1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1843 / 39. ülés

XXXIX. ülés naplója. September 6-án 1843. 7 kik a szerkezet mellett szólunk , mindenben csalhatlanoknak tartanók magunkat, meggyőződésem szerint Bünietőtör­­ennek itt helye nincsen, és senki sem fogja a’ munkát olly jónak tartani, hogy abban kis javítást tenni ne érésié lehetne ; de meggyőződésemet előterjeszteni kötelességemnek tartom, ’s nem látom által, miért lehessen azt ollyan inditóoknak tulajdonítani, a mit én elő nem hoztam; és a’ benső szándékról szólni, mintha sza­vaim meggyőződésemmel ellenkeznének , — ez nem fér össze azzal, a’ mit vitatkozás közben méltán meg­kívánhatunk egymástól; nem szándékot kell itt taglalni , hanem azt, a’ mit mondunk; és igen sajnálom, hogy a' tárgyra nézve nem történtek ollyan észrevételek, mellyek a’ munkának hiányát javították és meg­győződésemet változtatták volna. Szerénytelenségnek tartanám meggyőződésemet tovább védeni; hanem ha már belé kell jönni a hidaknak, kérem: legalább egy különös § alkottassák azokra nézve; mert a’hidak nem valók ollyan categoriákba, hol 8 — 6 évi rabság van szabva; mert a’ kis biiriit (gyaloglódat) csak mégis meg kell különböztetni attól, melly 100 forintokba, talán ezerekbe is került: a’ hidakra nézve tehát más módosítást kellene adni; de legjobban illenék ez oda, hol az erdőkről, nádasokról szólunk, mert a’ hidakat a’ kőszénbányáknak meggyújtásával, a' hol annyi emberi élet veszélyeztetik, ’s mellyeknek fel­­gyujtása mindenkor bűntett, összezavarni nem lehet: tehát vagy a’politialis toldalékban, vagy más kü­lön §-ban kellene defínitióját adni ezen bűntettnek, és a’ büntetésre nézve más fokozatot határozni; és nem vitatom többé meggyőződésemet, csak azt ajánlom : ne keverjük a- hidgyujtást olly bűntettekkel egy §-ba, miszerint azt gondolná valaki, hogy nagyobb bűntett a’ hidat meggyujtani, mint a hidoszlopokat elfiirészelni; — méltóztassanak — kérem! — más szerkezetet adni. Fejér megye követe Sárközy Kázmér: Én is azokkal tartok, kik a gyújtogatást már magában vé­teknek tartják; én különbséget látok más egyéb kártételek és a' gyújtogatás között; mert a' gyújtás —ter­mészeténél fogva —átkos szándékot feltételez, és ollyan bűn, melly sokkal nehezebben gátoltatik meg, mint más nyilvános kártételek, mellyeket észre lehet venni. így gondolom, hogy a' helyzet nem külön­böztetheti a' bűn minemüségét, hanem csak annak fokozatára lehet kihatása; ezt mutatja azon körülmény, hogy lehetnek ollyan hidak, mellyek úgy el vannak rejtve, hogy azokból semmi kár tovább nem követ­kezik. Én a’helyzetre nézve, megvallom, Tolna megye követének észrevételét helyesnek látom, és azzal tartok; mert a’ 395. §-ban ollyan kártételek számiáltatnak elő , mellyeknek több fokozatai vannak. Azon §, mellyet Komárom megye követe érintett, t. i. a’ 390-ik, a' hajóknak felgyujtását érdekli, !s a" büntetés a’ 383. 385. 