1843-1844 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1843 / 3. ülés
III. ülés naplója. Majus 20-án 1843. 9 „Az isteni gondviselés által ránk bízott népek boldogságának folytonosan szentelt uralkodásunk kilenczedik éve mai napon vigasztalati uj időszakot ért, midőn igen kedves Magyarországunknak ’s a’ hozzá kapcsolt részeknek hű KKait és RReit ismét körülöttünk szemléljük. Atyai indulatot érezünk, gyermekeinek épségén őszintén igyekezőét, ’s azok további szerencséjének gyarapításáról állandóan gondoskodóét. Melly igyekezetünknek hogy elég tétessék, szívesen nyújtjuk nektek ezen, a’ haza ügyeinek bővebb felvirágoztatására 's a’ nemzeti gazdagság emelésére szolgáló tanácskozási alkalmat. Éljetek tehát ezzel úgy , hogy a' közös munkával hozandó törvények rendeletéi minden részről a" valódi közjóbul eredjenek. Senki előtt sem titok közületek, — milly fontosságot helyezünk abban, hogy az ősi alkotmány alapjai, a törvényes hatalmak ereje , a’törvények által kijelelt határok között hatékonyságban tartassanak, ’s a’ törvények parancsai, a’ mennyire ugyan bennünk sarkallik , végrehajtassanak. — Azon őszinteségnél fogva mindazáltal, melly lelkűnknek sajátja, nem titkolhatjuk, hogy az, miről most emlékezénk, a’ közjó iránti tekintetek nem annyira javasolják mint parancsolják, hogy tanácskozva legyen azon módokról , mellyek a’ megvetett tekintélynek ’s a’ közboldogság föltételeinek, mint illő, szorosbitására szol-„Nonus Regiminis Nostri, saluti populorum di- a^s*^r'e*^” vinitus Nobis creditorum, constanter dicati annus, no- * ° vum attigit die hodierna solatii momentum, dum fideles perchari Regni Nostri Hungáriáé partiumque adnexarum Status et Ordines Nobis iterum circumfusos intuemur. Sensum experimur Patris, liberorum incolumitati sincere intenti, et de ulteriori felicitatis illorum augmento constanter solliciti. Cui Nostro studio ut satisfiat, lubenter largimur vobis hancce de adminiculis conciliandae rebus Patriae amplioris efilorescentiae addendoque opibus nationalibus incremento, in medium consulendi opportunitatem. Fruamini igitur hac ita, ut communi opera ferendae legum sanctiones, omni in parte e vera eveniant publica utilitate. Neminem vestrum latet, — quam Nos in eo ponamus operam , ut fundamenta avitae Constitutionis integra , vires legitimarum potestatum, intra limites lege assignatos, efficaces serventur, jussa denique legum, quantum quidem in Nobis situm est, efiectui dentur. — Pro eo tamen, qui animo Nostro proprius est, candore, celare non possumus, ejusdem, cujus nunc admodum meminimus , utilitatis publicae rationes non tam svadere, quam praecipere, ut de mediis deliberetur, quae ad confirmandam , qua hae temnuntur , auctoritatem conditionesque prosperitatis communis, ut par est, adstringendas conferant. gáljanak. A’ haza dolgainak sértetlenül megtartásábani serénységtektől várjuk tehát, hű KK. és RR., mikép ti e’ czélra úgy munkálkodandatok, liogyez emlékkel bebizonyítandó előrelátásokat és gondoskodástokat a’ késő utódok is hálás lélekkel tiszteljék. E’ nehéz, de magasztos munkában, minden illy irányzatú kivánságtokra folyvást hajlandóknak találandatok; mert titeket boldogoknak’s Magyarország közügyéit szerencséseknek látni, közületek senki nálunknál hőbb vágygyal nem ég. Illy lélekkel viseltetvén igen kedves Magyarországunk 's a hozzá kapcsolt részeknek jóléte és boldogsága iránt, — kegyelmes királyi előadásainkat, atyai érzésünknek irántatok bővebb tanúit, nektek, hű KK. és RR., ezennel átadjuk, és császári ’s királyi kegyeinkkel és kegyelmünkkel továbbá is hajlandók maradunk.ű Mellynek végeztével ö felsége a’ k. királyi előadásokat a’ kir. udvari főcancellár gróf Mailáth Antaltól átvevén , azokat az ország prímásának átadta, — ki ő felségének királyi kegyelmét következendő szavakban köszönte meg: „Császári királyi apostoli felség, legkegyelmesebb urunk! Az ország RRei, kik felségednek legmagasb jelenlétét mindenkor mint boldogítót üdvezlik, repeső örömmel járulnak ma felséged királyi székéhez , hódoló mély tiszteletüket akarattal bemutatandók. Fölötte örvendetes volt a’ nemzetnek tapasztalni, miképen az utolsó országgyűlésnek felséged állal lett legkegyelmesebb összehívása jelszó volt egyszersmind egy boldogabb jövendőt ígérő törvényes rendelkezésekre, s hogy a’ nemzeti jólétnek gyarapítása és nagyobb tökélyre vitele felséged királyi gondjainak főbb tárgyai voltak azóta is: e’ mai fényes ünnepély tanúsítja. Élőnkbe tűzetik most ez üdvös czélra az irány, mellyet valamint egyedül a közjó fölötti legmagasb őrködése ’s édes hazánkhoz vonzó szeretete sugallóit felségednek atyai szivébe: úgy mi viszont felséged előtt legforróbb hálánknak adóját örömtelve leteszszük. Az óhajtott czélra ’s a’ kitűzött irányra szükséges módok és eszközök fárasztják ezentúl az ország RR” RR. Napi. /. köt. 3 A vestra igitur, fideles Status et Ordines, incolumitati rerum Patriae consulendi alacritate praestolamur, ita vos ad scopum hunc elaboraturos esse, ut providentiam sollicitudinemque vestram, hoc probandam monimento , seri quoque posteri grato animo venerentur. Hoc in arduo, sublimi tamen labore, habebitis Nos in quaevis ita comparata vota vestra semper pronos; vos enim sospites , publicamque rem Hungáriáé prosperam videre, nemo vestrum ardentiori nobis desiderio flagrat. Sic animo ad provehendam prosperitatem felicitatemque perchari Nobis Regni Hungáriáé et partium adnexarum comparati, benignas Propositiones Nostras Regias, paterni Nostri in vos allectus uberiores testes, hisce vobis fidelibus Statibus et Ordinibus consignamus, Iisdemque gratia et clementia Nostra Caesareo Regia porro etiam benignepropensi manemus.“
