumnak kell pénzzel elöállani : illő és természetes tehát, hogy azon iskolákra , mellyekben gyermekei neveltetnek , ’s méllyé— két saját költségén tart fen , befolyása is legyen. Röviden ismételve azt tartom, hogy ezekben a’ §§-ban, mellyek a' közoktatási osztályról szólanak , a' kormánynak felügyelési joga ellen semmi sincs mondva, sőt a’ mennyiben a’ 285. §-ban a’ rendszabályok emlittetnek, a' felügyelési jog igen bőven ki van téve; más részről azt tartom , hogy a’ felügyelés czélirányosan senki más mint a’ municipium által nem gyakoroltathatik , hogy tehát ezek megmaradhatnak. Inkább majd ha azon törvényt veszszük tanácskozás alá, mellyet a’ t. KK. és RR. már kidolgoztak, és a’mellyet ö excellentiája már megemlített, — ott lehet részletesen rendelkezni mind azokról, inik módosítást kívánnak , ’s akkor lehet hozzá bőven szólani; de itt az általánosságokhoz semmit sem lehet mondani, mint azt , hogy a’ szerkezet maradjon meg. Elnök: >íem akarok ezen kérdésbe mélyen beereszkedni, csak azt jegyzem meg előre, hogy igaz ugyan, hogy a’ felügyelési jog benne van a' 285. § ezen kifejezésében: „rendszabályok szerint“, — de hogy ezen rendszabályokat ő felségéhez felterjeszteni kellene, nem látom kimondva az V. részben, — hol előszámláltatnak mind azon esetek, mellyekben helybenhagyás nélkül határozatot hozni nem lehet. — Az eddigi törvényes szokás szerint ő felségének felügyelése e’ tekintetben mindig megvolt; de én most erről nem szólok, — javaslatom oda megy, hogy majd akkor legyen erről a’ szó , mikor az egész nevelési rendszerről készült munkálat vétetik majd tanácskozás alá. Hogy az iskolai felvigyázás kiket illessen, és mennyire terjedjen a’ kormány, mennyire a' municipium befolyása, — az a’ legbölcsebb tanítók közt máig sincs elhatározva , és a' t. KKnak és RRnek figyelmét is majd csak a" nevelési munkálatban fogja közelebbről magára fordítani. — Utolsó javaslatom oda megy, hogy minden esetre ez ide nem tartozik; mert ezek a' real-, kereskedői iskolákban a" városokban létezők gyermekei kisebb részét teszik a’ tanulóknak, mint a’ vidékiek ; továbbá sokszor azon költség is , mellyen az iskolák felállittatnak , nem a’ város fundusából jő , sőt most egész közfundusokat akarunk készíteni reál-iskolák felállítására. Mind ezeknél fogva sokkal jobbnak találom ezen dolognak elintézését oda halasztani, hová az tartozik. L’gocsa megye követe Szenlpály László: Küldőim a’ „reális“ szó helyett ezt a’ szót „elemi“ kívánják tétetni. — A’ mi a’ tárgyat magát illeti: én ezen szerkezetnek inegolvasásakor azt láttam , hogy legkisebbé sincs a’ városi választmányra bízva az iskoláknak elrendezése, hanem csak a’ felügyelés van kötelességévé téve. A’ mi azt illeti, hogy ez által ő felsége a’ felügyelésből ki lenne zárva: erre azt mondom , hogy nincs; mert itten törvényre nézve megmarad a’ felső felügyelési jog, annyival inkább, mert ott , hol a’ felső felügyelési befolyást nem akarja e’ tábla, — nyilván kimondja azt, hogy: „felső befolyás nélkül“; hol pedig világos kitétel erre nézve nincs, ott megmarad a’ felső felügyelés. De tovább menve azt látom, hogy a’ felső felügyelési jog az 1790: 26 t. czikkbe is belé van téve, a' hol általánosan kimondatik. (Felolvassa a’ törvényt.) Azt tartom hát, hogy ezen törvény tisztán kiteszi azon reciprocitást, mellyet a’nagyváradi káptalan követe felhozott, és a’ felső felügyelési jogot is megállapítja. Ennélfogva a’ szerkezetet kívánom megtartatni. Esztergom megye követe Kruplanicz Simon: Én a’ közoktatásra és köznevelésre ő felsége királyi hatalmának köréről nem akarok ez úttal bővebben értekezni, sem arról szólani: micsoda jogaik és kötelességeik vannak a’ szülőknek gyermekeik nevelése és oktatása elrendelésére a' természettől adva? — Csupán ezen itt megérintett tárgyra most oda megy vélekedésem: hogy a’ d) alatti közoktatási osztály ezen városrendezési munkálatból egészen kimaradjon, főkép azon oknál fogva, mert a" nevelésről és oktatásról a1 törvényhozás különösen szándékozik intézkedni, és e’ részrőli kerületi választmányi munkálat már valósággal el is készült. Mellékesen intézkedni egy illy fontos és közérdekű tárgy fölött, és azt más eszmékkel összekeverni — nem látom czélszerűnek; mert „pluribus intentus minor est ad singula sensus.“ Borsod megye követe Palóczy László: Úgy hiszem, megszűnhet minden aggodalom az által, mellyet több követek előadtak ; mert a’ legfőbb felügyelési jogot, ezen jus majestaticumot, mellyet nem csak a’ városokra, hanem minden dolgokra nézve senki kétségbe nem von, — ő felsége továbbá is gyakorolni fogja, ’s gyakorolja azt ö felsége nem csak úgy, mint a’ felolvasott törvényben van, hanem gyakorolja valósággal is ; még a' protestáns iskolák is megismerik azon jogát ő felségének ; mert minden studium lite— rariumra nézve és examenek eredményéről a' helytartótanács utján évenkint felterjesztés tétetik, — és ha észrevétele van , tudtára adja a’superintendentiának, 's az vagy elfogadtatik , vagy iránta felírás tétetik. Ez igy volt mindig, s ezután is úgy lesz. — Mi ezen §-ban van, hogy a’ protestánsok iskoláira nézve az 1791 : 26 t. ez. 5. §-a épségben tartatik, — ezen kivételt csak azon municipalis törvényhatóságokra nézve értem, mellyekben az evangelicusok közös költségén van az iskola felállítva, és mellynek épségébeni fen- RR. Napi. III. köt. *
