1843-1844 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1843 / 16. ülés
XVI. ülés naplója. Julius 6-án 1843. 153 had más, hanem csak a' magyar nyelvvel élni. — A’ mi illeti a' kivételeket: általánosan tekintve, azt hiszem a’ törvénynek igazságosnak kell lenni; igazságos pedig csak úgy lesz , ha teljesítése lehetséges, különben ezen törvény — valamint más számos törvényeink — csak holt betű fog maradni: én tehát mind azon esetekre nézve kívánok kivételt tenni, a hol a'törvény teljesítése nem lehetséges, 's kívánok időt és eszközöket adatni a’ lehetség előállítására , ’s e’ szempontból indulva Fiume és Buccari kerületekre nézve is a’ kívánt kivételt pártolom. Már a' mi a’ három slavoniai vármegyéket érdekli: magam is azokat Magyarország kiegészítő részének tartom, ’s ennélfogva hiszem, hogy közönséges törvényeink azokra is kiterjednekde azért, ha az ottani körülmények kivételt tesznek javalatossá, ezt megadni nem tartózkodom, ’s nem is tartok attól, hogy azzal csak legtávolabbról is mutatnék, hogy ezen vármegyék nem kiegészítő része* Magyarországnak; mert ugyanis ezen kivétel sem arra , hogy ide tartoznak , sem ellenkezőre nem mutat; hanem csak azt foglalja magában, hogy vannak körülmények, mellyek a’ kivételt tették szükségessé; sőt inkább épen azzal, hogy Horvátországra külön, a slavoniai vármegyékre pedig ismét külön tétetik a’ kivétel, ellenkező bizonyittatik; ’s azért, miután a’ három megyében tapasztaljuk a- dicséretes buzgóságot a’ nyelv behozatala tekintetében , követeik pedig előadták , mikép megyéikben a’ magyar nyelv még nem honos annyira, hogy c’ törvényből folyó kötelességet voltaképen teljesíthessék, — igazságosnak vélem, hogy a' kívánt haladéki kivétel megadassék. — Végre Horvátországra nézve azon rendeletet, melly szerint ottan, tíz évek leforgása után, senki, ki a’ magyar nyelvet nem tudja, királyi kinevezéstől Függő hivatalt ne nyerhessen , Borsod megye érdemes követe által előadott fontos okokból is , megtartatni kívánom. Tolna megye követe P e r c z e 1 Móricz: A’ törvényhozásban megkivántató, hogy az ész szabadon működhessék; mert a’hol a’lélek szétszórakozva van, és nincs csendes nyugalom állapotában, ott lehetetlen, hogy higgadt tanácskozások létezzenek.— Ha tekintem a’törvényhozások folyamatát, ha tekintem azon figyelmetlenséget, azon zajt, melly tanácskozásunk folyamata alatt tanúsíttatott: ismételnem kell, hogy valaminek kelle történni, mi az észnek szabad működését és a’ lélek csendességét megzavaró; és csakugyan történt valami: tudnillik a’ nemzet igen élénk kívánságára, egy kegyelmes királyi válasz, épen most, felolvastatott. Nincs szándékom, időelöttinek is tartom, részletes fejtegetésébe ereszkedni annak: valljon ezen királyi leirat ezen törvényhozó testületben és nemzetben öröm vagy szomorúság érzetét fogja e előidézni?— annyit azonban — mint előbb is mondám — sejdítenem lehet, sőt mondhatom is: hogy bizonyos ingerültséget — legyen az öröm, legyen szomorúság — ezen királyi leirat csakugyan ébresztett bennünk, és ezen tekintetnél fogva, miután épen a’ vallási dolgokban kezdettük meg az országgyűlési tanácskozásokat, és ugyanakkor kijelentettük: hogy ezt tartjuk mindenek előtt előlegesen orvoslandónak: épen azért, jelen stádiumában a’dolognak, úgy látom, hogy a’törvényhozó testület ezen lelki ingerültségben nem képes a’ tanácskozást úgy folytatni, miszerint az biztos eredményre vezethetne; ’s épen azért kijelentem: mikép azt látom, hogy a’t. KK. és HR. véleménye nincs ezen törvényjavaslatban központosulva; annálfogva úgy vélem, hogy tekintetbe vévén ezen királyi leirat érkeztét, a’ tanácskozást felfűggesztenők, és a’ kerületi ülésre visszautasítanók. Sáros megye követe PillerLászló: Ha valaki azt kérdezné tőlem: mit kívánnék a’ magyar nyelv ’s nemzetiség ügyében ? akkor Borsod megyével azt felelném: mindent, mit e’ tekintetben elérni lehet, mivel én Borsod megye tisztelt követe által kifejtett elvekben, a’ nyelv és nemzetiség iránt, tökéletesen osztozom. Mert, t. KK. és RR! — fájdalom! — olly téren vagyunk, hol nekünk lépésről lépésre a’ nyelv és nemzetiség ügyében vínunk és küzdenünk kell; és igy a’ törvényczikkre nézve szólani kötelességem. — Én tehát szorosan csak a' tanácskozás alatt levőkre fogok rövid megjegyzéseket tenni. — Mi először Horvátországot illeti: Bihar tisztelt követe indítványához ragaszkodom, hogy csak azon hivatalok értessenek , mellyek viszonosságban és hivatalos érintkezésben vannak Magyarországgal. — Mi pedig a’ három megyéket illeti, tudnillik Szerém, Pozsega és Verőczét: azokra nézve különbséget tenni nem óhajtók : azért határidőt engedni nem kívánok. — Horvátországra mégis az a’ véleményem, mi a’ feliratban és törvényjavaslatban ki van mondva; mert csakugyan más categoriába esik Horvátország, mint a' magyarországi vármegyék : Horvátországra nézve tehát a’ tíz évet megadom , — reménylvén, hogy ezután e' tekintetben a'magyarországi gyűlésen többé soha visszaélés nem lesz.— Mi Zemplén megye indítványát illeti: arra nézve , hogy az elemi iskolákban, hol tót vagy más idegen ajkúak a’ lakosok, ne egyedül magyar nyelven történjék az oktatás, — hozzá állok. Győr megye követe Balogh Kornél: Tökéletesen meggyőződve arról, hogy szilárd akarat a’ nemzetiség és nyelv előmozdításának leghathatósb eszköze, tökéletesen hiszem azt is, hogy az erős elhatározott szándok az általános törvényben is elegendő támaszt találhat a’ nemzetiség és nyelv kellőképem kifejlödhetésére ; azonban világos utasításom lévén arra , hogy részletes törvényt szorgalmazzak , ezt kijelenteni kötelességemnek ismerem; 's ugyanerre nézve nemes Ugocsa vármegye érdemes követe által szóba hozott módosításhoz részemről is járulván, a’ 2-ik §-t bővíteni kívánom ekkép : — ugyanis e’ szavak után: -Magyarországban és a' hozzá kapcsolt részekben“ — adassák hozzá: „minden polgári, egyházi 's katonai tekintetben országlási úgy, mint hivatalos nyelv ezentúl egyedül“ ’stb. — A’ mi továbbá Szerém, Verőcze és Pozsega vármegyék azon kívánatét illeti, hogy rájuk nézve is a’ tíz évi engedetem kiterjesztessék: meggyőződésem az, hogy á 7-ik § által ez érdemben Horvátországra nézve kikötött engedetem alapulhat egyedül azon egyszerű okon, mivel Horvátország á magyar nyelvet még nem búja, s ha ezen ok határozó Hor-RR. Napi. I. köt. 39 Törvényjavaslat a’ magyar nyelv és nemzetiség tárgyában.
