1843-1844 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1843 / 16. ülés
152 XVI. ülés naplója. Julius 6-án 1843. többé a’ nyelv dolgára az országgyűlésnek kiterjeszkedni ne kelljen. Epen ezen utasításomnál fogva a’ vasiat^- kerflleti {ilésben is bátor voltam a’javaslatok egyikét pártolni, melly a’ magyar nyelv körül a legnagyobb Torvényja- rint IT-Ä' általánosságban „41, és bátor vagyok itt t. KK. és Hit. előtt áron négy ssakassok kősói tnollyek á ke- H Urm' rilleti Illésben tanácskozás tárgyai salának, felhozni az elsőt, ’s azt a t. kk. es RR figyelmébe es pártolásarészemről, mint tetni, mi javaslatba jött; azonban , meg nem nyerhetné: azon §-t, melly Ilorvátorszagrol szol - a ttz evet kihagyva utasításom szelleméhez legközelebb állót, pártolom. Békés megye követe Horváth Antal: Röviden kívánom véleményemet előadni azokra nézve, mik itt szőnyegen vannak, ’s a’ törvényjavaslatban nem foglaltatnak; különösen pedig küldőimnek két kívánsága van, miket még ezen törvényjavaslathoz tenni kívánnának: tudnillik egyik az, mit Bihar megye tisztelt követe indítványozott: hogy minden úti levelek nem csak .V német politia által, hanem az ausztriai birodalomban egyáltalában fogadtassanak el; — ezt kívánja a méltányosság: ha a’ cseh, olasz, vagy lengyel nyelven irt úti levél elfogadtatik , a’ magyar nyelven írott is fogadtassák el. A’ másik, mit küldőim kívánnak, az. mit jNográd megye tisztelt követe indítványozott, tudnillik: hogy a santio eszméje, melly itt kimondatott, azon törvényezikkben nyilvánosan érintessék: különösen pedig azon esetre, ha a' kormánv végre nem hajtaná a’ magyar törvényekkel való élést, minden esetre minden vármegyének és törvényhatóságnak kötelességében álljon azt végrehajtani. — Mi a’ szőnyegen levő tárgyat illeti: mit Zemplén megye tisztelt követe indítványozott, arra nézve vélekedésem az: miszerint az a’népnevelésre lévén bízva, arról ott lesz hely rendelkezni. — Horvátországot, s Yerőcze, Pozsega és Szerem megyéket illető javaslatokra nem állhatok; mert a mit Horvátországtól kívánunk, azt megteheti az anyaország kedvéért. A három megyékre nézve eddig is törvény által kimondva volt. és igy reményijük, hogy valamint eddig, úgy ezentúl is, a’ magyar nyelvvel fognak élni. Szepes megye követe Matyasovszky Boldizsár: Küldőim meg vannak győződve, mikép honunkban a’ nyelvbeli súrlódások és nyugtalanságok onnan származtak, hogy eddig a' magyarok és a: honunkban közalkotmányunk védpaizsa alatt élő más nemzetiségek közt a‘ nyelvre nézve szükséges határvonal, mellyen tulmenni szabad ne legyen, — kitűzve nem volt: hogy tehát ezen tárgy végkép eldöntessék, és a’ magyar nyelv soha többé súrlódásoknak okul ne szolgáljon, a’törvényben határozottan kimondatni kívánják küldőim: hogy ezentúl a magyar nyelv törvényhozási, közigazgatási és törvénykezési nyelv legyen Magyarországban. — A’ mi az oktatást illeti: arra nézve azt kívánják küldőim, hogy a' magyar nyelv az elemi iskoláktól kezdve fokonkint fölfelé oktatási nyelv legyen. Ezeken kívül a’ magyar nyelv használására senkit erötetni nem akarnak. Ezek szerint tehát a’ törvényjavaslatnak 1-ső és 3-ik §—át módosítani, ugyszinte a' 2-ik §-nak azon szavait: „minden más nyelven készült hivatalos irat és oklevél érvénytelen“, — a' felsőbb megyék kisebb mezővárosi és falusi biráira, kik magyarul nem tudnak, és mégis kisebb adósságbeli perekben és a’ mezei rendőrség eseteiben eljárni kötelesek, — kiterjesztetni nem kívánván , a javaslatnak többi pontjait pártolom. Krassó megye követe Kis András: Engem az általános törvény legjobban elégít ki, és ezt tartom legbiztosabbnak , legczélirányosabbnak : ezen általános törvénynek legnagyobb erőt és határozott értelmet adnak az egyenkint körülírva kijelelendő kivételek, mellyeken kívül mindig és mindenben a’ magyar nyelv lészen használandó; — nem is osztom én jelen ülésben ismételve nyilvánított azon félelmet, hogy valamint az eddigi törvények alól kibúvások történtek, szintúgy, de még inkább fognak illyen kibúvások lenni az általános törvény alól; — az eddigi ’s a' most alkotandó általános törvények egymással egészen ellenkezőleg állanak: az eddigi törvények a' magyar nyelv részére csak kivételi törvények voltak; azelőtt, a közönséges szokásos törvény szerint, a" latin nyelv volt a' közélet minden ágaiba bevéve; fölébredvén pedig a nemzet kivánata e holt nyelvet kiküszöbölni, és helyébe a' magyar nemzeti nyelvet behelyzeni, de mivel a körülmények nem engedők ennek egyszerre s tüstinti létesítését, kénytelen volt a" törvényhozás csak azon esetekre szorítkozni , a’ hol az lehetséges volt, — innen a' kivételek, és pedig kötelező kivételek a’ magyar nyelv mellett, a' latin nyelv és az azt támogatott közönséges szokásos törvény ellen; a’tanácskozás alatt lévő általános törvénynyel azonban egészen megfordítva áll a’ dolog: e’ szerint a’ magyar nyelvnek a közélet minden ágaiban való használása lészen a' közszabály, a’ más nyelvvel élhetés esetei pedig a kivételek , és pedig itt már nem a" közszabály ellen kötelező , mint eddig volt, hanem a’ közszabály alól vagy egészben, vagy részben és ideiglenesen csak fölmentő kivételek. Ezekből világos , hogy épen az általános törvénynyel mellőztetnek el leginkább, sőt lehetetlenné tétetnek a’félt kibúvások; mert valamint az eddigi törvényeknél a' kibúvások a’ kivételeken alapultak , úgy épen a' kivételek fogják az általános törném enged, *ia erre nézve állittatik , hogy e’ vagy amaz eset a’ kivételekben érintve nincs, miután a kozszabaly kötelező, a kivétel pedig csak szabadságot ád, a’ következés az : hogy illy esetben nem sza-
