1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 93. ülés

XCIII. ülés naplója. Februarius 5-én

208

ros'ok trerke-szakasz tartalmát, kétséget nem szenved, hogy abban bizonyos czélzatnak kell rejleni; ezen czélzat zeie. pedig felfogásom szerint kettő lehet: t. i. ezen szakasznak vagy az a1 czélja, hogy a szabad királyi városok belszerkezetét tárgyazó jelen törvényjavaslattal, ha az a’ törvényhozás ut ján életbe lépend, — ellenkező , vagy azzal nem egészen egybehangzó eddigi törvények megsemmisittetvén , azok újabb és jelesen a’most tárgyalás alá kerülendő javaslatba foglalt törvényes intézkedésekkel váltassanak fel; és ha ez a’ rzélzat, úgy megvallom, hogy részemről ezen szakaszt, azon törvényes elvből kiindulva: „lex posterior tollit anteriorem,“ nem csak hogy szükségesnek nem találom, de egyenesen feleslegesnek is tartom; — vagy pedig az lehet a’ czél, hogy azon szakasz megállapítása által a' sz. kir. városok elvileg mintegy birtokonkivüli állásba tétetvén, mind azt, mit eddigelé jogszerfdeg követeltek , a törvényhozás vagyis — igazán szólva — a’ 3-ik rend jóakaratától várni kénytelenittessenek; és ha ez a czél, úgy abban küldőim részéről is nem csak meg nem nyughatom , de miután a’ sz. kir. városok állása százados törvényekben gyökerezik, és igazaik ’s követeléseik nem valamelly önkény- ’s kegyelemtől függő uj eszméket, de ugyanazon sarkalatos törvényeken alapuló alkotmányos jogokat tárgyaznak , mellyeken alapszanak a’ 3-ik rend jogai is , annak ünnepélyesen ellene mondok. Egyébiránt a’ bevezető szakasz még azon oknál fogva sem állhat meg, mert nézetem szerint magával a törvényjavaslattal egybehangzásban nincs; a’törvényjavaslat ugyanis nem csak a' városok belszerkezetéről és országgyűlési szavazatáról, de valamint a’ kir. díj, úgy a’ városok által fizettetni szokott országgyűlési adóról is intézkedik ; a- bevezetésben pedig ezen két utóbbi tárgyra nézve említés nem tétetik. — Mind ezeknél fogva tehát a’ tárgyalás alatt lévő szakaszt, mint részint feleslegest, részint pedig mint magára a' polgári rendre nézve alkotmányellenes elveket rejtőt, és magával a törvényjavaslattal sem egybehangzót, kihagyatni, és — a’ mennyiben tudtommal a’ törvényhozásnál eddigelö még a" különnemű tárgyaknak ugyanazon egy törvényczikkbe foglalása gyakorlatban nem volt — mind azon tárgyakat, mellyek a’jelen törvényjavaslatban foglaltatnak, de sem a’ belszerkezettel, sem pedig egymás között kapcsolatban nem állanak, és különneműek, — egymástól elválasztva kiilönkülön törvényczikkekbe foglaltatni kérem. — Mi végre a’ t. KK. és HR. szándokát illeti , melly szerint a’ sz. kir. városok belszerkezete és szavazatjoga iránti törvényjavaslatot egy kapcsolatban kívánják tárgyalni, és ő felsége elébe terjeszteni: ezen szándéknak külön törvényczikkekbe leendő foglalása ellent nem állván, azon alázatos kéréssel fejezem be előadásomat, hogy indítványomat kegyesen pártolni és a’ bevezető szakaszt a’ törvényjavaslatból végképen kihagyni méltóztassanak.

Soprony város követe Martini) Fridrik: Küldőimben is ezen bevezetési szakasz nagy aggodalmat gerjesztett; mert általa a’ sz. kir. városoknak alkotmányos törvényekben, királyi kiváltságokban és százados szokásban gyökerezett jogait eltörölve látják; minthogy pedig e’ jelen munkálatnak feladata nem törvényes jogoknak megsemmisítése, hanem a’ törvényes jogokban alapuló városi viszonyoknak elrendeztetése volna: azért ezen szakaszt, mint egyébiránt is feleslegest, városom minden jogainak fentartása mellett, kihagyatni kívánom.

Kőszeg város követe JSagy Károly: Előre már bocsánatért könyörgök excellentiádnál, úgy a’ t. KK. és RRnél, ha e’ jelen tárgy feletti tanácskozás folyama alatt gyakrabban felszólamlok; de utasításom és városi követi kötelességem parancsolják, hogy ezen a’ kir. városok jövendőjét érdeklő tárgyban nyilatkozzam : ugyanazért is e’ munkálatnak bevezető czikke ellen kénytelenittetem felszólalni, minthogy a’ bevezető czikk méltó aggodalmat gerjeszthet, és gerjeszt is, a’ kir. városok országgyűlési követeiben az által, hogy a’ kir. városoknak jogai és viszonyai tökéletesen eltöröltetteknek mondatnak, és csak egy, még jövendőben alkotandó törvény által lennének megállapítandók , melly által mintegy tagadtatik, hogy a’ magyarországi kir. városok a’ múltra bírtak jogokkal, kiváltságokkal és szabadságokkal; a' mi nem úgy áll : ugyanazért ezen bevezető czikknek egyenes kihagyására szavazok, és pedig kettős oknál fogva: t. i. azon esetben, ha e’ jelen törvényjavaslati munka törvénynyé szentesittetik, felesleges azon bevezető czikk; mert mint legújabb törvény az előbbieket úgyis megszünteti; ha pedig nem válnék törvénynyé, akkoron káros következéseket könnyen vonhatna maga után a' bevezető czikk az által, hogy ezen munkálat, mint országos ülésben tárgyaltatott tény, az országgyűlési iratok közé soroztatva, némi diplomaticai jelentést minden esetre nyerend , illyképen jövendőre reája hivatkozások is tétethetnének, mellyek talán nem legjobb eredményt idéznének elő a’ kir. városok viszonyaira nézve: azért tehát, e’ méltó aggodalomnál

fogva, azon bevezető czikknek egyenes kihagyatását kívánom , azt hathatósan sürgetvén, ’s ebbeli kijelentésemet a’ naplóba igtattatni kérvén.

Körmöczhánya város követe Freyseysen János: A' törvényczikkely czime elébe, melly igy szól: „a királyi városokról“ — kívánom tétetni: „a’ szabad királyi beczikkelyezett városokról,“ mivel ezen czim a’ valóságnak megfelel; és inkább külön czikkelyben, vagy e’ czikkely berekesztéséül nyilatkoztassák: „ezen törvényben foglalt helyhatósági belszerkezetnek elrendezése, kivéve a’ törvényhozásbani közvetlen részvétet, a’ még be nem czikkelyezett szabad királyi városokra is kiterjesztessék.“ — Továbbá kívánom a’ bevezetési pontot egészen kihagyatni azért, mivel a'régibb sok történeti’s diplomaticus adatoknak , mellyekben a szabad királyi városok alkotmányos jogai gyökereznek, eltörlése a' városok jövendőjét veszélyes homályba sülyesztené. — Már midőn valóság , hogy a’ szabad királyi városok még a' 15-ik század elején a’ törvényhozói testbe befogadtattak, — hogy az 1608. észt. i-ső törvényczikk a' törvényhozói testet képező országos rendeket elsorolván, a’ szabad királyi városokat 4-ik országos rend-