1843-1844 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1843 / 3. ülés
10 III. ülés naplója. Majus 20-án 1843. K. kir. elö-einek gondjait, de a’ mellyek tágulni fognak azon földerítő gondolatra , hogy munkáikat magas kegyelmé*d4sok' vei ápolni cs. kir. felséged meg nem szűnik. Fölemelkedve tehát a’ minden jónak kútfejéhez, felséged iránt, határt nem ismerő hizodalommal fogunk az előttünk kinyíló pályán haladni, mindenkor és mindenekben kitűnő bizonyságát adandók azon mélységes hódoló tiszteletnek, azon gyengéded hálaadásnak, mellyre magát e hű magyar nemzet felségedhez s dicsőül uralkodó felséges házához örökre lekötöttnek érzi. — Illy érzelmektől egészen áthatva, magunkat mindnyájan cs. kir. felséged legmagasb kegyelmébe alázatosan ajánljuk.” Ezek után ő felsége azon rendben, mint bejöttékor, szűnni nem akaró éljenek között a’ teremet elhagyta , — őt követvén felséges hitvese, kit az országos KK. és RR. éljenei kisértek. P Ezek igy történvén, az országos KK. és RR. a' k. királyi előadások meghallása végett a’ Fő- RR. teremében összejöttek, — a’ közükbe érkező nádor ő cs. kir. főherczegségét örömnyilatkozások között fogadván, ő fensége a' KK. és RRliez következő beszédet tartott: „MéltóságosFő-RR., tekintetes KK. és RR ! Nem vélek senkit közöttünk, ki midőn az országgyűlés tanácskozása alá ö felsége által kegyesen terjesztett tárgyakat jobbágyi hódolattal átveszszük, ezeket egyszersmind hálás érzelemmel ne kisérné. Ki nem látja ugyanis, hogy legkegyelmesebb fejedelmünknek azokban nyilvánított kivánatai részint a’ legutóbbi országgyűlésen alkotott törvények következtében, részint azok rendszerének teljezése végett terjesztetnek elő, többnyire pedig, hogy azok főleg minmagunk ’s polgártársaink ügyét és az ország közboldogságát tárgyazzák? Ide tartoznak, mint a’ legkegyelmesebb fejedelem, a’ törvények betöltése iránti szándékának új tanúságával , kijelelni méltóztatik, azon munkálatok, mellyek az utolsó országgyűlésen körünkből választott legérdemteljesb férfiak által, fontos ügyekben kidolgoztattak. Azok között előjön a’ magánosait hitelét további erősitvénynyel biztosító, bizonyára legfontosabb, az iparnak, kereskedésnek és gazdálkodásnak minden ágaiba hathatós befolyást gyakorló tárgy; ennélfogva méltó, hogy arra az országosan összegyűlt KK. és RR. különös gondosságot fordítsanak. Hasonló tekintet alá esik a'jelzálogi ügy, a’ magánosait közötti hitel megszilárdítására más nemzetek példája szerint is kitűnő haszonnal ajánlkozó. Ennek nyomát már a' legújabb törvények is felmutatják; de az akkor csak felmutatott és magános egyezkedéseknek felhagyott ügy most bővebb tanácskozásokkal megfontolandó;’s ha ezek, a’mint kívánatos, gyümölcsözök leendenek, szabott törvény által megerősítendő terjesztetik kegyesen élőnkbe; hasonlag méltó, hogy a közjó tekintetéből gondoskodásunkat gyakorlatba vegye. Várja ezt azon kegyes előadás is, hogy a’ szabad kir. városoknak országgyűlési szavazatai a’ törvények értelmében gyámolittatván, a' többi országos RR. által is határozottá s biztossá tétessenek, a' mint ezt a negyedik rend állása mindenkép meg is kívánja. Kívánják továbbá a’ k. királyi előadások szerint a törvényhozás gondoskodását a’ közjárás-kelés könnyítésének segédszerei, mellyek nélkül a kereskedés bővebb gyarapulást nem nyerhet. Melly ügyben ugyan jónak látom óvakodni, nehogy első lépéssel a’ mesterségeseket fogadván el, ’s azokra minden erőnket ráfordítván, az egyszerűbb önként kínálkozó eszközöket mellőzzük. Ennélfogva azokra nézve, mik „Excelsi Proceres, Inclyti Status et Ordines! Non puto quempiam esse nostrum, qui dum objecta, comitiali deliberationi per Suam Majestatem Sacratissimam benigne proposita, homagiali cum veneratione percipimus, haec non una grati animi sensu prosequatur. Quis enim non advertat, iisdem manifestata Clementissimi Principis nostri postulata, partim in sequelam conditarum sub postremis Comitiis legum, partim ad complendum earumdem systema proponi, potissimum vero nostram praecipue tantum conciviumque causam et communem Regni prosperitatem respicere? Eo spectant, uti Princeps Benignissimus, novo implendarum legum studii documento, designare dignatur, opera, quae per viros meritissimos, ultimis sub Comitiis nostri e medio delectos, gravibus in negotiis elaborata habentur. Ea inter creditum privatorum, ulteriori sanctione firmandum, occurrit; meritum amplissimi sane momenti, in omnes industriae, commercii et oeconomiae ramos, validum exerens influxum: dignum proinde, cui SS. et 00. Regni diaetaliter congregati peculiarem impendant sollicitudinem. Supparem considerationem subit res hypothecaria, insigni ad reale creditum inter privatos constabiliendum utilitate, aliarum etiam gentium exemplo commendata. Vestigium ejus novissimarum legum tabulae jam referunt; at res tunc indicata solum et spontaneis conventionibus relicta uberioribus nunc expendenda consiliis; et si haec, prout optandum est, fructifera fuerint, per legem positivam statuenda, nobis benigne proponitur; dignissima itidem, quae, communi pro emolumento, curam nostram exerceat. Exspectat hanc illa quoque benigna Propositio, ut Liberarum Regiarumque Civitatum comitialia suffragia , in sensu legum, adstipulantibus aliis Regni Statibus, fixa et secura praestentur, prout id etiam ratio quarti Status omnimode postulat. Desiderant porro, ductu benignarum Propositionum Regiarum , legislationis provisionem , facilitandi commeatus publici adminicula, sine quibus commercium ampliora incrementa capera non potest. Qua quidem in re cavendum existimo, ne artificiosa primo passu adoptantes, iisque omnes vires impendentes, media simpliciora, nobis in promptu posita, praetermittamus. Unde quoad ea, quae sumtibus publicis paranda essent,
