1843-1844 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1843 / 16. ülés

152 XVI. ülés naplója. Julius 6-án 1843. többé a’ nyelv dolgára az országgyűlésnek kiterjeszkedni ne kelljen. Epen ezen utasításomnál fogva a’ vasiat^- kerflleti {ilésben is bátor voltam a’javaslatok egyikét pártolni, melly a’ magyar nyelv körül a legnagyobb Torvényja- rint IT-Ä' általánosságban „41, és bátor vagyok itt t. KK. és Hit. előtt áron négy ssakassok kősói tnollyek á ke- H Urm' rilleti Illésben tanácskozás tárgyai salának, felhozni az elsőt, ’s azt a t. kk. es RR figyelmébe es pártolása­részemről, mint tetni, mi javaslatba jött; azonban , meg nem nyerhetné: azon §-t, melly Ilorvátorszagrol szol - a ttz evet kihagyva utasításom szelleméhez legközelebb állót, pártolom. Békés megye követe Horváth Antal: Röviden kívánom véleményemet előadni azokra nézve, mik itt szőnyegen vannak, ’s a’ törvényjavaslatban nem foglaltatnak; különösen pedig küldőimnek két kí­vánsága van, miket még ezen törvényjavaslathoz tenni kívánnának: tudnillik egyik az, mit Bihar megye tisztelt követe indítványozott: hogy minden úti levelek nem csak .V német politia által, hanem az ausztriai birodalomban egyáltalában fogadtassanak el; — ezt kívánja a méltányosság: ha a’ cseh, olasz, vagy len­gyel nyelven irt úti levél elfogadtatik , a’ magyar nyelven írott is fogadtassák el. A’ másik, mit küldőim kívánnak, az. mit jNográd megye tisztelt követe indítványozott, tudnillik: hogy a santio eszméje, melly itt kimondatott, azon törvényezikkben nyilvánosan érintessék: különösen pedig azon esetre, ha a' kor­­mánv végre nem hajtaná a’ magyar törvényekkel való élést, minden esetre minden vármegyének és tör­vényhatóságnak kötelességében álljon azt végrehajtani. — Mi a’ szőnyegen levő tárgyat illeti: mit Zemp­lén megye tisztelt követe indítványozott, arra nézve vélekedésem az: miszerint az a’népnevelésre lévén bízva, arról ott lesz hely rendelkezni. — Horvátországot, s Yerőcze, Pozsega és Szerem megyéket illető javaslatokra nem állhatok; mert a mit Horvátországtól kívánunk, azt megteheti az anyaország kedvéért. A három megyékre nézve eddig is törvény által kimondva volt. és igy reményijük, hogy valamint eddig, úgy ezentúl is, a’ magyar nyelvvel fognak élni. Szepes megye követe Matyasovszky Boldizsár: Küldőim meg vannak győződve, mikép ho­nunkban a’ nyelvbeli súrlódások és nyugtalanságok onnan származtak, hogy eddig a' magyarok és a: honunkban közalkotmányunk védpaizsa alatt élő más nemzetiségek közt a‘ nyelvre nézve szükséges határ­vonal, mellyen tulmenni szabad ne legyen, — kitűzve nem volt: hogy tehát ezen tárgy végkép eldöntes­sék, és a’ magyar nyelv soha többé súrlódásoknak okul ne szolgáljon, a’törvényben határozottan kimon­datni kívánják küldőim: hogy ezentúl a magyar nyelv törvényhozási, közigazgatási és törvénykezési nyelv legyen Magyarországban. — A’ mi az oktatást illeti: arra nézve azt kívánják küldőim, hogy a' ma­gyar nyelv az elemi iskoláktól kezdve fokonkint fölfelé oktatási nyelv legyen. Ezeken kívül a’ magyar nyelv használására senkit erötetni nem akarnak. Ezek szerint tehát a’ törvényjavaslatnak 1-ső és 3-ik §—át mó­dosítani, ugyszinte a' 2-ik §-nak azon szavait: „minden más nyelven készült hivatalos irat és oklevél ér­vénytelen“, — a' felsőbb megyék kisebb mezővárosi és falusi biráira, kik magyarul nem tudnak, és még­is kisebb adósságbeli perekben és a’ mezei rendőrség eseteiben eljárni kötelesek, — kiterjesztetni nem kí­vánván , a javaslatnak többi pontjait pártolom. Krassó megye követe Kis András: Engem az általános törvény legjobban elégít ki, és ezt tar­tom legbiztosabbnak , legczélirányosabbnak : ezen általános törvénynek legnagyobb erőt és határozott ér­telmet adnak az egyenkint körülírva kijelelendő kivételek, mellyeken kívül mindig és mindenben a’ magyar nyelv lészen használandó; — nem is osztom én jelen ülésben ismételve nyilvánított azon félelmet, hogy valamint az eddigi törvények alól kibúvások történtek, szintúgy, de még inkább fognak illyen kibúvások lenni az általános törvény alól; — az eddigi ’s a' most alkotandó általános törvények egymással egészen el­lenkezőleg állanak: az eddigi törvények a' magyar nyelv részére csak kivételi törvények voltak; azelőtt, a közönséges szokásos törvény szerint, a" latin nyelv volt a' közélet minden ágaiba bevéve; fölébredvén pedig a nemzet kivánata e holt nyelvet kiküszöbölni, és helyébe a' magyar nemzeti nyelvet behelyzeni, de mivel a körülmények nem engedők ennek egyszerre s tüstinti létesítését, kénytelen volt a" törvényhozás csak azon esetekre szorítkozni , a’ hol az lehetséges volt, — innen a' kivételek, és pedig kötelező kivéte­lek a’ magyar nyelv mellett, a' latin nyelv és az azt támogatott közönséges szokásos törvény ellen; a’ta­nácskozás alatt lévő általános törvénynyel azonban egészen megfordítva áll a’ dolog: e’ szerint a’ magyar nyelvnek a közélet minden ágaiban való használása lészen a' közszabály, a’ más nyelvvel élhetés esetei pe­dig a kivételek , és pedig itt már nem a" közszabály ellen kötelező , mint eddig volt, hanem a’ közszabály alól vagy egészben, vagy részben és ideiglenesen csak fölmentő kivételek. Ezekből világos , hogy épen az általános törvénynyel mellőztetnek el leginkább, sőt lehetetlenné tétetnek a’félt kibúvások; mert valamint az eddigi törvényeknél a' kibúvások a’ kivételeken alapultak , úgy épen a' kivételek fogják az általános tör­ném enged, *ia erre nézve állittatik , hogy e’ vagy amaz eset a’ kivételekben érintve nincs, miután a kozszabaly kötelező, a kivétel pedig csak szabadságot ád, a’ következés az : hogy illy esetben nem sza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom