1843-1844 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1843 / 16. ülés
XVI. ülés naplója. Julius 6-án 1843. 149 Nádor ő c s. k i r. fensége: Tessék nagyméltóságodnak e’ részben a’ szükséges rendeléseket k kir vámegtenni. i5*íuS** Ezután az elegyes ülésnek vége lévén, s a' tek. KK. és ER. innét teremökbe visszatérvén,_ Nádori ítélő ni ester Széli Imre által az imint említett k. kir. leirat újra felolvastatott. Borsod megye követe P a 1 ó c z y László: Hogy ezen kihirdetett k. kir. végzést küldőinkkel közölhessük, kérjük nagyméltóságodat, hogy annak kinyomatásáról rendelést tenni méltóztassék. Elnök: Meg fog tétetni a' rendelés. Mielőtt a’félbeszakadt tanácskozás alatti tárgyat folytatnék fel fog olvastatni a’ mélt. Fö-RR. válasz-izenete a' turmezei gróf által előadott panasz tárgyában. Országbírói it élőmester Zár ka János olvassa válasz-izenetét a’ mélt. Fő-RRnek a’ t. KK. Fórén,ii és RRhez, a’ turmezei gróf által beadott panasz tárgyában, — melly az országgyűlési iratok közt 26. szám ' mezei punaSZ alatt van. Ennek köziratra-bocsátása után — tárgyában. * * Orsz irat Veszprémi káptalan követe B e z e r é d y Miklós: A’ magyar — véleményem szerint — 26 szám még nem élte túl azt, hogy még idővel a’ tót ’s német elem közt felolvadjon, kivált ha a’ viszálkodásoknak, Tö,rvé?via° r r * vallat a magyanusitásoknak magvát kebeléből ki nem irtja. Ennélfogva óvakodni kell minden olly törvénytől, melly visz- ?var nyelv szahatást 's ingerültséget idézhet elő; —'s egyedül ez az, mi engem visszatartóztat annak indítványozásától, *í/tárgyáhogy hozassák törvény: ki 20 évek lefolyta alatt nem tud magyarul, az jobbágytelket se nem vehet, se baD meg nem tarthat, habár bírna is, — ki 10 év múlva nem teszi tulajdonává nyelvünket , az a' királyi városokban se házat, se külső telket, se semminemű vagyont nem szerezhet; mert csak ez az egy mód van, a szepesi, liptói köznépet megmagyarosítani; — óvakodás nézetéből azonban visszatartóztatom magamat ezek indítványozásától, sőt ugyanezen nézetből a’ t. ez. 7-ik §-át sem pártolom, a’ Ilon átoknak adandó 10 évi határidőre nézve; mert azontúl, hogy ez ott szinte reactiót szülne a1 jelen ingerült körülményekben, — ezen szakasz csakugyan nincs öszhangzásban az izenetben kifejtett’s felállított azon elvvel: hogy a honátokat belviszonyaikra nézve korlátozni nem akarjuk. — Továbbá a’ határidő iránti javaslat olly praesuppositumon , föltételen alapul, melly ha nem talál teljesülni, mi pedig tapasztalat után is könnyen megtörténhetik: hát teljes lehetetlenség a törvényt életbe léptetni, —különben sem lévén tanácsos, törvényt csak jó remény fejében hozni; mert „de futuris contingentibus non datur certa veritas“: jelenleg tehát illy törvényt alkotni nem lehet; mert hatalmunkban álland e 10 év múlva azt végrehajtani? előre senki sem tudhatja; és azon megtörténhető esetre, ha 10 év lefolyása után is kevés egyén találna tudni magyarul, milly kártékony hatása lenne e törvénynek! a' legjobb, legalkalmasabb egyéneket magyar nyelv nemtudása miatt ki kellene zárni. — Ezek azon okok, mellyek miatt én a’ határidőt sem a' horvátokra, sem a’ slavoniai megyékre, sem Fiume és Buccari kerületekre kiszabni nem óhajtóm. — Mi az általános törvényjavaslatot illeti: ezt sem pártolom; mert ha minden kivétel — mit pedig tenni kell — elszámláltatik: ezek a’ törvényt nyomban születésekor mintegy tökéletlennek hirdetendik; — igy többek közt még a’ bányásziskolákra is szükséges leend kivételt tenni. — Mi a’ clerus iránti bizodalmatlanságot illeti, mintha ez t. i. ellene szegülne a’ magyar nyelvnek: csak azt jegyzem meg: mi volna a'magyar nyelvből, ha Pázmán Péter annak maradványait fen nem tartja? — Egyébiránt hallottam itt említést tétetni magyarul mondandó misékről is. En megvallom, miszerint a’ magyar misét deák corpus jurisszal összehangzásba hozni nem tudom: legyen tehát előbb magyar törvénykönyvünk, azután lehet sürgetni a’ magyar misét. Trencsén megye követe Bachó Lajos: Véleményem szerint, két oknál fogva, eltértek a’ t. KK. és RR. az utolsó két országgyűlésen gyakorlott módtul, és jelenleg inkább egy általános, mintsem részletes törvényt kívántak alkotni; egy az, hogy ha részletes törvény alkottatnék, lehetlen volna mind azon eseteket előszámlálni, mellyek a’ lehetőség nagy tengeréből korábban vagy későbben feltűnhetnek, "s a’ roszlelkűeknek mindannyi nyílt kaput adnának a’ törvény alóli kibúvásra; más pedig az, hogy az utolsó két országgyűlésen fölterjesztett részletes törvényjavaslatok felsőbb helyen mindig és nagyon is lenyirbáltattak, ’s a' nemzet közohajtásának csak némelly engedmények alamizsnaképen adattak. Ezen két ok a’ mint nem alaptalan, úgy fenáll most is; 's igy én tovább is egy általános törvényjavaslathoz ragaszkodom; de miután azt a" lehetőségen túl terjeszteni nem kívánom, ennélfogva a’ 2-ik és 3-ik §-okra nézve azon kivételt világosan tétetni óhajtóm: hogy azon községekben, hol csupa nem-magyar ajkú nép lakik, mind a’községbeli beligazgatás, mind pedig az oktatás és nevelés anyanyelven történjék, ’s e’ részben a’ Liptó és Zemplén megyei indítványokat pártolom. Ugocsa megye követe Butykay Menyhért: ügy látom, hogy miután a’ magyar nyelv felett már a’ kerületi ülésben több napi vitatkozásokat töltöttünk, ’s miután már most is hosszasan tanácskozunk az országos ülésben, és megegyezni nem tudunk, az valósággal a’ nemzeti méltóságból valamit levon. Általánosan kívántak a' t. KK. és RR. törvényt alkotni; ’s hogy mégis minden részleteket magában foglaljon, csaknem lehetetlenség. X 2-ik §-ra pedig, ha akkép marad, a’ mint van, hogy tudnillik országlási hivatalokban egyedül a’ magyar nyelv használtassák: akkor azt hiszem, hogy a’ katonák egymás közt németül, a' papok egymás közt latinul, vagy ráczul, vagy mint nekik tetszik, fognak levelezni, és igy czélt ez által nem érünk. Én óhajtottam volna, hogy minden egyes esetek részenkint elsoroltassanak, és hogy a’ magyar nyelv ügye valahára határozottan ’s végkép törvény által elintéztessék. Azonban a többség az általánosságot alapítván meg, ha csakugyan általános akar ezen törvényezikk lenni: kívánnám az 1-ső §-t egyáltalában kihagyatni, ’s pedig azért, mert az 1550. felhozott törvényezikk csak ké- RH. Napi. /. köt. 38
