1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 101. ülés
Cl. ülés naplója. Februarius 14-én 1844. 9 törvény addig, mig felséges urunk alá nem írja , s majd ha megtudjuk resolutiójából ő felségének akara- Kir. városok tát: akkor szóljunk bővebben a’ dologhoz, ’s akkor vagy összeegyesülünk királyunk akaratával, vagy egyren(le^se' vagy más módon felvilágosítván szándokunk tisztaságáról ö felségét, — eligazítjuk a’ dolgot. Pozsonyi káptalan körete Jekelfalussy Vincze: Mit akarnak e" tárgyban a’ t. KK. és HR, nem tudom bizonyosan; de bármit fognak ezen itteni d) betű alatt foglalt egynéhány § iránt határozni, az mégsem lesz alapja a’ nem sokára meghatározandó népnevelési tárgynak; mivel azonban már itten is szőnyegre került a’ dolog , kénytelen vagyok iránta nyilatkozni. — Itt most elvről van szó , és nem factumról, nem arról, hogyan áll ez, vagy amaz iskola? mellyik vallásnak, milly iskolája volna? ’sth. , hanem arról, hogy micsoda elvet alapítsunk meg az iskolákra nézve általánosan? — Mire nézve megvallom , hogy felszólítva találom magamat Pest követe által, midőn azt magyarázgatá , hogy ezen dolog, csak törvényhatósági szemponthói véve is , méltán zárja ki köréből a’ papot, — ’s ez az, min én megnyugodni nem tudok ; mert azt vélem , hogy midőn a’ t. RR. a’ városokat elrendezni czélba vették , bizonyosan ezen városi hatóságokat a' megyék hatóságához akarták assimilálni, ez volt felfogásom szerint a1 vezérfonal az egész munkában; már pedig ha assimilálni akarjuk a’ városi hatóságokat a’ megyékkel: mondják meg nekem a’ t. RR , törvényhatósági szempontból véve a’ dolgot, hogy lehet kizárni a’ cathol. clerus hierarchiáját az iskolai iigyekbei befolyástól? — ez az, min meg nem nyughatom, midőn látom, hogy a’ városi hatóságból, mellyet a" megyei hatósághoz assimilálni akarunk, a'clerus minden tekintetben kizáratik. Méltóztassanak tekintetbe venni, hogy akármi választmányt vagy comitét rendel a’ megye, a’ clerus annak szokás szerint tagja ; akármicsoda publico-politicus és administrationalis kérdések fordulnak elő a’ vármegyéken, a’ clerus belé szól ; a1 városoknál pedig, mivel a’ pap képviselő nem lehet, a’ közgyűléseken is semmi kérdésbe bele nem szólhat; — azért, mert pap; sem a’ törvényhatóságtól kiküldendő comitéknek vagy választmányoknak tagja nem lehet, — azért, mert pap ; és igy a1 czélba vett városi comité is, melly iskolákra felügyelni fog, pap nélkül maradand, miután a’ pap sem magistratualis, sem képviselő, sem jegyző nem leend; mi ez? hova vezetne ez? — Pedig ellenben méltóztassanak csak tekintetbe venni: akármelly kereskedési, akármelly műipari intézkedés induljon meg egy városban , a’ clerusnak, mint hű polgárnak részvéte mindig megkerestetik és felszólittatik a’ közbenjárásra; hogy férhet ez meg az igazsággal? — meg nem foghatom. Azon kérdésre, hogy kinek van több köze a’ gyermekek neveléséhez, mint a1 szüléknek? azt felelem: hogy midőn az iskolában látok gyermekeket, kiket oktatni kell , látok oktatókat is, kiknek kötelességök oktatni ; és valamint szívén fekszik a’ becsületes atyának gyermeke nevelése , úgy a’ becsületes oktatónak is szívén fekszik a’ nevelés. Fejtsük meg a’ dolgot: ha az oktatónak ’s az egyházi elöljárónak hanyagsága oka a’ nevelés hátramaradásának, szent kötelességök a’ gyermek szüléinek felszólalni; ellenben, ha a’ nevelés hiánya a’szülék gondatlanságából ered, minden esetre a’ tanító tartozik felszólalni;’s igy, mind ezeket tekintve, miután a’ nagyváradi káptalan érdemdús követe saját indokait szívem mélyéből merítette, magam is vele szavazok, és ezen §-t innen — hova nem is tartozik — kihagyatni akarom. Mármaros megye követe báró Sztojka Imre: Valamint az evangelicusoknak az 1790: 20 t.cz. megengedi azt, hogy öniskolájok és nevelésük tárgyában önmaguk rendelkezhetnek ugyan, mindazáltal mindenkor a’ felségnek főfelügyelése fentartása mellett : úgy szinte nem lehetvén a’ róm. catholicusokra nézve is ellenkező törvény, nem lehet a’ föfeiiigyelést a1 kormánytól, a’ mit eddig is mindenkor gyakorlott, elvonni. — A’mi már magát a’§-t illeti: nem tudom, lesz-e belőle törvény, van nem? — de minthogy szerencsés voltam a’ népnevelési választmány munkálódásában részt venni , és óhajtanám , hogy legalább ebből lenne törvény, ott pedig tudom, hogy e’ tárgyban a’ helybeli felügyelést a’ helybeli illető felekezetű lelkipásztorokra bíztuk: úgy itt is e’ közoktatási osztályban javaslóit feliigyelési biztosságból sem lehet őket, különben is , mint városbeli tagokat kizárni. — Kívánom azért, azon szók után: „egy jegyzőből“ — hozzátétetni: „és a’ helybeli lelkészekből áll.“ Komárom megye követe Pázmándy Dénes: Kénytelen vagyok megvallani, hogy Iegkevesbbé sem csudálkozom azon , hogy a’ római cath. clerus és ennek nevében főtiszt, urak a’ közoktatást, a' népnevelést, az iskolákra való felügyelést általában igénylik, — és minden módon iparkodnak, hogy a' nevelésben a’ felügyelési jogot maguk számára megszerezhessék. Tekintsünk szét egy kissé Europa bármelly tartományaira, mindenhol ugyanezen mozgalmakat fogjuk tapasztalni; telvék a’ hírlapok hasábjai azon vitákkal, mellyeket a’ clerus Francziaországban ezen nevelési tárgyban indított; ’s ennek oka, t. RR! igen egyszerű. Mint áll az — melly theoriát List igen szépen kifejt — hogy egy országnak , egy milliomokra terjedő népösszegnek anyagi jóléte azon ember kezébe van letéve , kinek jusa és hatalma van azon ország határain fenálló vámokat kénye-kedve szerint szabályozni: úgy kétségtelen az , hogy egy országnak szellemi kifejlődése, és igy illetőleg moralis ereje, azon hatalom ölében nyugszik, melly azon ország nevelési rendszere felett intézkedik. — Ez azon kulcs, ez azon csap, mellyen a' népeknek kifejlődését kény-kedv szerint fokról fokra leereszthetni. — Ma nekem egy nemzetnek nevelési rendszere felett intézkedni hatalmamban áll: felemelhetem én azon népet kevés évek múltával a’ tudományok, szép mesterségek , az alkotmányos kifejlődés legmagasabb fokára ; ’s ha különben a’ nép szegény is , kölcsönözhetek neki czélszerű nevelés által egy olly hatályos moralis erőt, melly alatt a’ sokkal nagyobb physicai erők is meghajtani kénytelenek; ellenben ha ezen nevelés feletti intézkedési jogomat rósz czélok elérésére használom: könynyen elaltatom a’ szúnyadozó moralis tehetségeket , és a’ népet századokig folyó álomba merítem. Mind HR. Napi. III. köt. 3