1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1843 / 39. ülés
XXXIX. ülés naplója. September 6-án 1843. 5 ditványát. Egyébiránt, miután küldőim nem látnak arányt a’lopásra és gyújtogatásra szabott büntetés között, annálfogva kívánnám a gyújtásra szabott büntetést szaporittatni; mert nagyobbak a károk, mellyek a gyújtogatásból következnek, és sokkal szomorúbbak annak következései, mint a' lopáséi. Tehát még egyszer ismétlem: nagyobb büntetés szabassék a' gyújtogatásra, minthogy a' lopás és gyújtogatás közt arány nincsen. Verőcze megye követe Szallopek Lajos : A' gyujtogatási bűntett büntetését úgy fogom fel , hogy az azért büntettetik , mert rósz szándékkal követtetik el: tehát nem mindig azért, hogy kárt okozott; ha valaki hidat meggyujt, és ezért kárperbe idéztetik: akkor, ha semmi vagyona nincsen, semmikép sem fog lakolni, és sem kárpótlás nem lehet azért, hogy kárt okozott, sem elégtétel azért, hogy a’közbátorságot veszélyeztette. A' mi pedig azt illeti , hogy azért büntettetik a’ gyújtogatás büntette, mert az által számnélküli és emberi ész által kiszámithatlan kár okoztathatik , — ez nem elv, hanemcsak arra szolgál, hogy fokozat legyen az imputatióban. Ennek következtében Bihar megye indítványát pártolom. Borsod megye követe Szemere Bertalan: Mennyiben áll a’ gyújtogatás bűnének Pest követe által előadott értelmezése, azt nem akarom fejtegetni; részemről minden szándékos gyújtást bűnnek 's büntetendőnek tartok, kivált és különösebben, ha közköltségen épült építmény gyujtatik meg,—mind azért, mivel ha a' tulajdonok közt lehet tenni különbséget, a’ status-tulajdont magasb becsűnek tekintem , azon okból, mert közértékböl veszi eredetét; mind azért, mivel—Bihar követének megjegyzése szerint — p. o. a' hidak meggyújtása a közlekedés meggátlása által felszámithatlan károkat okozhat. — Véleményem szerint itt csak az a’ kérdés: valljon a’ hidaknak kihagyása által a’bűnnek egy külön neme fogna e kimaradni? és más részről, ha a hidak megemlittetnek , akkor nem kell e még számtalan részletekbe bocsátkoznunk ? Az a' kérdés továbbá: hogy ha a’ hidaknak megemlítése szükségesnek találtatik, hol álland az helyén, a' 384. §-ban e, Arad követe szerint ? vagy a1 390. §-ban , mikint azt Pozsony követe javasolja?—Én a" 383. 384. ’s 385. §-okból úgy látom, hogy a' lakházat, mellyben a’ törvényhozó mindig emberi életet képzel, és a’ középületet, ha abban nem lakik is, de lakhatnék ember, egy categoriába teszi, ’s e’ kettőnek felgyujtójára egyenlő büntetést szab ; de nem lehet ezekkel egy categoriába tenni a’ hidakat, zsilipeket s más ollyan középitményeket, mellyek lakásul nem szolgálhatnak, és igy bennük emberélet nem veszélyeztethetik. Miután, ha Arad javaslata szerint a 384. §-ban a’ szó „középületet“ ezzel: „középitményt“ cseréltetnék fel, azon czélból, hogy a’ hidak , zsilipek stb. is alatta értessenek , miután minden eíféle felcserélés a" törvény philosophiáját zavarná meg, 's ennek folytában a’385. §-t is módosítani kellene : én c’javaslathoz nem járulhatok, hanem a‘ 390. §-ba vélném e’ szavakat igtatandóknak: „hidaknak s lakásul nem szolgálható más középitményeknek.“ Ekkor tisztán lesz tartva s megkülönböztetve a‘ törvény philosophiája, midőn gyújtói a’lakháznak és a’ középületeknek, mellyek lakásul is szolgálhatnak, egyenlően bűntetteinek; ellenben gyújtói az ollyan középitményeknek, mellyek lakásul nem szolgálhatnak ugyan , de mivel köznek használók, s mivel a’ status tulajdonai, ez oknál fogva nagyobb beszámítást követelnek, ezek nem fognak olly szigorúan fenyittetni, mint amazok, de mégis szigorúbban, mint ki szénát, szalmát, egy szóval lakházon kívül valamelly magánosnak egyéb vagyonát gyújtja fel. Somogy megye követe Somssich Pál: Megvallom, hogy azon definitio, mellyet Pest megye érdemes követe a' gyújtogatásról előadott, nem áll; mert ha állana, akkor igen sok gyújtogatás lenne, mellyet criminalitas alá vonni nem lehetne. Ugyanis azt mondotta az érdemes követ ur, hogy a’ gyújtogatás csak annyiban criminalitas, mennyiben általa felnemszámitható károk támadhatnak, és ezt alkalmazza a- hidakra is, és azt mondja, hogy a hidakat felgyújtani nem criminalitas, mert abból veszély nem származik, hanem a‘ hidak csak elégnek: — ha ez állana, akkor a‘ magokban álló épületek felgyujtása megbüntetését szinte ki kellene hagynunk a’ törvénykönyvből, és csak a' kárpótlási perre lennének utalandók ; de kérem alázatosan! nem csak illyforrua gyújtogatásokat, hanem a’lopásokat is ki kellene küszöbölni a" criminalitásból; mert ott is meghatároztatok az , hogy a’ lopás magában bűn, akár egy forint, akár száz lopassék el; azt hiszem , hogy a‘ szándékos gyújtogatás criminalitas, és azért criminaliter kell büntetni. — Mit Szepes érdemes követe mondott, hogy illyen csekélységek politialis rendszabás alá valók: erre nézve nem tagadom , hogy a’ bűntettben lehetnek olly kicsiségek, mellyek criminalitas alá nem tartoznak; de igen jól fogta fel Bihar érdemes követe a’ dolgot, hogy t. i. a’ hidak is középitmények, és felgyujtójuk kiszámithatlan károkat okoz: azért a’ hidakat a’ politialis rendszabások alól kivenni óhajtóm. A' mit pedig Tolna megye követe mondott, hogy ha valaki elfürészeli és rontja a" kerítést, az mégsem bűntett, — arra azt felelem: fűrészelni magában nem bűntett; de gyújtani már magában bűntett. Békés megye követe báró Wenkheim Béla: Hivatkozás történt a' mezei rendőrségi törvényekre; azt hiszem, hogy azokban a' fenforgó kérdés iránt provisio nem történt; s én is részemről a hidakat középitményeknek tekintem , és pedig ollyanoknak, mellyeknek meggyújtása által nagyobb kárt lehet okozni, mint más építmény meggyújtása által; és miután a’ hidakat a’ szegény adózó nép szokta építeni, már ezen tekintetből is a' hidakat a' törvénybe kívánom tétetni a" malmok előtt. Komárom megye követe Pázmándy Uénes: Megvallom, bármennyire tisztelem is a választmány munkálatát, de azt tökéletesnek nem tartom ; alapelvében ugyan ezen munkát elfogadom, de alkalmazasaban nem mindenkor; mert hajó is az alapelv, alkalmazására nézve mégis marad fen teendő. Pest megye követe elvéből indulok ki, a’ ki a’ hid-felgyujtást nem tekinti olly bűntettnek, meliyből a származott kárt kiszámítani ne lehetne; már én kérdem Pest megye követét: akkor, ha a hidat felgyújtják, kisza-Rtí. JSapl. II. köt. 2 Büntptótörvénvkcinvv I-ső része.