389. §-ok szerint határoztatik meg; ezekben a' büntetésnek fokozatai 8—10—12 évre vannak téve; már pedig lehetnek olly hidak, mellyek felgy ujtására félévi rabság is sok : tehát legjobb helye van a' 395. §-ban, hol az mondatik, hogy a’ gyújtogatok az okozott károknak mennyisége szerint fognak bűn­tetteim: itt tehát a' kárnak mennyisége is tekintetbe vétetik, és ha a kár 1000 forintot meg nem halad, a’ legnagyobb büntetés két évi rabság. Én tehát igy tenném a' 395. szakaszt: „a hidaknak, erdőknek és nádasoknak“ ’stb.; de ide kívánom számíttatni a' kerítéseket is, mellyeknél a- gyújtás olly veszélyes kö­­vetkezésü lehet, hogy általa az egész falu elhamvadhat, s azért kérem a‘ kerítéseket is ide betétetni. Arad megye követe Török (iábor: Közelítés okáért kész vagyok liorsod megye követe által előadott módosításhoz járulni. V mondottakra azt válaszolom: hogy a1 közhidaknak közösülést elzáró felgyujtását, akár annak betudása, akár következése tekintessék, kisebb bűntettnek nem lehet venni, mint a’ hajónak fel­gyujtását; pedig a‘ hajónak felgyujtása nem rendőrségi kihágásnak, hanem valóságos bűntettnek nézzük. Az mondatott, hogy a‘ hid oszlopainak és fáinak elfürészelése szintolly következésü, mint annak elégetése, és mégis az a' kártételek közé tartozik; ez azonban fordítva is áll; a" hajó aláfurása is a" kártételek közé esik, és mégis annak felgyujtása 10 é\i rabsággal büntettetik, mert a' gyújtás ténye emeli azt olly nagy fokra, a miilyenre azt a' közhidnál is emelni kell. A’ hajóra nézve felhozott azon ok, hogy azon és körülötte embe­rek vágynak, terhelő körülményül nem vétethetik; mert épen ott keményebben kell büntetni, hol a' vi­gyázat nehezebb, mint a' hidaknál többnyire ez az eset; és a" mezőn magánosán álló boglya felgyujtása is súlyosabban büntettetik, mint ha az másutt gyujtatott volna fel; — ehez járul: hogy nem minden hajó van emberekhez közel, a' Maroson láthatni többet egészen magános helyen , távol minden embertől, ott ki­kötve , hol a‘ fagy érte. Továbbá Pest megye érdemes követe a’ lopás és gyújtás között párhuzamot vont; én részemről a’ gyújtást nagyobb bűntettnek veszem, mert az elkövető másnak kárt tesz , a nélkül hogy magának vagy bárkinek hasznot csinálna, ’s annak elkövetésére nem egyéb az inditóok, mint boszúállás, a" mi a beszámítást súlyosbítja: azért tehát akkor, midőn a’ lopás a1 büntettek közé soroltatik, a gyúj­tást csupa mezei rendőrségi kihágásnak nem vehetem. Az egyszerű papiros meggyújtása ellenoknak nem vétethetik ; mert a' gyújtáshoz , melly a‘ törvénykönyvben a" következés szerint büntettetik , szándékosság és ártani-törekvés kell, a' felett pedig a' bíró a' büntetést a’ tettek fokozatához mérsékelheti, mert minde­nütt a’ maximum van kitéve. Szepcs megye követe Zsedényi Eduárd: A’ többség ugyan Trencsén városa követének indítványát pártolja, és ámbár az ellenfél által felhozott okokat méltánylom is: de azért el nem hallgathatom felhozni azon okokat, mellyek az országos választmányt arra bírták, hogy a' hidak meggyújtását a büntettek közé ne sorolja, és melly okok a jegyzőkönyvben kitéve nincsenek. Az 1840-ik évi 9-ik czikknek I2-ik §-a épen a' meggyújtásról szól : tehát a’ múlt országgyűlés ezen tettet a mezei rendőrségre bízta, hogy ha t. i. az erdő , nádiás, szalma, tarló , kivált még midőn a’ kévék is rajta vágynak , vagy közel az épüle­tekhez, felgyujtatik ; már pedig a’hidak sem érdemelnek nagyobb tekintetet; és igy az országos \alaszt-2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom