1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1843 / 39. ülés
6 XXXIX. ülés naplója. September 6-án 1843. Büntelötörvénykönyv I-ső része. mithatjuk e az onnét származó kárt? az által egészen meg lesz akasztva a' közlekedés, hogyha p. o. gabona van a’ hídon túl, mellyet he kellene hordani, kiszámíthatni e azon kárt, mellyet a' tulajdonos szenvedni fog, ha szénámat, gabonámat, azért, hogy annak idejében a’ hid lerombolása miatt he nem hordathattam, a’ víz elviszi ’stb.?— az illyen károkat kiszámítani lehetetlen: azért kívánom a' hidakat is beléigtatni; de azért is, mert azokat középitményeknek tekintem. Ha a’ hidak nem volnának henne, és a’ t. KK. és RR. nem kívánnák belététetni: már én a’ 384. § értelmében is, mint biró, lelkismeretem szerint, a’ hidak felgyujtóit büntetném; de hogy annál világosabb legyen , a' 390. §-ba a' hidakat is betétetni kívánom illyformán: „a’ hajóknak , hajón álló malmoknak és hidaknak felgyujtása“ ’stb.; mert hogy mi különbség van a' között, ha valaki hajót gyújt fel, és hajón álló malmot, vagy pedig hidat? — meg nem foghatom. Bihar megye követe Beöthy Ödön: Minél tovább vitattatik a' tárgy, annál inkább meggyőződöm arról , hogy a' gyújtogatás mindenkor criminalitas, és a‘ kár, melly abból következik , nem határozza el a’ bűn mivoltát; például egy csoportnak eszébe jut reátörni házamra, üsszerombolja azt: a’ törvény az illyen esetet nem veszi bűntettnek , és az illyen erőszakosság után a' kárpótlásnak van helye; ellenben megtörténik, hogy a’ tűz által olly nagy kár nem okoztatik, mint ama’ rablás által, például csak teteje ég le a’ háznak: mégis az nem fog egyéb lenni, mint bűntett, tagadhatlan jeléül, hogy a' bűntett mivolta nem függ az általa okozott kártól. A’ mi pedig a’ választmány munkáját illeti: megvallom , nem mintha ezen munkában sok tökéletest nem látnék, de mégis ismerjük meg, hogy alkalmazásában hiány lehet, és midőn ollyan ember teszi észrevételét ellene, kinek a’ tárgy belsejébe mély belátása van, 's midőn az nem átallotta viszszahuzni előbbi véleményét, mégis valaminek kell lenni a' dologban ; mert mindeneket egyszerre belátni lehetetlenség. Emberek alkották e’ munkát; — hogy bajos benne változást tenni, azt a' tapasztalás tanúsítja ; de nem látom által, miért ne lehetne egy kis hasznos módosítást tenni abban, a' nélkül hogy azzal ezen igen szép munkának ártsunk? és valóban érdekünkben is áll, hogy ne keresztülfutva vizsgáljuk a’ munkát, hanem legalább csekély észrevételeket a’ tárgyhoz előadni szabad legyen. — Vélekedésem szerint azzal, mit Borsod megye érdemes követe mondott, elég lesz téve , hogy ha ezen esetet nem a' rendőrségi, hanem a’ criminalis törvények körébe utasítjuk. Pest megye követe Szentkirályi Móricz: Én a- munkát ollyannak tartom, melly nem tökéletes, valamint semmi emberi mű tökéletes nem lehet, — az ember idővel, ha nem halad, bizonyosan tökéletlen marad; de ezen hitem mellett is kénytelen vagyok kinyilatkoztatni, t. KK. és RR! hogy engem kellemetlenül illetett azon argumentum , hogy mi, kik védelmezzük a’ szerkezetet, csak azért védelmezzük azt, mert az ollyan mű, mihez nyúlni nem szabad; sőt azt gondolom , hogy egyik is , másik is közülünk változást javaslóit; én is változást indítványoztam; az nem tetszett excellentiádnak , nem tetszett Bihar megye követének, nem tetszett a’ többségnek, ’s elvetettek attól; most mások proponáltak változást; az nekem nem tetszik , és most ellenem vannak a’ t. KK. és RR, és olly okoskodást kell az iránt hallanunk, mintha azok, kik bevégzék a’ munkát, csak azért harczolnának olly nagyon mellette , mert szentségtörésnek tartanák a’ változást. — Ezt előre kellett bocsátanom: mert azon argumentum a’ dolgot magát nem érdekli , hanem érdekli a’ személyeket; a' személyek pedig, kiket érdekel, nem felelhetnének , hacsak élesebben nem, mintsem a’ tanácskozás modorával összeférhető volna. — Mi magát a' dolgot illeti: először is az ellenvetésekre kívánok felelni; nevezetesen arra, hogy: mi különbség van a' között, ha valaki hajót gyújt meg, vagy hidat? Én a’különbséget abban tartom , hogy hajó , ha víz közepén van , ember nélkül nincsen: tehát akkor emberélet van koczkáztatva, és belőle menekedni sem mindig könnyű; ha pedig parton van a' hajó , emberi lakás szomszédságában szokott lenni, mellyről könnyen elterjedhet a' tűz. — Másodszor : azt mondá Somogy követe, hogy én a gyújtásnak rósz characteristicáját adtam , mert ha valaki lop, az sem határozza meg, mennyit akar lopni? — Már kérem alázatosan! a’ gyújtogatásnak characteristicája mindig az lesz, hogy határozatlan s előre kiszámithatlan kárt tesz; a" lopás characteristicája véleményem szerint az, hogy valaki más tulajdonát magának tulajdonítja; a' gyújtásé pedig az, hogy egyenesen kárt tesz , ’s magának nem tulajdonít semmit; már kérem alázatosan ! hogy a' gyújtás mind bűntett volna, tagadom; mert itt azt kell tekintetbe venni, mi gyűl meg? minthogy sok gyújtás lehet, melly kárt nem okoz , és azért bűntettnek nem lehet nevezni; például én meggyujtok gyufával egy darab papirost: ez is gyújtás, de azért nem bűntett; mert a' gyújtásnak characteristicájához tartozik az is, hogy mit gyújt meg az ember? például azok közül, kik a’ hidak meggyújtását bűntettnek akarják venni, egyik sem említette meg, hogy a’ vaspályának meggyújtása (kaczajj — kérem alásan! én úgy nem felelek------— igen , igen! ha felbontjuk a’ vaspályát, az alatta lévő fát meg lehet gyújtani, — ’s ez bűntettnek nem mondatik , és a" törvényjavaslatban sem mondatik minden szándékos gyújtás bűntettnek , mert specificálva vannak a' tárgyak , mellyeknek meggyújtása bűntettet von maga után, ’s ekképen el van ismerve az , hogy a gyújtás characteristicájához tartozik azon tárgy is , melly meggyujtatik; már pedig a’ hídnak meggyújtása nem ollyas valami, a' mire a’ bűntett bélyege ráillik; — egyébiránt azt gondolom , jól fogjuk tenni, ha egymás elleni kérdésekben egymást békésen kihallgatjuk. Tolna megye követe Bezerédy István: Épen azért, mert meg vagyok győződve, milly sok hibák lehetnek a’ munkában, nem tartom azt tökéletesnek; — sokszor mások előtt tudva sincsenek a hibák; de mi, kik benne dolgozunk, legjobban tudjuk, milly sok hiány van benne, ’s épen mivel azt tudom, indítva érzem magamat excellentiádnak Szepes megye követe előadására tett észrevételére felelni; mert ha t. i. mi,
