1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 101. ülés
■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■i $ Cl. ülés naplója. Februarius 14-én 1844. Kir. városok tanultainak , mit valami Alvari nevezetű jesuita csinált egykor, — 's hányféleképen kell a’ szegény gyerrendezese. meknek azon haszontalan verseket tanulni! — elsőben megtanulják azoknak deák magyarázatát, azután magyar magyarázatát. — Már ha a" kormány a’ mostani felügyelési rendszerrel többre menni nem tud, akkor természetes következés, hogy associálni kell a’ nevelést a’ municipalis élettel. — A’ káptalanbeli követ urak félnek attól , hogy a’ clerus kirekesztetik a: nevelésből, és azt kívánják , hogy arra befolyhassanak ; de méltóztassanak megolvasni, mi van itt a' 284. §-ban? — itt ázván: hogy törvényhatóságilag ügyel fel a’ város, azaz: azt a’ felügyelést, mellyel a’ kormány az iskolák fölött van, mint alárendezett törvényhatóság fogja gyakorolni. Már hogy az egyházi rend a' törvényhatóságnak nem tagja , azt maga is elismeri: következésképen midőn olly felügyelésröl van szó, mellyet a’ város törvényhatóságilag gyakorol, akkor az egyházi rendet belékeverni nem lehet, — és ez olly világos , hogy tovább bizonyítgatni nem is szükséges. — A’ mi a’ nevelési törvényben van , az úgynevezett „Schulvorstand“, — annak tagja lesz az egyháza rend, hanem törvényhatóságilag akkor sem fogja a’ felügyelést gyakorolni, és a’ választmány a’ közgyűlésnek, ez pedig a’ consiliumnak fog referálni. — A’ mi itt mondatik, szükségesnek tartom, hogy itt maradjon; mert különben az iskolákkal sokra nem mehetünk; és az lenne belőle , ha itt ez meg nem emlittetik, — hogy t. i. a’város törvényhatóságilag az iskolákra felügyel, — hogy minden belészólási jog megtagadtatnék tőle; pedig azt tartom, hogy ez nem jó s nem igazságos volna. — Szükségesnek látom , hogy a' kormány gyakorolja a’ felügyelést, de bizonyos dolgokban a’ törvényhatóságokat kérdezze meg , a’ mellyekben ezek jobb felvilágosítást adhatnak , mint más ; ekkor reményiem , hogy a1 városi hatóságok az iskolák eddigi állapotának javítására sok segedelemmel fognak lenni; ha ellenben a’ dolog igy marad, mint most van , akkor tovább nem mehetünk, mint most vagyunk: t. i. a’ felügyelés elégséges soha nem lehet; mert annak szakadatlanul kell tartani; különben legjobb törvényes intézkedéseink füstbe mennek, — ezt legalább a’ tapasztalás bizonyítja: kívánom tehát, hogy megmaradjon a’ szerkezet, a’ mint van. Elnök: A’ mi azt illeti, hogy több van oda beléhozva, mi ide nem tartozik: arra nézve most is azt mondom, hogy igaz ; hogyha az ember előtt csak egy bizonyos tárgy van , sokkal előbb elvégzi, mint ha ollyanokkal keveri össze , mellyek hozzá nem tartoznak. Mi a’ nevelés tárgyát illeti: erre nézve én bő tapasztalásból beszélhetek , mert az egész ország fiatalsága keresztülmegy kezemen; és megvallom, hogy sem azon intézetek, mellyek a" papság befolyása és legfelsőbb felügyelés alatt vannak , sem azok, mellyek maguk a’ protestánsok által kormányoztatnak, mustraiskoláknak nem szolgálhatnak, — ’s mind ezeket máskép kell elrendezni. Mustraiskoláknak Európában a' németországi iskolákat hozhatni fel; de azokat nem a’ felügyelés teszi olly kitűnőkké; — meglehet, áll ez a' kisebb iskolákra, de a’ felső iskolákra az universitásokra nézve nem. A’ systema az, a’ tanítás systemája, mellyé az elsőség, ’s a' német universitásoknál a belső elrendezés, de nem a’ felvigyázás teszi azok kitűnő elsőbbségét. Tudva vannak azon kellékek, mellyek mellett az universitások Németországban a’ többi országok iskolái fölé emelkedtek. — Méltóztassanak e’ tekintetben inkább a’ tanításnak józan szabadságát behozni; ez bizonyosan többet fog érni, mint az illyen felügyelések. — Végre a’ mit már javaslottam a’ t. KKnak és RRnek, újra ismétlem: hogy mind ezeket legalkalmatosabban lehet felvenni ott, hol az egészet tárgyalni fogjuk. Borsod megye követe Palóczy László: Csak arra kérem a’ főtisztelendö urakat minden tisztelettel és minden ingerültség nélkül, hogy ne méltóztassanak mindig azzal az argumentummal élni, hogy ez eddig is úgy volt, ’s hogy tovább is úgy maradjon. A’ tapasztalás megtanított bennünket, hogy ez igy nem maradhat. Hogy a’ nevelésnek vallásossági elven kell alapulni, azt én is tudom , ’s én is hiszem, hogy „az isten félelme minden bölcseségnek kezdete“; hanem azt is gondolom, hogy nem elég a’ gyermeket megismertetni az Isten ideájával , mellyet — mint véges elméjű porszemhalandó — úgysem tud nagy korában is tökéletesen felfogni, ’s mindig elég , ha az istenséget földre borulva imádja a’ szép természetben; olylyanokat pedig, miket a’ gyermek gyenge korában meg nem tud fogni, nem kell fejébe verni, hanem a’ tiszta vallásnak üdvösséges elveit kell szivébe csepegtetni, ’s nem kell azon igyekezni, hogy belőle holmi apró theologuskát fabrikálgassunk ; mert utoljára elkábul belé. — Most örökké csak tíz parancsolatra, credóra , egy rakás imádságra ’s catechismusra tanítják a" gyermekeket; pedig ezeket azonnal, a' mint kibocsátják őket az iskola küszöbén , végkép elfelejtik , ’s a’ mikor elmennek hazulról a’ tanyára, nem tudnak semmit, — sem igaz religiót, sem írást, sem olvasást. — Én tudok egy népes mezővárost megyémben , mellynek mind catholicusok lakosai, a’ hol királyi költségen van iskola, a" mellyben három professor tartatik , de 100 növendék közül egy alig tud írni és olvasni: tehát hogy van ez ? — Mondjanak le a főtisztelendő urak a’ nevelésről, mellyhez nem értenek: annyival inkább, mert a’ laicusok is hozzá tudnak már szólni a’ nevelés dolgához. De kiket is érdekel jobban a’ nevelés , mint a’ szüléket? talán a fötisztelendő urakat, kik maguk nem atyák, és igy nem is ismerik az atyai indulatokat? — Kétségén kiviil a szüléknek jobban szivükön fekszik, hogy miképen taníttassanak és neveltessenek magzataik, mert a természet kötötte ezeket sziveikhez: nem lehet hát a’ szüléket kizárni abból, hogy az iskolai nevelés dolgába maguk is belé ne szóljanak , vagy hogy gyermekeiket roszul nevelni engedjék. A’ király iránt hűséges alattvalókat , a’ hazának pedig jó polgárokat kell adni a" jó nevelés által; ez pedig csak úgy érethetik el, ha nem a’ theologiában, hanem az erkölcsiségben, a’ természet ismeretében , s felfogásukhoz képest a’ világi közéletben használható tudományokban neveltetjük őket; ezt pedig eddig az iskolákban nem tanulták jnég, és erre nézve eddig igen rósz állapotban vagyunk. — Maradjon hát a' szerkezet! hiszen ez úgysem
