1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 219. ülés
4 219. Ülés. írásai. September 11 -én 1844. 257-dik SZÁM ALATT. Második izenele a' KK. és RRnek a1 katonai élelmezés és szállásolás iránt f. e. Angustus 1-ső napján költ k. k. válasz folytában a’ mélt. Főrendekhez. A’ KK. és RR. nyilván kijetentik ugyan: hogy azon kérdést valljon a’ katona élelmezéssel és szállásolással egybekötött terheknek megszüntetéséért meghatározandó summának kivetésére nézve, az adózókat e’ tekintetben illető terhek felosztásának ujjabb kulcsát megállapítani szükséges-e? valamint szinte azon kérdést is melly a’ megállapítandó summa behajlásának követelt biztosítását illeti, azokhoz képest, miket az ország Rendei f. é. Februar 28-án 's 1840. észt. sz. György hava 11-én költ alázatos felírásaikban kijelentettek, ez alkalommal országgyűlési tanácskozás alá tartozóknak lenni nem vélik, ’s azért mindezek iránt nézeteiknek további nyíl vány itását magoknak fentartják: mind e’mellett azonban nem ellenzik : a’f. é. Augustus 1-sö napján költ k. k. válasz következtében kiküldött országos választmány, a’ kérdéses terheknek megszüntetésére nézve, a’ mennyiben azok törvényesek a’ kir. kincstárnak ne talán adandó kárpótlásának mind summája, mind feltételei iránt, a’ kormánynak szándékát, az ö Felsége állal kinevezett biztosoktól megtudván, mindezek iránt véleményét az ország Rendei eleibe terjessze; ’s erről ö cs. kir. Föherczegségét, ’s a’ mélt. Főrendeket közelebbi válasz izenelüknek folytában tudósítani kívánták. — 258-dik SZÁM ALATT. iMásodik izenete a" KK. és RRuek a’ szabad községek elrendezése tárgyában. Midőn a' KK. és RR. a’ szabad községek elrendezését tárgyazó törvényjavaslatot elkészítették, két czélt tartottak szemeik elölt: 1- ször. Azt, hogy az 1840: 11 törvény oltalma alatt életre és szabadságra fejlődött erőket mind egyetemleges egyéniségük által elfoglalt körükben további kifejlődésre alkalmasakká tegyék; mind pedig az alkotmányos jogokkal felruházott erők között a’ fokonkinti kifejlődés kivánatihoz képest elhelyhessék; mennyiben pedig ez már a’ jelen országgyűlésen szükséges adatok hiánya miatt nem történhetnék. 2- or. Azon előkészületek tétessenek meg, mellyekböl a’jövő országgyűlés meríthetvén, elhatározó intézkedést annál biztosabban tehessen. Mi az elsőt illeti tagadni nem lehet: hogy az úrbéri községek szerkezete a' szabad — kivált nagyobb községekre nem alkalmazható; és azon számos rendezési eljárások, mellyek illy községek állapotát illetőleg a’ megyék és Helytartótanács között az 1836 évi törvény alkotása óta közben jöttek, eléggé bizonyítják: hogy e' részben bizonyos elvek felállítása állal a’ törvényhozásnak gondoskodni szükséges; — és miután mind azon néposztályoknak, kik eddig az alkotmány sánczain kívül állottak, az alkotmáuy sánczaiba leendő bevételét a’ KK. és RR a’ jövendöség mellőzhetetlen kívánaténak tekintik, úgy vélték, hogy az eddig fenállott inslituliókkal leginkább megegyeztelhetö: ha a’ községek a’ kiváltság lassú elöhaladása szerint vétetnek fel azon kisebb körbe, mellynek közvetlen igazgatása alatt eddig léteztek. A’ m. Főrendek ugyan a’ választók sokaságát tekintve, jónak nem látták azt a’ községek küldöttjei által szaporítani; ha mindazonáltal a’ KK. és RR. megfontolják, hogy minden szabad községnek a’ törvényjavaslat szerint csak egy képviselő adatik a’ szabad községeknek a" közjogokban illy mértékbeni részesitésöket mintegy jelképi jog gyakorlatnál egyébnek nem is tekinthetik, és talán másnak nem is mondhatják, mint figyelmeztetésnek azon alkalomra nézve, ha majd a’ megyei szerkezet egész kiterjedésben fog rendezletni, figyelmeztetésnek olly czélból, hogy akkor a’ szabad községek a’ közjogi viszonyokból kifelejtve ne maradjanak. — Azon alig néhány választók, mellyekkel a’ szabad községek részéről a’ megyei választók száma szaporittalnék, még azon esetben sem gerjeszthelne aggodalmat: ha jelenleg már Magyarországnak minden községe szabad község lenne; annyival kevésbé pedig a’ jelen körülmények között, midőn az illy szabad községek száma felette csekély. Mi a’ második pontot illeti: a’KK. és RR. a’ szabad községeknek mind népességére, mind egyéb körülményeikre nézve olly külömböző helyheztelésükel esmerik: hogy általános intézkedéseket ezen különbözések világos tudomása nélkül czélirányosnak nem tarthatnak; igy vannak rendezett tanáccsal ellátott községek; vannak kiváltságokkal ellátott mezővárosok, és ezen tulajdonságaikhoz képest a’ közigazgatásban kisebb vagy nagyobb részt vesznek; vannak olly községek, mellyekben a’földesúri és jobbágyi birtok közti különbség vagy egészen elenyészett; vagy legalább nem kimutatható; áltáljában pedig a’birtok felosztási viszonyok, a‘ népesség és az ipar a’ községekben felette külömböznek. Mindezeket és még ezekhez hasonló különbféle viszonyokat, — ha hogy az uj intézkedés az eddigi állapot alapján czélozlatik felállittatni, ’s az eddigi állapot tökéletesítése nem annak bizonyos észlani elvek szerinti uj alapokra egészen uj épületkinti öszverakása kívántatik — figyelembe venni szükséges; akkor, midőn a’ törvényhozás a’ községi éleire nézve felállított általános elveket alkalmazza. És ezért a’ KK. és RR. a’ megyék, mint törvényhatóságok állal előmunkálatokat látnak szükségesnek. — Illy előmunkálatnak tekintik pedig azon szabályokat, mellyeknek elkészítését a’ megyéknek kötelességül tevék , és mellyeket az országgyűlésnek bemutatni rendellek.
